Van-e a könyveknek, az olvasásnak jövője? Erre a kérdésre keresték a választ szerdán Szatmárnémetiben, a Megmaradás Házának nagytermében. Az MCC szervezésében Nyáry Krisztián íróval, könyvkiadóval, kommunikációs szakemberrel és Ludvig Orsolya Stephanie kommunikációs szakemberrel, marketingigazgatóval beszélgetett Fehér Imola Méhes György-debütdíjas költő és pedagógus.

A beszélgetés első témakörében választ kaptunk a könyvek jövőjének kapcsán számos kérdésre, de ez nem jelenti azt, hogy a találkozó elejétől a végéig ne lett volna izgalmas a résztvevők számára.

Nyári Krisztián kifejtette: élete során már legalább ötször temették az olvasást és a nyomtatott könyveket. Először a televízió, utána az internet, majd az e-könyvek, a közösségi média, most pedig a mesterséges intelligencia megjelenése az, amitől félni kell. Pontosabban kellene, de hát a nyomtatott könyvek mindent túléltek eddig és jövőjük is van. Persze aggasztó tendenciák vannak: Nyáry a magyarországi helyzetet ismertetve elmondta, hogy egyre többen vannak, akik az előző évben nem vettek a kezükbe könyvet, Romániában pedig valamivel rosszabb a helyzet.

Az olvasók csökkenésének oka lehet a funkcionális analfabéták számának növekedése, akik ugyan olvasni tudnak, de nehezen értelmezik az olvasottakat. A másik ok: azért vesznek kevesebben könyvet a kezükbe, mert egész nap digitális betűket falnak a különböző platformokon.

Ezzel szemben a magyarországi könyvpiac az utóbbi négy évben nőtt: van egy szűkebb csoport, amely rendkívül sokat olvas, a rendszeres olvasók és nem olvasók között viszont mély szakadék tátong. Magyarországi tendencia az is – de valószínűleg igaz Erdélyre is -, hogy a nők többségben vannak az nyomtatott könyvet olvasók között. Ezt Nyáry azzal is magyarázta, hogy a férfiak több információalapú írást használnak, azok pedig megtalálhatók az interneten.

Kevés a könyvreklám, megmentő lehet a TikTok?

Az író és könyvkiadó-vezető azt is gondnak tarja, hogy egyre kevesebb helyen lehet találkozni új megjelenések reklámjaival. A nyomtatott sajtóból, de a tévéből, rádióból is kikoptak a könyvajánlók, nem jut el hozzánk a híre annak, ha egy könyv épp nekünk íródott. Ezzel párhuzamosan viszont feléledtek az irodalmi kávéházak, vannak lehetőségek alkotók és olvasók találkozására. Érdemes könyves podcastokat követni, aki pedig teheti, szervezzen könyvklubot. Fontos az olvasásban is a közösségi élmény, jó érzés megvitatni az olvasottakat olyannal, aki szintén ismeri a legutóbb olvasott könyvünket.

És a meglepetés: a fiatalok is falják a könyveket, de ők elsősorban a TikTokon értesülnek az újdonságokról, a book-tok videókból.

Olvasóvá nevelni: a család és az iskola feladata

Ha mi, felnőttek olvasunk, jó eséllyel a gyermekünk is könyvfaló lesz. Ebben pedig hatalmas szerepe van annak, hogy a szülőket se mobiltelefon-simogató zombiként lássa a gyerkőc, hanem rendszeres olvasóként. Illetve hihetetlenül fontos az esti mese felolvasása a jövő olvasóinak nevelésében.

Nagy felelősség hárul az iskolára is, bár az – a megszólalók véleménye szerint – most inkább ront az olvasóvá nevelésen. Nehéz szövegekkel indul a tanulás Magyarországon, hisz a kronológiát követi. Balassi művei pedig nem feltétlenül azok, amelyekkel megszerettethető az olvasás, elsősorban nyelvezetük miatt nem. Mert a nyelvezet fontos, a diákoknak már a 70-80 évvel ezelőtt írt szövegek is nehezen befogadhatók. Így hát hiába írt Jókai Mór remek Netflix-sorozat forgatókönyvnek is kiváló történeteket, ha nyelvezete, hosszú tájleírásai elrettentik a diákokat a további olvasástól. Jövő viszont van a klasszikus alkotások újraírásában, a Bánk Bán vagy a Csongor és Tünde a mai fiatalok számára jó olvasmány lehet, ha kicsit befogadhatóbb nyelvezetben lenne elérhető. Jó tudni, hogy a tendencia azt mutatja: aki nem válik olvasóvá 14 és 18 éves kora között, abból kis eséllyel lesz felnőtt korára a könyvek szerelmese.

Olvasni kell, át kell élni a varázslatot

Ludvig Orsolya Stephanie szerint olvasni kell, és nagyjából mindegy, hogy ki mit olvas. A régi klasszikusok és a mai szerelmes regényfüzetek is jó olvasmányok lehetnek, ha kielégítik igényeinket. A fókuszált, mély olvasás fejleszti a kreativitást és az intelligenciát is, segít kikapcsolni az egész napon át tartó digitális zsongásból. Páratlan megnyugvás lehet az elmének, az elcsendesülés esélye.

De talán, ami legfontosabb: az olvasásnak örömforrásnak kell lennie!

(A címlapkép illusztráció | Fotó: Pexels)