Alsósófalva olimpiai bajnokáról, az 1928-es amszterdami játékokon diadalmaskodó Keresztes Lajosról készült dokumentumfilmet mutatták be szerda este a csíkszeredai magyar főkonzulátuson. A magyar színekben versenyző ötkarikás bajnokról Becze Zoltán filmkészítő felfedte: eredetileg őt kérték fel - még Johnny Weissmüller előtt - a Tarzan-szerep eljátszására is.

Becze Zoltán "Keresztes Lajos, az első székely olimpiai bajnok" című dokumentumfilmjének bemutatóját tartották szerda este 6 órától Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának dísztermében. Az est házigazdája, Zsigmond Barna Pál főkonzul méltatta a Magyarország színeiben olimpiát nyert székely sportolókat, valamint Szabó Katalint és Novák Ede Eduárdot is, akik romániai magyarokként Románia színeiben váltak olimpiai, illetve paralimpiai bajnokokká.

A film levetítése előtt Ráduly Róbert Kálmán történelmi kontextusba helyezte a birkózó pályáját. Így tudtuk meg az 1900. április 30-án Alsósófalván született és Budapesten 1978. augusztus 9-én elhunyt olimpiai bajnokról, hogy hentesként dolgozott, és orvosi javaslatra kezdett el birkózni. 1919-től 1921-ig a HSC (Húsos Sport Club) birkózója volt, 1921-től 1924-ig Svédországban, Finnországban, majd Németországban élt. 1924-ben hazatért Magyarországra, 1924-től 1928-ig szerepelt a magyar válogatottban, majd hentesüzemet vezetett. 1946-tól a Budapesti Vasas-ban volt edző, legismertebb tanítványa a kétszeres olimpiai bajnok Kozma István.

Ráduly Róbert Kálmán Keresztes Lajosról elmondta, a szavatartó viselkedést nagyra becsülte, és „nyakas székelyként” a legnehezebb időkben sem adta fel. Továbbá a sportoló személyiségekről több díjazott dokumentumfilmet készítő Becze Zoltánt biztatta az összegyűjtött adataiból újabb filmek átadására a közösség számára.

A filmet készítő Becze Zoltán egy kevésbé közismert részletet is megosztott Keresztes Lajos életéből: a Metro Goldwyn Mayer filmstúdió eredetileg őt kérte fel a Tarzan-szerep megformálására, hiszen, mint mondta, a világ legerősebb embere volt. Ám Keresztes visszahúzódó alkatú székelyként nem vállalta a csillogást, pedig ha vállalta volna, ma ő lenne a világ legismertebb magyar sportolója. A Keresztesről szóló legendákban fennmaradt az is, hogy kilencszer húzta ki magát egyetlen karral, másik karját háta mögé téve.