A magyar hősök arcképcsarnoka – Somogyi Győző festményeit állítják ki Sepsiszentgyörgyön
Somogyi Győző kortárs magyar képzőművész kiállítása nyílik Sepsiszentgyörgyön a Lábas Házban, tájékoztatta a Maszolt Vargha Mihály. A Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának elmondása szerint a „magyar hősök arcképcsarnoka” négy hónapig – március 7. és július 7. között – kizárólag Sepsiszentgyörgyön lesz látható. Hozzátette: a bemutatót szándékosan márciusra időzítették, hiszen a száz arckép között van a háromszéki Gábor Áron is Kossuth-kalapban, ahogy eddig senki nem ábrázolta őt.
Vargha Mihály hozzátette, Somogyi Győző ez alkalomból 41 kőnyomatot is adományoz a sepsiszentgyörgyi múzeumnak, mert „szereti Erdélyt és a székelyeket, és hisz abban, hogy a magyar nép kulturálisan egységes és oszthatatlan”. A mintegy 25 ezer eurót érő ajándék az utóbbi évek egyik legjelentősebb magánadománya a Székely Nemzeti Múzeum számára.
Somogyi Győző, a magyar Gauguin
Vargha Mihály rámutatott: a magyarországi képzőművészeti életben vannak olyan nevek, akikről feltétlenül tudni kell, és ezek közé tartozik Somogyi Győző is. Ő egyike azoknak, akik idejében felismerték, hogy a nagy avantgárd-forradalmat követő, a szocialista-realizmusban kicsúcsosodó mozgalmak nem vezetnek sehová. Somogyi Győző – a keleti tömb művészeinek nagy többségtől eltérően – nem visszafordult a nyugati Grand Art felé, hanem visszatért a gyökerekhez.
„Azt mondhatnánk, hogy amit Gauguin tett azzal, hogy elutazott Tahitiba a 19. század végén, és felszínre hozta az ősiséget, ugyanezt tette Somogyi a saját népe vonatkozásában. Kitelepedett falura, állatokat tenyészt, a vidéki emberek egyszerű életmódját éli, és a tisztaságot keresve, a falusi világra alapozva, felépíti egyedi művészetét” – mondta a sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató.
Somogyi Győző főműveit állítják ki Sepsiszentgyörgyön
Vargha Mihály szerint Somogyi Győző egy jelenség, éppen ezért érdekes az ő világa, hiszen kezdeti, grafikusi időszakában szépítés nélkül ábrázolta a falusi embert és világát, később elsajátította a temperafestést és világa kiszínesedett. Főművei a Magyar Királyok és a Magyar Hősök arcképcsarnoka, amely látható lesz Sepsiszentgyörgyön.
A száz darabból álló sorozat Attila királytól az ötvenhatos Maléter Pálig bezárólag a hősöknek kíván emléket állítani. Ez a száz kép olyan, mint egy ikonosztáz: 30x40 centiméteres festményekből áll, amelyek beborítanak egy 12 méter hosszú falat. A tárlat érdekessége, hogy az arcképekhez magyarázó szöveg is tartozik, mindenkiről elolvasható, hogy miben alkotott nagyot, miről híres.
„Arra számítunk, hogy a sepsiszentgyörgyi tanárok kihelyezett órákat tartanak a fal előtt, és történelmi kontextusba helyezve mutatják be a gyerekeknek a képeken ábrázolt személyiségeket” – mondta Vargha Mihály.
Somogyi Győző 1942-ben született Budapesten, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett magyar grafikus és festő, kiváló művész. Papnak tanult, egyháztörténelemből doktorált, de 1975-ben kilépett az egyházból. 1985 óta a magyarországi Salföldön gazdálkodó. Legnagyobb alkotása a 100 magyar hadtörténelmi személyiség arcképe (1986–1996). A művész különös gonddal festette le az ábrázoltak öltözékét: az egyenruhák, fegyverek, címerek, rendjelek korhűk, aprólékos kidolgozásuk komoly előtanulmányokra vall. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1997), tucatnyi díj birtokosa, több mint negyven kiállítása volt, húsz könyvet írt.
CSAK SAJÁT