Keresztes Lajos birkózó, olimpiai bajnok 120 éve született Alsósófalván. Az erejéről híres székely sportolóból világhírű filmszínész is lehetett volna, ám visszautasította a Metro Goldwyn Mayer producereinek ajánlatát, akik őt kérték fel a Tarzán, a majomember című film főszerepére. A róla szóló dokumentumfilm rendezőjével, a csíkszeredai Becze Zoltánnal a Hargitai Megyenapok keretében szervezett online bemutató kapcsán beszélgettünk.

Becze Zoltán érdeklődésünkre elmondta, pályafutása során mindig szívesen fordult olyan témák felé, amelyek által bemutathatja, hogy az erdélyi magyarság, székelység mit adott a világnak, milyen eredményekkel büszkélkedhet az élet különböző területein. Nem mindennapi eset, hogy hogyan fordult érdeklődése Keresztes Lajos élettörténete felé: „1979-ben Magyarországra utaztunk a családdal, és a kiskunhalasi strandon a Világ Ifjúsága magazin aktuális lapszámában felfedeztem egy cikket Keresztes Lajosról. Én akkor hallottam először arról, hogy Alsósófalván született egy olimpiai bajnok. Ennyit tudtunk róla eleinte” – árulta el Becze Zoltán.

Később, már gyakorló sportújságíróként, a Magyarországon megrendezett 1990 évi U18-as labdarúgó Európa-bajnokságon találkozott a legendás magyar sportriporterrel, Szepesi Györggyel, aki felhívta a figyelmét a székelyföldi olimpiai bajnokokra. „Akkor elkezdtem történeteket gyűjteni” – mondta a rendező.

„Az erejéről legendák terjedtek. Akkoriban a világ egyetlen olyan embere volt, aki nyújtón fél kézzel kilencszer kihúzta magát. A nagy amerikai, vagy japán tornászok ezt legfeljebb hatszor tudták megtenni” – árulta el az alkotó.

Az egykori mészárosinas félelmetes erejéről több történet ismert volt: Két alkalommal történt meg, hogy a több száz kilós bikát a vágóhídon szarvánál fogva egymaga teperte le, miután a segédek elmenekültek a közelből. A másik fennmaradt anekdota szerint a „kis magyar világban” hazalátogató Keresztes Lajostól a család egykori mészáros üzletében dolgozó, igencsak súlyos hentes megkérdezte: „Na, lássuk, mit tanultál Pesten?”. Erre az olimpiai bajnok fél kézzel megfogta a széket és a száz kilón felüli mészárossal együtt fél kézzel felemelte, majd büszkén jelentette ki: „Ezt!”.

Becze Zoltán nem tudott elmenni a híres magyar vitéz, Toldi Miklós és Keresztes Lajos cselekedeteinek hasonlóságai mellett, ezért választotta filmjének a Keresztes Lajos – Az igazi Toldi címet.

A magyar sport 15. olimpiai bajnoka, 120 éve született Alsósófalván. 1916-ban, gyermekként került Magyarországra. Életéről viszonylag nagy mennyiségű dokumentáció áll rendelkezésre – ellentétben például a korondi születésű Lőrincz Mártonnal, aki az 1936 évi berlini Olimpián szerzett birkózó aranyérmet. „Az igazi Toldi” sportolói pályafutását követően edzősködött, ő fedezte fel és edzette a kétszeres olimpiai bajnokot, Kozma Istvánt. Külön érdekesség Keresztes életében, hogy a szegedi dóm szentélyében látható Márton Ferenc festőművész által tervezett, Szentháromság című nagyméretű velencei mozaikján látható János apostolnak ő volt a modellje.

A népszerű sportember első olimpiája 1924-ben, Párizsban ezüstérmet hozott neki és választott hazájának, Magyarországnak. „A döntőben egy finn versenyzővel kellett birkózzon, aki pályafutása befejezése előtt állt. A bírói négyesből hárman finnek voltak, így is 2-2-es döntetlennel ért véget az aranyéremért folyó küzdelem. A megismételt döntőt elveszítette végül Keresztes” – magyarázta Becze Zoltán. Érdekesség, hogy a párizsi elveszített döntőt követően a helyi és a más országokból érkező nézősereg hosszan és hevesen tiltakozott az igazságtalannak vélt döntő után, és a rendőrség nagy nehézségek árán, kardlapokat is bevetve tudta csak helyreállítani a rendet.

Érdekes momentum volt Keresztes Lajos életében, amikor az 1925-ös milánói Európa bajnokságra német klubcsapata költségén utazott el, ám percnyi habozás nélkül úgy nyilatkozott, hogy a magyar válogatott színeiben fog versenyezni.

1928-ban rendkívül magabiztos versenyzéssel lett olimpiai bajnok Keresztes Lajos, visszaemlékezések szerint az aktuális világbajnokot például 11 méterre dobta ki a pástról. Ezt követően nagy lehetőséget kapott: az amerikai Metro Goldwyn Mayer producerei őt kérték fel a Tarzán, a majomember film főszerepére a temesvári születésű Johnny Weissmüller előtt. Keresztes visszautasította az ajánlatot, holott a film későbbi népszerűségét tekintve minden bizonnyal a legismertebb székely válhatott volna belőle.

1978-ban hunyt el Budapesten. A birkózó szülőháza helyén álló mai épület falán emléktáblát leplezett le a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Magyar Olimpiai Akadémia. Ugyanakkor Parajdon az Áprily Lajos Általános Iskola felújított sportcsarnoka is felvette az első székelyföldi olimpiai bajnok nevét. 

Becze Zoltán dokumentumfilmje rövidebb változatát a 2016 évi brazíliai nyári olimpia idején mutatták be, a jövő évi olimpiára szeretné elkészíteni a film HD változatát. A mostani, közel 50 perces verzió azóta készült el, és mintegy 30 évnyi kutatás eredménye. A dokumentumfilm június 4-ig megtekinthető a Hargitai Megyenapok Facebook-oldalán, ezt követően várhatóan műsorára tűzi majd az Erdélyi Magyar Televízió is.