Benedek Szabolcs József Attila- és Látó-díjas író volt 2016 utolsó Törzsasztal-beszélgetésének vendége pénteken, Nagyváradon. Az Illyés Gyula Könyvesboltban Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket, majd Kőrössi P. József faggatta a vendéget, többek között a novelláiról, A kvarcóra hét dallama és A vérgróf című regényeiről.

„Pszichológushoz is járhatok a logopédus mellett” – viccelt a meghívott, mikor Kőrössi P. József arról kérdezte: van-e párhuzam a két regény között. Bár mindkét regényben - úgymond - meggyilkolja a női szereplőket, a szerző inkább ott vonna párhuzamot, hogy A kvarcóra hét dallamában a szocializmust mutatja be, és megjelenik benne az elvágyódás a jóformán csak filmekből ismert Nyugat- Európa felé, A vérgróf pedig azon a monarchiabeli Magyarországon játszódik, mely iránt egyfajta negédes nosztalgia tapasztalható, azonban épp a prostituáltak meggyilkolása jelzi: nem volt az a világ annyira idilli, mint amilyenné a megszépítő idő teszi.

A kvarcóra hét dallama önéletrajzi elemeket is tartalmaz, hiszen – bár nincs a város neve leírva, és bármelyik kortárs magyarországi város lehetne – de Szolnokon játszódik, ahol a szerző másfél éves korától 18 éves koráig élt. Öngyilkos nők után indul nyomozás, melybe gyermekeket is bevonnak.A regény 1985-ben játszódik, mely Benedek Szabolcs szerint az utolsó békeéve volt a szocialista rendszernek, Szolnok ugyanakkor „kommunistább” város volt a többinél, onnan jelentették be 1956. november 4-én a Kádár-kormány megalakulását.

A könyv főszereplője, Bence, 12 éves 1985-ben, őt próbálják meg beszervezni azzal az ürüggyel, hogy segítsen az öngyilkos nők ügyének nyomozásában. A szerző elmondta, hogy annak egyelőre nincs nyoma, hogy Magyarországon történt ilyen, a Szovjetunióban viszont szerveztek be hasonló korú gyermekeket.

Az író személyes élményét is megosztotta a közönséggel: Szolnokon csatlakozott hozzá gyermekként egy bőrdzsekis, farmeros férfi, aki arról beszélt neki, hogy ha bizonyos helyekre elmegy, akkor ajándékokat kaphat. Sosem fogja megtudni, hogy ez valójában mi volt, lehetett akár egy pedofil is, aki így próbált volna közeledni, tette hozzá Benedek Szabolcs.

A regényből Gyulai Katalin, a Kortárs Színpad volt tagja olvasott fel, mint kiderült, Benedek Szabolcs beszédhibája miatt nyilvános szereplésein felolvasásokat nem vállal. Keresetlen őszinteséggel beszélt arról is, hogy régebben a nyilvános szereplést sem vállalta emiatt, és a téma Kommunikációs zavar című novellájában is visszaköszön. A Törzsasztalon azt tapasztaltuk azonban, hogy az érdekfeszítő beszélgetés során sokkal fontosabb volt, mit mond a szerző, mint az, ahogyan mondja.

Arra volt kíváncsi, hogy a vámpírregények populista sémái, elemei működnek-e szépirodalomba átemelve, mondta Benedek Szabolcs A vérgróf kapcsán. Ebben olyan szereplők is feltűnnek, mint például Ady Endre vagy Molnár Ferenc, a történetet pedig Agatha Christie módjára építette fel, Sokat olvasta az akkori szerzőket, és szereti a régi magyar filmeket, ezért nem volt nehéz a kor nyelvezetét használnia a könyvben.

A vérgrófnak folytatásai is születtek, A vérgrófnő és A vértanú, a szerző ugyanis nyitva hagyta az első történetet, és arra gondolt: folytatja is. A második rész könnyebben, a harmadik nehezebben született meg, árulta el az szerző, akitől azt is megtudtuk, hogy fontos neki a zene, „megszállott” Beatles-rajongó, a legendás együttesről szóló könyve várhatóan jövőre jelenik meg.