Azoknak a tanulóknak, akik folyamatosan jelen vannak, figyelnek órán, és kialakult az értő olvasásuk, teljes mértékben megoldhatók voltak az idei képességfelmérő próbavizsga tételei – állapította meg a Maszol kérésére Tikosi Tompos Judit, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola magyartanára.

Mint ismert, szerdán tartották a nyolcadik osztályosok képességfelmérő próbavizsgáját anyanyelvből (magyar, szerb, horvát, szlovák, ukrán, roma, német, olasz), hétfőn román nyelvből, kedden pedig matematikából próbavizsgáztak a diákok. 

A Maszolnak nyilatkozó pedagógus szerint, ha a magyar anyanyelvű tanulók nyelvtanból és irodalomból is elsajátították azokat a fogalmakat, amelyeket használniuk, érteniük kell, egyértelműen hozzáférhető, megoldható tételeket kaptak a szerdai próbavizsgán. „Olyan próbavizsga volt számukra ez, amelyről nem kudarccal jöttek ki, vagyis érzik, hogy tudnak alapdolgokat, és meg is tudják jó jegyre oldani a feladatokat” – mutatott rá a magyartanár.

Az irodalmi szöveg – amely alapján egyszerűbb és összetettebb feladatokat is meg kellett oldaniuk – Mészöly Ágnes A királyné violája című regényének egy részlete volt. Mint megtudtuk, a próbavizsgán kapott kérdések teljes mértékben megegyeztek a tavaly novemberben közzétett mintatételek kérdésszerkezetével, így ezek nem okozhattak meglepetést a diákoknak.

Az első feladatban azt kellett eldönteniük a négy lehetséges válasz közül, hogy az elbeszélő által megélt történések milyen sorrendben következnek. Ebben az esetben az időrendiséget és a történetvezetést kellett megállapítaniuk. A második kérdés értelmezés volt egy szövegrészlet alapján. A harmadik feladatban a szereplők közötti viszonyt kellett bemutatniuk egy öt-hat mondatos fogalmazásban. A negyedik feladatban pedig a regényrészletet úgy kellett röviden újraírniuk úgy, hogy azt egy másik szereplő nézőpontjába helyezik. Ezzel a feladattal kapcsolatban a pedagógus megjegyezte, hogy a diákok hasonlókat már többször is oldottak a gyakorlótesztekben.

Továbbá legtöbb öt pontot kaphattak a helyesírásra, fontos, hogy típushibák szerint csökkenhet a pontok száma. Tehát például visszatérő vesszőhibáért egy pont levonás jár.

A nyelvtani feladatokat az Étkezési szokások Hunyadi Mátyás korában című szöveg alapján kellett megoldaniuk a diákoknak. Ehhez információkikeresés, feleletválasztós kérdések, igaz-hamis megállapítások, kifejezésértelmezés, véleménykifejtés jellegű feladatok kapcsolódtak. A B részben pedig nyelvtani feladatokat kaptak: itt szövegösszetartó erőre, visszautalásra, előreutalásra vonatkozó kérdéseket kellett megoldaniuk.

Illetve ebben a tételben is igaz-hamis megállapításokat kellett tenniük. Bár az ilyen típusú feladatot ebben a tételben csak az idei a tanévben vezették be, a novemberi mintatételben már szerepelt hasonló, így ebben az esetben sem lehetett meglepetés a feladat a próbavizsgázóknak.

Továbbá mondatrészek, birtokos szerkezet felismerése, ok-okozati viszony megállapítása is feladat volt számukra.

„Úgy jöttek a ki a diákok a próbavizsgáról, hogy ők is megerősítették: a feladatok megegyeztek a novemberben kapott mintatételben már megismertekkel. Minden feladat megjelent ugyanabban a sorrendben, csak éppen más szöveggel” – részletezte Tikosi Tompos Judit, hozzátéve, mivel a próbavizsga követte a mintatételt, remélhetőleg a júniusi vizsgán sem éri meglepetés a diákokat.

„Júniusban tudásmérés lesz, és remélhetőleg egy átlagos gyerekhez igazított, közepes nehézségű tételt kapnak majd, ami mindenki számára hozzáférhető. Tehát nem azzal az élménnyel megy ki a vizsgáról a gyerek, hogy arra voltak kíváncsiak, mit nem tud, hanem arra, amit tud, és azt hogyan alapozta meg. Aki pedig maximálisan tanul, megvannak a képességei, és igényes munkát végez, az írhat 10-est, de bármilyen képességű gyerek számára hozzáférhető a tétel” – mutatott rá összegzésként a magyartanár.