A trójai háború ihlette freskókkal díszített bálterem a dél-itáliai lelőhelyen valaha tett egyik legmeglepőbb felfedezésnek számít.

Pompeji romjai között egy báltermet tártak fel, amely tele van a trójai háború ihlette, épségben megőrződött freskókkal. A 15 méter hosszú és hat méter széles szobát feketére mázolták, valószínűleg azért, hogy az esti olajlámpás világításból származó korom ne látszódjon rajtuk – írja a The Guardian.

A falakat mitikus görög karaktereket ábrázoló műalkotások díszítik, köztük egy olyan, amelyen Heléna először találkozik Trója hercegével, Párissal. A freskó egy kutyát és egy görög feliratot is tartalmaz, amelyen a herceg másik neve, Alexandros olvasható. A görög legenda szerint a páros szökése váltotta ki a trójai háborút i. e. a 12. században.

Egy másik freskó Apollón görög istent ábrázolja, aki megpróbál udvarolni Cassandra papnőnek. A lány elcsábítására tett erőfeszítései során Apollón a jövőbelátás képességével ruházta fel, de amikor a lány visszautasította, megátkozta, hogy senki ne higgyen a jóslatainak. Ennek következtében nem tudta meghiúsítani az általa megjósolt csata tragikus eseményeit. Trója elfoglalása után Cassandra rabszolgasorban végezte. Gabriel Zuchtriegel, a pompeji régészeti munkálatok vezetője szerint a mitológiai alakoknak kifejezetten az volt a funkciójuk, hogy szórakoztassák a vendégeket és beszédtémát szolgáltassanak a lakomák során. A műalkotások Kr. e. 15 és Kr. u. 40-50 közé datálhatók.

A teremben mozaikpadlót fedeztek fel, amely rengeteg apró fehér csempéből áll. A szoba egy udvarra nyílik, ahonnan egy hosszú lépcső vezet fel az épület első emeletére, amely alatt egy hatalmas halom építőanyagot találtak. A lépcső boltívére valaki szénnel két gladiátorpárt rajzolt.

Az épületegyüttes feltárása a 19. században kezdődött, akkor egy mosodát találtak. A mostani feltárás során kiderült, hogy tartozik hozzá egy pékség és egy villa is, amelynek része a most feltárt „fekete szoba” is. Az épületek épp felújítás alatt állhattak, amikor a vulkán kitört, erre utalhat a rengeteg építőanyag, valamint a szerszámok is. Az épületegyüttesben több helyen is megjelenik az ARV-felirat, például a pékségben talált malomkövön. Ez arra utal, hogy mind egy ismert korabeli politikus, Aulus Rustius Verus tulajdonában voltak – írja a BBC.

Az ásatás során már több ezer doboznyi tárgyat találtak, és a régészek és restaurátorok folyamatosan dolgoznak azon, hogy a megmaradt műalkotásokat biztonságos helyre szállítsák. Ez a mozaikpadló és a freskók esetében nem lehetséges, így azokat védőréteggel vonják be, vagy ragasztót fecskendezzenek mögéjük, hogy ne tudjanak leesni.

„Pompeji valóban egy kincsesláda, amely mindig meglep minket és ámulatot kelt, mert minden ásatás alkalmával találunk valami szépet és jelentőset” – mondta Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter.