Stúdióval gazdagodott a Kolozsvári Állami Magyar Opera a magyar kormány támogatásának köszönhetően. A Bánffy Miklós Operastúdiót az első magyar opera bemutatójának 200. évfordulója alkalmából avatták fel. Szép Gyula operaigazgató körbevezette lapunkat a frissen felavatott épületben, és beszámolt létrejöttéről, valamint az első magyar opera bemutatásának bicentenáriumáról is beszélt.

Az operastúdió létrehozatalának ötlete elsősorban a helyhiány okán fogalmazódott meg a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatóságában, hiszen se próbatermeik, se raktárhelyiségeik sincsenek igazán – tájékoztatott Szép Gyula. Elmondta, hogy a folyamat elindítása érdekében felkereste Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki korábban járt a Kolozsvári Magyar Operában, így tisztában volt annak helyzetével. A megkeresést követően az intézmény mellé állt Kató Béla erdélyi református püspök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

„Nyilván egy elég nagy összegű támogatásról van szó, és kellenek az ilyen garanciák, mert az Erdélyi Református Egyházkerület és az RMDSZ is nagyon fontos intézménye az erdélyi magyarságnak. A támogatás kezelésével is – közös megegyezéssel – a református egyházat kértük fel, illetve a magyar kormány is így látta biztosítottnak, hogy az összegek jó helyre kerülnek, és felhasználásuk célszerű lesz” – avatott be Szép Gyula operaigazgató.

A Rózsa (Samuil Micu) utca 12. szám alatti operastúdió háromszintes, irodahelységgel, öltözővel, próba-, illetve előadótermekkel, a pincehelyiség pedig a társalgóterem funkcióját tölti majd be. A stúdió tereit egyelőre próbatermekként használja az intézmény, de táncegyüttesek és zenészek is igénybe vehetik.

„Elsősorban próbafelületként funkcionál az épület, viszont a felújítás következtében kicsivel több mint száz négyzetméter hasznos felület áll a rendelkezésünkre, ami olyan kisebb előadásoknak a megtartására is alkalmas, ami éppen hiányzik Kolozsvár belvárosában. A helyiségbe maximum száz néző fér be, ami kamarajellegű előadásoknak szerintem optimális” – mondta Szép Gyula. Hozzátette: elsősorban az erdélyi zenei élet élvez prioritást az operastúdióban tartandó események kapcsán, de nem zárkóznak el más ötletektől sem.

Az operaigazgató abba is beavatta a Maszolt, hogy hamarosan elkezdődhet a Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Színház korszerűsítése és felújítása. Ezért is nagy szüksége volt az intézménynek a Bánffy Miklós Operastúdióra. „A román kormányprogramba be van foglalva egy 15 millió eurós összeg, ami a magyar opera és a magyar színház színpadának a teljes felújítását kellene biztosítsa. Két éve elkezdődtek a tervezések, most talán a megfelelő beruházási hatóságok alá is írtak egy szerződést a kivitelező céggel” – tájékoztatott az operaigazgató. Hangsúlyozta, akár egy éven belül elkezdődhetnek a munkálatok, ami azt jelenti, hogy a következő évad első vagy második felétől megszűnik a jelenlegi játszási lehetőség.

A felújítás következtében az operának új, alternatív helyszíneket kell találnia és az operastúdió ebben már segíteni tudja az intézményt. Annak ellenére, hogy nagy operaelőadásokra nem alkalmas az ingatlan, kamaraelőadásoknak teret tud biztosítani. Szép Gyula hozzátette: a pandémia alatt is rengeteg kis kamaraelőadást tartottak a Szamos-parton, a múzeumok udvarán, iskolaudvaron, több lehetőséget kitaláltak arra, hogy játszani tudjanak és ne szakítsák meg kapcsolatukat a közönséggel.

„Aki ismeri az opera műfaját, az tudja, hogy mi itt sokan vagyunk, és mind technikailag, mind művészileg egy előadás lebonyolításában 160-170 ember vesz részt, akiknek hely kell. Természetesen több előadást veszünk majd az erdélyi magyarlakta városokba is, amennyiben lesz fogadókészség” – fogalmazott Szép Gyula. Az operaigazgató hozzátette: „Természetesen a kiszállásokat finanszírozni kell, de erre is vannak már elképzelések, hisz Csíkszeredában már kétszer voltunk miniévaddal, és a helyi önkormányzat mellénk állt. Mi nem nyerni, hanem játszani akarunk, de ráfizetni sem szabad. Nekünk a közönség a fontos” – jelentette ki az operaigazgató.

Bicentenárium

Jeles év az idei, hiszen kétszáz évvel ezelőtt Kolozsváron mutatták be Ruzitska József Béla futása című operáját, az első magyar operát. Szép Gyula elmondta: nem véletlenül írták meg éppen itt az első magyar operát, hisz 1792-ben Kolozsváron nyílt meg az első magyar nyelvű színház és zenés színház, opera is. Továbbá Kolozsváron adták ki 1814-ben az első magyar nyelvű irodalmi és kulturális folyóiratot, az Erdélyi Muzéumot, illetve 1819-ben itt jött létre az első magyar zenekonzervatórium.

„Nem véletlen, hogy Bécsből, Pozsonyból az akkori igazgató, Nagy Lázár nagyon magasan képzett zenészeket hívott ide. Így került Kolozsvárra az 1820-as évek elején Heinrich József, aki Beethovennel is szoros kapcsolatot ápolt, Ruzitska József, aki karmestere is volt az előadásoknak” – tájékoztatott Szép Gyula. Továbbá abba is beavatott, hogy 1827-ben a fiatal Erkel Ferenc Gyuláról nem nyugatra ment folytatni a tanulmányait és képeznie magát, hanem Kolozsvárra jött, és itt töltött el sok évet, amelyre úgy emlékezett vissza, hogy „minden, amivé lett”, azt Kolozsvárnak köszönheti.