A szépkorúakat ünnepelték és 1956-ra emlékeztek Nagyenyeden
Zsúfolásig megtelt péntek délután a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi ház, ahol kettős ünnepség keretében Garda Dezső könyvbemutatójára, Kónya Mária vetítettképes előadására, majd szeretetvendégségre került sor és a magyarlapádi Csegely Zenekar muzsikált.
A Fehér megyei RMDSZ és annak nőszervezete, valamint a Dr. Brendus Gyula Egyesület minden évben közösen megemlékezik az 1956-os forradalomról és az idősek világnapja alkalmából is szervez eseményt a szépkorúaknak. Mivel egy nagyméretű, megyei találkozót képzeltek el, a szervezők összekapcsolták a két ünnepet, így egy tartalmas kulturális rendezvény lett a végeredmény.
A jelenlevőket az est főszervezője, Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere köszöntötte, aki a százharminc résztvevő láttán boldogan állapította meg: „Ez azt jelenti, hogy vagyunk, a Malom utcai székház pedig a Fehér megyei magyar emberek igazi magyar otthona”. Az alpolgármester megköszönte az időseknek „mindazt a sok munkát, erőfeszítést, amit mindenikük egyen-egyenként megtett azért, hogy mi egy jobb és szabadabb világban élhessünk” és reflektált az ’56-os forradalomra is, hangsúlyozva, hogy a tizenkét napnyi szabadságért mekkora árat fizetett nemzetünk.
Garda Dezső tanár, történész, volt RMDSZ-es parlamenti képviselő mutatta be 2022-ben kiadott, közel 700 oldalas munkáját, amelynek címe A nagyenyedi Bethlen Kollégium története a 19. század végéig, alcíme pedig Garda József élete és munkássága. A kötet az utóbbi esztendőkben létrejött, legkomolyabb iskolatörténeti művek közé sorolható, megjelenése egybeesik a kollégium megalapításának 400 éves évfordulójával. A kötetben nyomon követhetjük az iskola viszontagságos történetét, gyulafehérvári megalapításától kezdve a nagyenyedi teológiai akadémia megszüntetéséig.
A szerző eddig kevésbé vagy egyáltalán nem ismert levéltári adatokat dolgozott fel a 19. század második feléből, amelyek új megvilágításba helyezik az 1848–49-es forradalomkor bekövetkezett pusztítás és újjáépítés időszakát valamint részletes és tárgyilagos betekintést engednek a teológia Nagyenyedről Kolozsvárra való költöztetésének polémiáiba. A történések bemutatását a szerző dédnagyapjának, a neves Garda József igazgató-rektorprofesszor életének és tevékenységének részletes elemzésével keresztezte, aki 16 évesen részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, majd később, a Bethlen Kollégium igazgatójaként, példamutatóan küzdött az iskoláért.
Előadásában Garda Dezső Közép-Európa egyik legjobb tanintézményének nevezte a Bethlen Kollégiumot, amelyik „Erdély református magyarságát a megmaradásra ösztönözte, tanárai, pártfogói pedig mindig tudták, mit kell tenni e cél érdekében”.
Az ünnepségen Garda Dezső megosztotta hallgatóságával az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó emlékeit is, hiszen gyerekként akkor épp Budapesten tartózkodott, egy nagynénjénél. Az utcára is kiment, látta, hogyan használják a fiatalok a Molotov-koktélokat, sőt orosz katonákat is látott. Arra is emlékszik mindmáig, milyen borzasztóan mutatott Budapest, a harcok után az esőtől vörössé váltak az utcakövek. „Borzasztóan várták az emberek azt, hogy az ENSZ, az Egyesült Államok és Anglia jöjjenek Magyarországot megsegíteni. Szinte minden órában kérdezték, nem érkeztek-e már meg? Számomra az az érzés maradt meg, hogy akkor, mint mindig a történelemben, minket magunkra hagytak..”
Kónya Mária, a Bethlen-kollégium nyugalmazott történelem szakos tanárnője, Gloria Victis (Dicsőség a legyőzötteknek) című vetítettképes bemutatójában kiválóan összefoglalta és közérthetően előadta az 1956-os forradalom eseményeit. Egy valódi élvezetes történelemóra kerekedett ki a pedagógus előadásából, amelyet korabeli fotókkal dokumentált, végül pedig bejátszodta a szabad Magyar Rádió utolsó segélykiáltásait rögzítő hangfelvételt.
Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, levetítette az iskolában péntek délben megtartott megemlékezésről készült videófelvételt. Az 1956-os forradalom fontosabb epizódjait felelevenítő flashmob koreográfiáját Tóth Bence és Tóth Boglárka Petőfi-programosok állították össze, közreműködött az iskola Fügevirág néptánccsoportja. Ugyanakkor a kollégium folyosóján – Demeter Stefánia Katalin konzul jóvoltából – berendezték az 1956 – A szabadság reménye című poszterkiállítást.
A találkozó gyertyagyújtással, a magyar és a székely himnusz eléneklésével és szeretvendégséggel ért véget.
CSAK SAJÁT