A román kultúra napja tiltakozással – „Eminescu is így szerette volna”
Mihai Eminescu születésnapján, január 15-án ünneplik hivatalosan 2011 óta a román kultúra napját. Miközben országszerte koszorúzásokat, megemlékezéseket és különböző eseményeket szerveznek, a szakszervezetek korábbi bejelentésükhöz hűen elkezdték tiltakozó akciójukat.
A csütörtökön kiadott közleményük szerint „maga Eminescu is így szerette volna, hogy megidézzük őt: a józan és vállalt kritika embereként, nem pedig az üres ünnepélyesség és terméketlen nyilatkozatok alapjaként”. A CulturMedia szakszervezet emlékeztetett, hogy 16 órától a művelődésügyi minisztérium székhelye előtt állnak majd sztrájkőrséget, ugyanakkor a kulturális intézmények alkalmazottjai fehér karszalagot viselve demonstrálnak a kéthetesre tervezett tiltakozó akció során. Mint írták: továbbra is követelik a kollektív munkaszerződés alkalmazását, tisztességes béreket és valós párbeszédet szeretnének, ugyanakkor az intézmények megfelelő finanszírozását és a munkaerőhiány megoldását is a listára tűzték. A döntéshozók részéről legyen a kultúra egy nemzeti identitást meghatározó infrastruktúra, nem egy egyszerű dekoráció vagy költségvetési melléklet – közölték.
Demeter András: a kultúrát megélni kell
A szakszervezetek tiltakozása ellenére azért nem maradtak el az ünnepnaphoz kapcsolódó üzenetek sem. Demeter András kulturális miniszter a tárca Facebook-oldalán közzétett videóüzenetben úgy vélekedett, hogy a román kultúra napja nem a múltra való emlékezés, hanem a jövőbe tekintés napja. Szerint ez a nap alkalmat ad végiggondolni azt, hogy miként maradhat a kultúra eleven, aktív és releváns a társadalomban – számolt be az Agerpres. Méltatta a független alkotókat, akik „nehezebb, sok akadállyal járó, biztonsági háló nélküli utat” választanak, valamint az intézményekben dolgozó, a nyilvánosság számára kevésbé látható alkalmazottakat és a kulturális projektek háttérszakembereit, akik nélkül ez az ágazat nem működne. Meglátása, hogy a kultúra gazdasági és társadalmi erőforrás és irányt mutat a nehéz időszakok átvészeléséhez. „De mindenekelőtt, a kultúrát megélni kell” – üzente Demeter.
Nicușor Dan: a kultúra következetesen támogatni kell
Nicușor Dan államfő üzenetében arra a megállapításra jutott, hogy a kultúra az a tér, amelyik összeköti egy nemzet múltját, jelenét és jövőjét, és ahol a nagy társadalmi eszmék tartós viszonyítási pontokká válnak. Szerinte a kultúrát a gazdasági és geopolitikai kihívások körülményei között is következetesen támogatni kell. Idézte Mihai Eminescut, aki szerint „a kultúra egy nép legjobb és legbiztosabb vagyona”, majd rámutatott: az építészeti örökség, a kortárs művészeti kezdeményezések és az új kifejezési formák csak koherens közpolitikák és a magánszféra bevonása révén érvényesíthetők. Kiemelte a kulturális örökség digitalizálásának szerepét is, amely szerinte hidat teremt hagyomány és innováció között, és közelebb hozza a kultúrát a fiatalokhoz.
Jómaga is intézkedett: az elnöki hivatal ingyenesen független fiatal színészek és középiskolás diákok társulatainak rendelkezésére bocsátja a Cotroceni-palota színháztermét. „Eleven kultúrára van szükségünk” – üzente, köszönetet mondva mindazoknak, akik munkájukkal értelmet és folytonosságot adnak a román kultúrának.
Ilie Bolojan: a kormánynak felelőssége van
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint is a kormány felelőssége támogatni az oktatást és a kultúrát, az azokon a területen tevékenykedőknek pedig az a feladatuk, hogy a lehetőségeket szakértelemmel és a társadalom számára is látható eredményekkel hasznosítsák. Facebook-bejegyzésében úgy vélte, hogy a román kultúra napja emlékeztett a kulturális örökség és Mihai Eminescu életművének identitásformáló jelentőségére. „Romániának jól irányított, az oktatásra, a közösségekre és a közterekre is hatással bíró kulturális kezdeményezésekre van szüksége, amelyek hozzájárulnak egy következetes kulturális jelenléthez, valamint az ország nemzetközi megbecsülésének növeléséhez” – írta Bolojan.
CSAK SAJÁT
.jpg)
