Bár a tavaszi parlamenti ülésszak végéig valószínűleg már nem sikerül benyújtani, egy esetleges nyári rendkívüli ülésszak alatt a parlament kulturális bizottsága elé kerülhet az a módosítási javaslat, amely Demeter András RMDSZ-es kulturális államtitkár szándéka szerint kiszámíthatóbbá és rugalmasabbá tenné a romániai kultúratámogatás rendszerét. Jelenleg várják a kultúraszervezők hozzászólásait a nyilvánosságra hozott tervhez.

A kulturális programok, projektek és tevékenységek finanszírozási rendszerét szabályozó 51/1998. számú kormányrendelet Demeter András szerint a 2008-as és 2016-os módosítás után ismét korszerűsítésre szorul. A 2008-as módosításokat egyébként szintén ő javasolta.

Több évre tervezhessenek a kultúraszervezők

Az államtitkár szerint az egyik legfontosabb módosítási javaslat lehetővé tenné, hogy a pénzügyi és a kulturális tárca közös normatívája alapján a kultúra területére is kiterjesszék az úgynevezett kötelezettségvállalási hitel intézményét, amelyen keresztül meg lehet előlegezni bizonyos összegeket a következő évi költségvetés terhére.

A több éves tervezhetőség lehetősége Demeter szerint nem csak azért fontos, hogy hosszabb távban gondolkodhassanak a szervezők, hanem azért is, mert ha csak az éves költségvetési kereten belül lehet finanszírozni a kulturális rendezvényeket, akkor az a gyakorlatban legtöbb három évharmadot jelent, hiszen az év elején még nincsenek jóváhagyva a költségvetések, novembert követően pedig már az év végi elszámolásokat kell leadni. „Az év kulturális és művészeti szempontból legfontosabb hónapjai kiesnek, nem lehet megtölteni tartalommal pont azt az időt, amikor általában az emberek kevésbé járhatnak ki a természetbe, és inkább látogatnak különböző kulturális rendezvényeket” – mutatott rá a kulturális minisztérium munkatársa.

A tervezhetőséget segíthetné az a módosítás is, hogy megszűnik az eddigi 2500 lejes limit a felszerelésre pályázható összeg esetében, ehelyett a támogatás legfeljebb hatvan százaléka költhető összesen felszerelésre, a meghívottak étkeztetésére vagy a program megvalósulása alatti adminisztrációs/személyi költségekre. A módosítás megengedőbbé tenné a törvényt olyan szempontból, hogy a pályázó akár egy járművet is beszerezhet – a közbeszerzési eljárások szabályait betartva –, amit a következő években is használhat.

A jogszabályba bekerülne ugyanakkor a stratégiai kulturális szükséglet kategóriája, amelybe a kiemelt állami támogatás igénylő, országos fontosságú, hagyománnyal rendelkező rendezvények tartoznának, mint például az Enescu fesztivál, az Európa Kulturális Fővárosa projektek, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF). Demeter András szerint vannak még olyan nagy hagyományú, az évek során folyamatos fejlődést mutató fesztiválok, rendezvények, amelyek a jövőben bekerülhetnek ebbe a kategóriába, és anyagi támogatásukat így az állam vállalná fel kormányrendeletek segítségével.

Ne előfeltétel, hanem kötelezettségvállalás legyen az önrész

A módosító javaslatok érintik a társfinanszírozás problematikáját is. A magántámogatók esetében íratlan szabály, hogy nem adnak pénzt olyan projektre, amelynek más támogatása, forrása még nincs. Ahhoz, hogy a kultúraszervezők könnyebben találjanak alapfinanszírozó közintézményt, a jogszabály a nyugat-európai gyakorlattól eltérően nem kötné ki, hogy a projekt célközönségéhez legközelebb álló intézmény, például a helyi önkormányzat kell legyen a főtámogató, a romániai önkormányzatoknak ugyanis nem mindig marad kultúrára fordítható pénzük, vázolta a „furcsa” helyi realitást Demeter. Ehelyett az lenne az alapfinanszírozó, aki a pályázatot legelőször bírálta el pozitívan, a további támogatók pedig társfinanszírozónak minősülnének a támogatás mértékétől függetlenül, magyarázta az államtitkár.

Jelenleg az állami támogatás feltétele az önrész biztosítása, ennek a meghatározása azonban meglehetősen képlékeny. Demeter szerint a jelenlegi gyakorlat szerint az önrészt a finanszírozók, de a pályázók is a számukra legelőnyösebb módon értelmezik. Abban az esetben például, ha a várható jegybevételt kalkulálják bele az önrészbe, előfordulhat, hogy azt nem sikerül tartani.

„Hiába számolom ki, hogy van egy százfős nézőterem, és tartok a produkcióból tíz előadást, mert ha eső van, és nem jönnek el mind, akkor a jegybevétel szimbolikus összeg lesz” – magyarázta az államtitkár. Demeter András szerint, ha a projektek költségvetésének első pillére a közfinanszírozás lesz, akkor a szerződés megkötésével a pályázó vállalja, hogy a projektet megvalósítja és előteremti hozzá a vállalt önrészt a megvalósulás során, akár újabb pályázatokból. „Nem szüntetjük meg, mert önrésznek lennie kell, de az önrész nem előfeltétel lesz, hanem a támogatási szerződésben kikötött feltételek mentén történő kötelezettségvállalás” – fogalmazott Demeter.

Átszerveznék a Nemzeti Kulturális Alap forrásait

A további módosítási javaslatok között szerepel a Nemzeti Kulturális Alap (FCN) forrásainak megváltoztatása, amelyek közül kikerülne a kiskorúak számára tiltott árucikkek forgalmazásából származó bevétel 20 százaléka, mert a tapasztalatok szerint ebből szinte semmi nem folyt be, a műemlék-épületekkel és védett városrészekkel kapcsolatos, FCN-be való befizetésre kötelezett kereskedelmi tevékenységek sorát viszont árnyalnák, kiterjesztenék a magántulajdonban levő műemlék-ingatlanokra is. Visszahoznák a jogszabályba azt a 2008 és 2010 között érvényes szabályt is, hogy a Román Lottótársaság bevételeinek 4 százalékát fizesse a kulturális alapba.

A módosított jogszabály egyértelművé tenné azt is, hogy alkotói ösztöndíjra is lehet pályázatot kiírni, ami eddig sem volt kizárva, Demeter András szerint mégis kevesen éltek a lehetőséggel, arra hivatkozva, hogy nem szerepel a törvényben. Ez maradna az egyetlen olyan támogatási forma a jogszabályban, amelyre jogi személyiség nélkül is lehetne pályázni, erősítette meg az államtitkár. Demeter András szerint ugyanakkor a magánszemély kategóriája az uniós gyakorlatnak megfelelően előbb-utóbb Romániában is teljesen ki fog esni az állami támogatásra jogosultak köréből.

„Fontos alapelv, amit mindenkinek meg kell értenie, mindegy, hogy az asztal melyik oldalán ül, hogy ahhoz, hogy az állam pénzt tudjon adni, ahhoz az államnak pénzt kell kapnia. Ez nem feloldhatatlan probléma, minél inkább le kell csökkenteni a szürke gazdaság jelenségét, be kell fizetnünk az adót, a járulékainkat, ahhoz, hogy az államnak legyen pénze arra, hogy az egyéb szükségleteinket, például a kultúra terén, tudja támogatni” – véli Demeter András.

A kormányrendelet javasolt módosításait a kulturális ágazat szereplőivel történt egyeztetés során dolgozta ki az államtitkár, és további hozzászólásokat, javaslatokat vár a cabinet.demeter@cultura.ro e-mail-címre.

(Címlapfotó: Adobe Stock Photos)