banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

„Chronica ez vilagnac yeles dolgairol” a felbukkant Székely-krónika

Az első magyar világtörténeti könyv az a 460 éves könyvritkaság, amely október elején visszakerül a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba. Udvarhelyszéki szerzője a mai Észak-Magyarországon volt lelkész, ahol együtt szolgált a bibliafordító Károlyi Gáspárral.

A Székely Nemzeti Múzeumba visszakerülő könyvritkaság egyike annak a három okiratnak és könyvnek, amely túlélte az 1945-ös zalaegerszegi bombázást, ahol elpusztult a sepsiszentgyörgyi múzeum vonaton menekített 28 855 értéktárgyának java része. A Székely Nemzeti Múzeum könyvtári részlegének vezetője, Boér Hunor elmondta: nagyon érdekes a könyv szerzője, az udvarhelyszéki Benczéden született Székely István, aki 1529-ben ferences rendiként iratkozott be a krakkói egyetemre majd hazatérve Szikszón, majd Göncön szolgált lelkészként.Benczédi Székely István írta meg az első magyar nyelvű nyomtatott kalendáriumot, illetve az első magyar zsoltáros könyvet, mutatott rá Boér Hunor, aki szerint a szerző célja volt, hogy kiadja az első magyar nyelvű bibliafordítást is, amit el is kezdett, de mivel idős volt, már nem tudta befejezni. Érdekesség, hogy Göncön Székely István lelkésztársa volt Károlyi Gáspár, aki végül megírta az első teljes magyar bibliafordítást.

Boér Hunor szerint Székely István legnagyobb szabású művét, a „Chronica ez vilagnac yeles dolgairol” (Krónika ez világnak jeles dolgairól) című világtörténeti munkáját 1559-ben adta ki Krakkóban. Ez az első magyar nyelvű történeti könyv, amely a világ teremtésétől 1558. november 14-ig tárgyalja a világ történelmét, természetesen egyházi szemszögből. Művében amint a hunok belépnek a történelembe, a világtörténeti anyag egyre inkább háttérbe szorul és leírását a reformáció, a magyar és székely nemzeti öntudat hatja át. Ebből a könyvből több példányt is kiadtak, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár birtokában is mintegy hat darab van, mondta Boér Hunor.

A sepsiszentgyörgyi muzeológus szerint a Székely Nemzeti Múzeum most előkerült példányát az teszi egyedivé, hogy ez volt a legrégibb magyar énekeskönyv hordozókötete, amelyet a sepsiszentgyörgyi múzeum alapítójáról Csereyné kódexnek neveztek el. A Székely István által írt énekeskönyvet viszont 1879-ben leválasztották a világtörténeti könyvről és külön kötötték. Ez viszont elpusztult az 1945-ös bombázás során, magyarázta Boér Hunor. 

A Székely-krónikát Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója október 3-án adja át Budapesten Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának.

Kapcsolódók

Kimaradt?