Szombat este teltház előtt adták át a 25. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál díjait Marosvásárhelyen, a kerek évfordulós rendezvényt nosztalgikus pillanatokkal zárták a szervezők.

A zsűri elnöke, Kincses Réka, a marosvásárhelyi születésű, Németországban élő film- és színházrendező a zsúfolásig telt nézőtérre tekintve azt mondta, ez remélhetőleg jövőtől a fesztivál minden napján így lesz. Mint elmondta, nehéz volt a zsűrinek a 49 versenyfilm közül kiválasztania a legjobbakat.A döntést Laurențiu Damian bukaresti filmrendezővel együtt jelentették be, és együtt adták át a díjakat a jelenlevő alkotóknak. Damian a fantasztikus közönséget és a Kultúrpalotát, mint egyedülálló helyszínt is megdicsérte.

A szombat esti esemény nem csupán díjkiosztó volt, de búcsú is egyben, a szervezők értékelték az idei fesztivált, és életműdíjat adtak át Incze Péter nyugalmazott mozigépésznek, aki az első mozifilmet befűzte és elindította a legelső Alter-Native filmfesztiválon. A díjat Sipos Levente fesztiváligazgató adta át.A díjazott az 1992-es rendezvényről beszélt, arról, hogy milyen technikát használtak akkor, milyen nehézségeket kellett megoldani. A fesztiváligazgató köszönetet mondott a közönségnek, hogy 25 éven át kitartott és elnézést kért a hibákért, amit ejtettek, annak ellenére, hogy mindig a legjobb tudásuk szerint próbálták szolgálni.

Kincsem, aki önbizalmat adott a 19. századi magyaroknak

Herendi Gábor Kincsem című filmje jelentette az idei fesztivál csúcspontját. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szombat estére kitűzött vetítést vasárnap délután megismételték.

A vetítés után a rendezőt és Hegedűs Bálint forgatókönyvírót Gáspárik Attila művészeti igazgató kérdezte. Mint kiderült, a legnagyobb probléma az volt, hogy a legismertebb és a magyar történelemben a legsikeresebb versenyló története nem volt igazán izgalmas, hiszen ahány versenyen elindult, azt mind megnyerte – ecsetelte Herendi Gábor, aki elmondta, a film története kitalált, bár a történelmi háttér és a szereplők valóságosak.A Kincsemmel kapcsolatos kutatómunka zömét Hegedűs Bálint végezte, akinek segítségére volt a fennmaradt dokumentumok sokasága, irodalom, fotó, festmény. Adottak voltak tehát az alapok, de szükség volt a fantáziára is, hogy létrejöjjön egy jó történet.

Amikor 2008-ban felkérést kapott a forgatókönyv megírására, Hegedűs azt tartotta szem előtt, hogy mit jelentett Kincsem a 19. század második felében Magyarországon, a nemzet elbukott szabadságharca után, egy virágzó kor hajnalán, hogy adta vissza a közösségnek azt a hitet, hogy igenis van helyük a térképen. A film üzenete talán az, hogy „szeretni veszélyes, de szeretni kell, a nagy célokért küzdeni kell, illetve jó magyarnak lenni” - fogalmazott a forgatókönyvíró.

„Azt, hogy minden magyarnak lóra kell pattanni, azt nem tudom, de több közönségtalálkozón is elhangzott, hogy elvitték a gyerekeket lovagolni, vagy maguk a felnőttek is, húsz-harminc év után újból elkezdtek lovagolni. Nem ez volt a cél, de ennek nagyon örülök, hiszen minden családi közös együttlét fontos” – tette hozzá.

A filmben Kincsem szerepét egyébként több ló alakítja, ahogy a többi lovas jelenethez is több lovat használtak, hiszen a nyugdíjas versenylovak már nem bírták volna a napi tizenkét órás munkát. A lóverseny-jelenetekhez is nagyon sok lóversenyt filmeztek le és azokból kockánként rakták össze a film jeleneteit, hangzott el.