A Testről és lélekről című film egy egyszerű, csendes magánéleti történet keretében arról szól, hogy minden, ami összeköt minket, embereket az életünkben, az fontosabb, mint ami szétválaszt. Ezt Enyedi Ildikó, a Berlinale Arany Medve-díjas rendezője mondta kedden Budapesten, a stáb tagjaival közösen tartott sajtótájékoztatón.

„Csináltunk egy szép filmet mindenkinek, legyen az jobb vagy baloldali gondolkodású, illetve középen álló. Szeretném, ha nyugodtan tudnánk élvezni azt, amibe ennyi munkát fektettünk. Nem helyes, ha bármifajta kultúrpolitika meg akarja mondani, mi a jó, és mi nem. Szerencsére ezt a Magyar Nemzeti Filmalap is így látja, és örülök, hogy a filmmel be tudtuk mutatni a lenyomatát annak, mi történik itt a 2000-es évek első éveiben” - válaszolta egy kérdésre a rendező.Megjegyezte: nagyon keserűen nézi, ahogy az ország jelenlegi kormánya működik, és „nagyon helyes emberek egymás ellen vannak hergelve”. Hozzátette: ami bizonyos reakciókban a filmje sikere kapcsán történt, az kicsit illusztrálja, mi az ő baja.

Egy másik kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy a filmtörvény a 2000-es évek elején nagy fellendülést hozott a magyar filmszakmába, azóta egész életművek jöttek létre, jelentős, markáns, nagyon eltérő karakterű alkotók részvételével. „A Filmalap részéről azt az okos és bölcs stratégiát látom, hogy alapvetően szakmai szempontok alapján születnek a döntések és minden film nagyjából annyi pénzből készül el, amennyiből azt el lehet készíteni. Az alkotók érett műveket tudnak letenni az asztalra”.

Az MTI kérdésére elmondta, hogy a Simon Mágust követően volt két kész filmterve, de valahogy mégsem jutott el egyik sem a megvalósításig. „Ilyen van, de ha a következőből és az azután következőből sem lesz semmi, az ember magában kezdi keresni a hibát, elbizonytalanodik. Elvesztettem a biztonságérzetemet, de szerencsére volt bennem valami ösztönös képesség arra, hogy rossz emberekkel nem szövetkeztem. A Testről és lélekről Muhi András producernek köszönhető, ő volt az, aki rábeszélt, először egy rövidfilm elkészítésére. Számomra ez volt az út vissza” - fejtette ki Enyedi Ildikó.Muhi András ennek kapcsán azt mondta, az ő életében is fontos volt a találkozás Enyedi Ildikóval. Hozzátette: a Testről és lélekről egyszer már összeállni látszott, 2010-ben egy komoly koproduceri háló keretében ott álltak a megvalósítás kapujában. „Akkor nem értettem, miért nem sikerül, de most már tudom, hogy most kellett elkészülnie, ezekkel a szereplőkkel és stábtagokkal”.

A sajtótájékoztatón jelen volt a film két főszereplője, Morcsányi Géza és Borbély Alexandra, illetve Tenki Réka és Nagy Ervin színész, Mécs Mónika társproducer, Herbai Máté operatőr, Szalai Károly vágó, valamint Horkai Zoltán állatkoordinátor is. Valamennyien hangsúlyozták Enyedi Ildikó nyitottságát, empátiáját, szeretetét, érzékenységét, ugyanakkor a munkába fektetett maximalizmusát. Ahogy Nagy Ervin fogalmazott, „valami ilyen lehet a dalai láma”. Szalai Károly azt mondta, Enyedi minden filmje egy külön bolygó az ő univerzumában, amelyben az alkotó szereti teremtményeit.

„A film sikerét az hozta, hogy minden egyes sora és pillanata igaz, és ez átjött a nézőknek” - mondta Horkai Zoltán, aki beszélt arról a munkáról, amelyet a két szarvassal, Picurral és Góliáttal elvégeztek a forgatás során, még 2015 nyarán. Kitért arra, hogy ezeknél az állatoknál a természetes motiváció segítségével lehetett elérni, hogy képesek legyenek együttműködni az emberekkel.

Enyedi Ildikó szólt a hajdúnánási vágóhídon zajlott forgatásról is, arról a szolidaritásról és tisztességről, ahogy az ott dolgozók a leölésre ítélt állatokkal bánnak.

Enyedi Ildikó beszámolt arról, hogy már dolgozik következő filmjén, ami Füst Milán Feleségem története című regényének adaptációja lesz.

A Testről és lélekről díszbemutatójával nyílik vasárnap a Magyar Filmhét, a művet március 2-től játsszák a magyarországi mozik.