Bruce Dale amerikai fényképész a National Geographic fotósa volt több mint harminc évig, és első jelentősebb munkája a lapnál – az 1960-as évek végén – egy olyan projekt volt, amely során az Egyesült Királyságtól Indiáig fotózott roma közösségeket. Utazásai során bejárt több magyarországi várost is, köztük Pécset és Esztergomot, Erdélyben pedig Mérán töltött el több időt, az ottani romák életét megörökítve. Az 1969-es kelet-közép-európai körútja során készültek Mérán a felvételek, ezekből nyílt kiállítás a Méra Világzenei Csűrfesztiválon pénteken.

A tárlatnyitón a fotográfus elmondta: nehéz elhinni, hogy már több mint fél évszázad telt el azóta, hogy először járt Mérában, 1969-ben, amikor az angliai Liverpoolból utaztak autóval egészen Indiáig, végigkövetve a romák vándorlási útvonalait a szülőföldjükig, amelyet több mint ezer évvel ezelőtt hagytak el. „Az út közben megálltunk különböző falvakban, és azért jöttünk Mérába, mert hallottunk a csodálatos zenei hagyományaikról, és nagyon jó látni, hogy ebből mára egészen nagyszabású esemény nőtte ki magát. 2019-ben elkezdtem visszajárni ezekre a településekre Európában, felvenni a kapcsolatot a képeken látható személyekkel, így jutottam el Párizsba, Magyarországon több településre, és idén Mérába is ismét” – mesélte Bruce Dale.

Mint hozzátette, azért jött vissza Mérába, hogy megnézze, mi változott a településen az elmúlt ötven évben, és azt látta, hogy a falu „egy kicsit nagyobb lett”, az utcák már „nem koszosak”, és a zene „sokkal hangosabb” azóta. Bruce Dale úgy fogalmazott: a munka, amit ez alatt a sorozat alatt végzett, dokumentumértékű, és „egy olyan korszak dokumentációja, ami már nem létezik”, ezért büszke arra, hogy megőrzött képein keresztül valamennyit ebből.

A fényképeken szereplők egy részének még mindig ismeretlen a kiléte

A fotográfus kereste meg a Mera World Music szervezőit a kiállítás ötletével, ekkor elkezdődött egy folyamat, amely során a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajzi és Antropológiai Intézetének kultúratudomány/művelődésszervező szakos hallgatói elkezdték feltárni a képek mögött rejtőző személyek kilétét, történetét. Ehhez a falu idősebb generációjának tagjait keresték fel, akik próbálták felismerni a képen látott személyeket, ám még mindig nem sikerült mindenkit beazonosítani. Bruce Dale arra kért mindenkit, hogyha felismer valakit a képről, írjon neki, vagy a fesztivál szervezőinek.

Szabó Töhötöm néprajzkutató, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatója felhívta a figyelmet arra, hogy milyen kicsi az esélye annak, hogy egy fotós, aki ötven évvel ezelőtt Mérában járt, újra visszajöjjön egy kiállítással, ezért szerinte „nagyon különleges” a kiállítás. Ugyanakkor kiemelte, a közös munka során a fotóssal egy idő után arra jutottak, hogy találkoznia kéne a képeken szereplő személyekkel, és ezt sikerült is sok munka árán összehozni, így az egyik képen látható kisgyermekkel tudott találkozni Bruce Dale, ötven évvel később.

„Kulturális antropológusként a történetek érdekeltek minket, és nagyon hasznos folyamat volt a diákoknak is szépen lassan feltárni egy-egy ilyen történetet, megérteni azt, hogy mit éreztek a képen szereplők. Nagyon izgalmas ez a projekt, és nagyon remélem, hogy folytatjuk a megkezdett munkát, és minél több személy kilétét tudjuk feltárni. Amikor a falubeliekkel beszélgettünk, látszott rajtuk, hogy megérintették őket a képek, visszaemlékeztek a gyermekkorukra. Úgy érzem, még sok munkánk van ezekkel a képekkel” – mesélt a kiállítást megelőző kutatásról Szabó Töhötöm.

Csak 170-200 tekercsnyi kép készült összesen az úton

Arról, hogy milyen volt Méra a ’60-as évek végén, Bruce Dale elmondta: emlékszik a földutakra, hogy nem volt semmi sem kikövezve abban az időben, és arra, hogy a zene lenyűgöző volt, és számára nagyon izgalmas volt visszajönni és látni, hogy mennyit nőtt a falu, ami azóta „sokkal hangosabb” lett. A fotós szerint a többi település is változott idővel, ahogy az emberek élete is, például Magyarországon, amikor a romákat fotózta 1969-ben, még mindenki lóval, lovaskocsival közlekedett, ma már inkább Mercedesük van. Esztergomban például, ahol szerinte az egyik legszegényebb roma közösség élt, most már raktárak vannak a romák lakhelyei helyett, őket pedig házakba költöztették. Ennek ellenére sokat küszködnek a cigányok, és problémáik még mindig vannak – tette hozzá.

Bethlendi András moderátor arról is faggatta a fotóst, hogy hány képet is készített az útja során. Mint elhangzott, valójában „meglepően keveset”, mivel akkor még filmmel dolgoztak, és 36 kocka volt egy tekercsen, s mivel az út során nem tudtak új filmeket vásárolni, be kellett osztani. „Takarékoskodnom kellett a filmekkel, és azt hiszem, hogy csak pár száz tekercset lőttem el az egész út alatt, 170-200 tekercset. Nem volt autofókuszos kameránk, mindent jól kellett exponálni, és a filmsebességek nagyon lassúak voltak. Ma már jobb képeket készítenék egy jobb kamerával. Eredetileg a képek színesben készültek, de a kiállításra fekete-fehér képeket hoztunk, mivel szerintem így jobban érvényesül a mondanivalójuk” – tette hozzá.

Újra felvette a kapcsolatot a képen szereplőkkel

A Maszol kérdésére Bruce Dale elmondta, úgy tapasztalta, hogy a ’70-es években nem volt annyi probléma, megkülönböztetés a romákkal szemben, mint ma van, és egyértelműen „nem lett jobb a helyzetük”. „Erről a problémáról én sosem beszélgettem velük, de szerintem mindig voltak előítéletek velük szemben” – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy 2019-ben három alaklommal találkozott olyan magyar romákkal, akiket a ’60-as évek végén fényképezett, és végül sikerült egy méraival is felvennie a kapcsolatot és találkoznia. „Sajnos csak egy személlyel találkoztam itt, Mérában, és a legnagyobb csalódás az, hogy nem találkozhatok többel, hiszen vagy eltávoztak már, vagy nem ismerjük a nevüket, kilétüket. Az egyik hölgy a képről két hónapja hunyt el, és nagyon szomorú, hogy nem láthatta már a kiállítást” – mesélte.

Mint elmondta, az egyik kedvenc képe az, amelyiken egy kisfiú egy kiscicát tart a kezében, Magyarországon készült a kép, és már évek óta keresik, hogy ki lehet rajta. Végül sikerült beazonosítani a helyszínt és családot, Esztergomban vannak, csak az volt a baj, hogy hárman vannak testvérek, és nem tudták, ki lehet a képen – mesélte viccesen. Bruce Dale hozzátette, a mérai képei közül a kedvence az, amelyiken a hegyen táncolnak, a legnehezebben elkészíthető pedig az volt, amelyen egy kislány ül a körhintán, és a fotó elkészítése után még le is tartóztatták a rendőrök.