Csütörtökön délelőtt a sajtó jelenlétében nyitották fel azt az időkapszulát, amelyet a csíkszeredai Szent Kereszt-templom toronysisakjának újjáépítési munkálatai közben találtak meg. A fémhengerből több korszak papír- és fémpénzei mellett hivatalos iratok, egyházi kiadványok, és némi meglepetésre az Előre napilap 1956. szeptember 12-i száma került elő.

A napokban fogtak hozzá a csíkszeredai Szent Kereszt-templom toronysisakjának újjáépítéséhez. A munkálatok során, kedden délelőtt találták meg a templom időkapszuláját. A henger alakú, horganyzott lemezből készült kapszulát a sajtó munkatársai és muzeológusok jelenlétében nyitották fel csütörtökön reggel.

Mint Darvas Kozma József pápai káplán, címzetes esperes, a templom plébánosa az esemény felvezetőjében elmondta: a felújítási munka nem volt tovább halasztható, mivel a torony gerincét alkotó császárfa és a császárfát megtámasztó meredek dúcok is elkorhadtak.

A plébános kiemelte: a templomtornyot legutóbb 1923-ban újították fel teljes mértékben, így véleménye szerint akkor helyezhették el az időkapszulát a torony keresztje alatti gombban.

Csibi Attila, az újjáépítést végző cég mérnöke beszámolt arról, hogy a torony körbeállványozását követően fogtak neki a héjazat visszabontásának. Ennek keretében leszerelték a villámhárítót, a keresztet, majd a kereszt alatti gömböt is. „Általában ebben a gömbben szoktak üzenni az utókornak, számtalan templomnál tapasztaltuk ezt a megoldást, ám ennyire ép kapszulát még nem találtunk. A gömbökben találtunk már papírdarabokat a mesterek nevével, aprópénzeket az adott korszakból, de kapszulát ilyen állapotban eddig nem láttunk” – számolt be a szakember.

Hozzátette: olyan jól volt rögzítve a kapszula a gömbben, hogy először nem is vették észre, csak miután belenyúltak a belsejébe.

Az időkapszulák a jövőbe vetett hitet képviselik

A Csíki Székely Múzeum régésze, Darvas Lóránt kiemelte: az időkapszulák mindig fontos információkat tartalmazhatnak, és a jövőbe vetett hitet is képviselik. A szakember azt a javaslatát is megfogalmazta, hogy az időkapszula felnyitását követően a legjobb volna mai hírekkel, üzenetekkel kiegészítve visszahelyezni a templomtoronyba.

Az ismertetőket követően a fémhengert rövid idő alatt sikerült felnyitni. A jelenlévők meglepetéssel és némi derültséggel vették tudomásul, hogy először az Előre napilap 1956. szeptember 12-i száma került elő a hengerből. Ez egyben azt is elárulta, hogy az 1923-as átépítést követően 1956-ban is kibontották a kapszulát.

Az újságon kívül egy régebbi időszakból való, valószínűleg az 1920-as években Szegeden nyomtatott óra-katalógus védte a henger belsejében elrejtett, viaszpecséttel lezárt üveget, amelyben további dokumentumok rejtőztek. Ám hozzájuk férni cseppet sem bizonyult könnyű feladatnak, az összekötözött iratok beszorultak az üvegbe és csak némi nehézség árán szabadították ki onnan a jelenlévő szakemberek.

Az időkapszula tartalmát Hegedűs Enikő művészettörténész, a gyulafehérvári érsekség egyháztörténeti referense bontotta szét, mutatta be és ismertette a jelenlévők számára. Mint a szakember részletezte: az üvegedényben egy borítékban a különböző pénzek mellett egy hozzájuk tartozó rövid leírást is találtak. A pénzek között volt 1896-ból való 1 forintos és 1 koronás, 1923-ból 25 és 50 banis, valamint 2 lejes is. Érdekes, hogy előkerült egy cseh korona is. A leírásban pontosan rögzítették, melyik pénzérmét, illetve bankjegyet ki adományozta.

A talált iratok között megtalálható Merza István esperes plébános leírása a torony korábbi felújításáról 1896-ból. Előkerült egy meghívó városházi közgyűlésre is Domokos János plébános részére szintén ebből az évből.

A palackban rejtőzött még az Egyházközségi apostol című kiadvány 1948 pünkösdjére kiadott lapszáma, valamint a csíkszeredai Péter Ferenc könyvnyomdájában szintén 1948-ban készült szentmiserendet tartalmazó füzet. Az Előre újságon kívül 1956-ból több lapon részletezett kézzel írott templomtörténet és az akkori javításokat tartalmazó jegyzék is az elrejtett emlékek részét képezi, két oldalon keresztül pedig az új toronykeresztre adományozók nevei szerepelnek. Mint kiderült, akkor összesen 3138 lejt sikerült összegyűjteni erre a célra – foglalta össze Hegedűs Enikő.

A csíkszeredai Szent Kereszt-plébániát 1751-ben hozták létre, az első plébános kinevezését követően ugyanabban az évben kezdték el a templom felépítését. Az új templom a Csíkszereda főteréhez közeli középkori kápolnát volt hivatott felváltani, és 1758-ra készült el teljesen, Batthyány Ignác püspök szentelte fel az oldalkápolnával együtt. Az 1916-os román betöréskor a plébániát felgyújtották, a templomot pedig feldúlták. Ugyanez megismétlődött a második világháborúban, 1944-ben a bevonuló szovjet hadsereg tönkretette a templom berendezését. A templom legújabb teljes restaurálása 2006-ban kezdődött el, a tornyot 2008-ban újrafestették, ám a toronysisak szerkezete teljes újjáépítésre szorul. Ennek a munkának az előkészítése során került elő az időkapszula.