A Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben című előadás-sorozatán Hermann Róbert történész, az MTA doktora világított rá történelmünk egyik legizgalmasabb rejtélyére: Görgei Artúr honvédtábornok és hadügyminiszter valójában egy Habsburg kém volt, akit azért csempésztek be a családba, hogy legyen, aki elárulja a forradalmat?

Ahogy arra Hermann Róbert is rávilágított, a magyar történelem tele van rejtélyekkel és összeesküvés-elméletekkel. Ennek egyik oka a források hiánya: vannak események, emberek és korszakok, amelyekről nagyon kevés információ maradt fenn, így a tények hiányában az emberek sokszor saját fantáziájukat használva egészítik ki a homályos részeket. Az összeesküvés-elméletek egy másik oka, hogy a 20. század politikai berendezkedése miatt történelmünk nagy mértékben át lett ideologizálva. Voltak dolgok, amelyekről egyáltalán nem szabadott beszélni, másokról pedig meg volt szabva, hogy hogyan és mit lehet mondani. Természetesen a valós okok mellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az egytényezős, krimiszerű magyarázatok mindig izgalmasabbak, csábítóbbak, mint a valós források mögé nézni. Így kerülhetnek be majdnem minden történetbe az árulók, beépített ügynökök, cselszövők, felbujtók és magyargyűlölők, és így születhetett meg az a teória is, miszerint Görgei Artúr valójában egy becsempészett Habsburg fattyú volt, aki első perctől a forradalom megbuktatásán munkálkodott.

Ki is volt Görgei Artúr? Talán kevesen tudják, de polgári végzettségét tekintve vegyész volt, a forradalom kitörése előtt kiemelkedő eredményeket ért el ebben a tudományágban. Az 1848-49-es szabadságharc során honvédtábornok és hadügyminiszter volt, több alkalommal a honvédség fővezére és 1849. augusztus 11. és 13. között Magyarország teljhatalmú ura. Legtöbben talán a Világosi fegyverletétel kapcsán ismerik a nevét, ő volt ugyanis, aki 1849. augusztus 13-án letette a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előtt. Fényes katonai karrierjét beárnyékolja, hogy cselekedete mai napig megosztja a közvéleményt. Sokan árulónak titulálták és titulálják ma is. Kéri Edit magyar színésznő, a Ki volt Görgei? című két kötetes írásában arra gyűjtött bizonyítékokat, hogy a nemesi család sarját, az igazi Görgei Artúrt „kicserélték”, helyébe egy Habsburg kémet állítottak, aki mindvégig azon dolgozott, hogy megbuktassa a magyar szabadságharcot.

Az „igazi” Görgei Artúr testőr korában májbajt kapott, melybe abban a korban szinte kivétel nélkül belehaltak. Ő túlélte. Vagy mégsem? Kéri Edit szerint innen indul a történet, véleménye szerint ugyanis a nemesi család sarja belehalt a betegségbe, a Habsburg Birodalom pedig kapott az alkalmon, hogy egy megbízható emberüket állítsák a helyébe, aki – Kéri Edit szerint – a császár vagy valamelyik magas rangú tisztviselő törvénytelen gyereke volt. Felmerülhet a kérdés, hogy a Görgei család mégis hogy nem vette észre a cserét, ám az írónőnek erre is megvan a magyarázata: Görgei kiskamasz korában hagyta el a családját, és fiatal felnőttként tért vissza hozzájuk ismét. Azt, hogy megváltozott a külseje, probléma nélkül rá lehetett fogni az évek során végbemenő fizikai átalakulásra, arra, hogy időközben felnőtt lett a kisfiúból. Természetesen az is felmerült, hogy a családot esetleg lefizették, ám ahogy az előző teóriára, úgy erre sincs kézzel fogható bizonyíték.

Kéri Edit olyannyira biztos volt az elméletében, hogy felkereste a Görgei család leszármazottait is, akik állítólag azt mondták a honvédtábornokról készült képkre, hogy ez biztosan nem az ő felmenőjük, egyáltalán nem hasonlít a család többi tagjára. Állítja emelett azt is, hogy 1849 után egy egész műhely foglalkozott a magyar történelem meghamisításával, leveleket másoltak át, írtak bele plusz információkat, így a korszak minden forrása gyanús, beleértve az aradi vértanúk vallomásait és Kossuth leveleit is. Az írónő szerint tehát a szabadságharc első perctől bukásra volt ítélve, hiszen a Kossuth által személyesen kinevezett Görgei valójában nem is Görgei volt, és a kezdetektől a Habsburg Birodalomnak jelentett, az ők érdekükben munkálkodott.

A magyar történészek majdhogynem egyöntetűen állítják, hogy Kéri Edit írását izgalom, elhivatottság és a diszciplináris képzettség teljes hiánya jellemzi. Az írónő számos állítása egészen biztosan cáfolható, például az, hogy bizonyítékként hivatkozik arra, hogy az oroszok már 1849. augusztus 1-jén ismerték Görgei seregének pontos létszámát. Ez ugyan igaz, csak Kéri Edit elfelejtette számba venni az osztrákok által használt Julianus- és a magyarok által használt Gergely-naptár közti tizenkét napos különbséget. Amit tehát tudnak a történészek, az arra enged következtetni, hogy Kéri Edit elmélete izgalmas, majdnem annyira, mint a korábbi Petőfi-konteója, merről Petőfi Szibériában?! című könyvében írt, ám megalapozottsága nincs.

Mi van azonban, ha mégis igaz az elmélet? Hermann Róbert ebből kiindulva újabb kérdéseket vetett fel, első körben azt, hogy 1839-ben, amikor is „kicserélhették” Görgeit, honnan tudhatták az osztrákok, hogy néhány éven belül forradalom fog kitörni Magyarországon? Továbbá, ha mégis sejtették valahonnan, és ennyire elővigyázatosak voltak, hogyhogy csak egy beépített ember volt? Ezek szerint újfent mindenki gyanússá válik, aki az évek során támogatta az „ál Görgeit”, így maga Kossuth, aki kinevezte őt, Batthyány Lajos, Aulich Lajos, Damjanich János és Klapka György is, akinek apja valóban osztrák kém volt. Ezek az emberek mind be voltak építve. Merthogy kellett legyen tartalék. Görgei élesben, a csatatéren vette ki a részét a szabadságharcból, számtalan alkalommal eleshetett volna, ki maradt volna akkor az osztrákoknak? Ha ennyire felkészültek voltak, biztosan volt még tartalék emberük. Hermann Róbert szerint fontos azt látni, hogy bár a történet az árulóról érdekes, de mégis milyen áruló az, aki megbízóinak okozza a legtöbb kárt? Mert Görgei, bár a Világosi fegyverletétel valóban megosztja az embereket, rengeteget tett Magyarországért és a magyar szabadságharc sikeréért.