Nem adhatjuk fel a Minority Safepack és a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezések továbbvitelének ügyét, az unióban ötven millió polgár él, aki valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik - mondta a Maszolnak adott interjújában a marosvásárhelyi születésű Zsigmond Barna Pál, a magyar kormány Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. A volt csíkszeredai főkonzult a július 1-én indult magyar EU-elnökségről kérdeztük.  

- „Újra naggyá tesszük Európát!” - ez az uniós magyar elnökség jelmondata, amelyről mindenkinek Donald Trump Amerikára vonatkozó azonos szlogenje jut eszébe. Miért erre esett a választás?

- Ez a mottó kifejezi azt a magyar szándékot, hogy azt szeretnénk, ha Európa újra nagy lenne. Valamint megjeleníti azt a várakozást is, hogy együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön, ugyanakkor együtt is mindannyian megmaradhassunk annak, akik vagyunk. Az elmúlt időszakban a kontinens, de különösen az EU vitathatatlanul meggyengült gazdasági és politikai értelemben – minden vonatkozásban hátrébb sorolódott a világban, akár az Egyesült Államokhoz, akár most már Kínához képest. Ahhoz, hogy Európa újra nagy legyen, vissza kell nyerjük a versenyképességünket. A soros elnökség nem azt jelenti, hogy Magyarország fél évre önállóan megragadhatja az unió kormánykerekét, hanem tisztességes közvetítőként az intézményi átmenet közepette lehetőségünk nyílik az EU-t egy olyan irányba navigálni, amely irány a megítélésünk szerint segít ennek a célnak az elérésében.

- Melyek az elnökség prioritásai?

- Legelőször is fontos leszögezni: a soros elnökség prioritásainak a béke a sarokköve és az alapja. Ezen felül az elnökséggel kapcsolatban magyar részről három alapvető célkitűzés van: az egyik, hogy az intézményi átmenet zökkenőmentes legyen, a másik, hogy az elnökségre semleges, tisztességes közvetítőként tekintsenek a tagállamok. A harmadik célkitűzés pedig az, hogy a következő ötéves uniós politikáról folyó megbeszéléseket Magyarország irányítsa azokon a területeken, amelyeket a magyar kormány kiemelten fontosnak tart. Ilyen többek között a gazdasági versenyképesség növelése, ennek keretében az Új Európai Versenyképességi Megállapodás megkötése, a külső dimenzió, azaz a biztonsági és védelmi politika erősítése, farmerközpontú agrárpolitika kialakítása, demográfiai kihívások kezelése. Az elnökség alatt azon leszünk, hogy hiteles és érdemeken alapuló bővítési folyamatot vigyünk véghez, a nyugat-balkáni országok egy lépést tehessenek előre az integrációs folyamatban.

- Magyarországot, a magyar kormányt továbbra is éles bírálatok érik Brüsszelből a jogállamiságot illetően. Befolyásolhatja-e ez az elnökség munkáját?

- Ami a kritikákat illeti, azt látjuk, hogy egy hangos, de szűk kisebbség részéről érkeznek, akikkel olyan napjainkat meghatározó ügyek mentén mint a háború, migráció vagy a gyermekvédelem amúgy is politikai konfliktusban állunk. A baloldalról induló nyomásgyakorlásnak volt része az is, hogy néhány képviselő megkérdőjelezte Magyarország alkalmasságát az EU-elnökséggel kapcsolatban. Ennek keretében volt jó pár sikertelen próbálkozás arra, hogy valamilyen úton-módon elvegyék tőlünk a soros elnökséget. Ugyanakkor a felkészülésünk alatt egyértelműen be tudtuk bizonyítani, hogy a kritikák alaptalanok. Még Charles Michel, az Európa Tanács elnöke is kijelentette: megnyugvással látja, hogy a magyarok felkészültek. A napokban pedig a minket korábban többször kritizáló belga külügyminiszter, Hadja Lahbib azt nyilatkozta a RTBF La Première nevű műsorának, hogy nem aggódik a magyar elnökséget illetően.

- Kikre számíthat szövetségesként Magyarország ebben az időszakban?

- Reményeink szerint az összes tagállamra, hiszen a mi nézőpontunkból a magyar elnökség sikere egész Európa sikere! Európa sikere pedig a tagállamok sikere. Eddig több mint 250 előkészítő megbeszélést folytattunk a tagállamokkal, a potenciális tagjelölt államokkal, EU-s intézményekkel, európai ernyőszervezetekkel, ez a szám példa nélküli az elnökségek történetében. Számos egyeztetésen volt lehetőségem részt venni, amelyeken azt tapasztaltam, hogy a magyar elnökség prioritásai tekintetében szinte teljes konszenzus uralkodik. A versenyképesség, a biztonság, a Nyugat-balkáni bővítés vagy a migráció külső dimenziójának kezelése mind-mind olyan kiemelt kérdések, amelyek az Európai Unió jövője szempontjából meghatározóak.

- Bár az EU Tanácsának soros elnöksége nem az adott tagállam érdekeinek érvényesítésének eszköze, várható valamiféle a nemzeti kisebbségek kérdésének a tematizálása az elkövetkező fél évben?

- A nemzeti kisebbségek európai uniós szintű védelme kiemelt ügy hazánk számára, ugyanis az őshonos nemzeti kisebbségek védelme a mindenkori magyar külpolitika egyik sarokköve. Nekünk személyesen nagy szívfájdalmunk hogy az alapszerződések vonatkozó része, ami a kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelméről szól, egy olyan értelmezési átalakuláson ment keresztül, ami az őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek jogait kirekeszti e fogalom alól. Amikor erről beszélünk, akkor azzal próbálnak minket lefegyverezni, hogy ez nem egy konszenzusos kérdés a tagállamok között, és ezzel nem az Európai Uniónak, hanem az Európa Tanácsnak kell foglalkoznia. Szerintünk ez a kifogás nem megalapozott, éppen ezért az elnökségünk ezzel a kérdéssel is kíván foglalkozni. Mindent megteszünk a Minority Safepack és a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezések továbbvitele érdekében, az unióban 50 millió polgár él, aki valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik. Ezt az ügyet nem adhatjuk fel.

- Az ukrajnai, kárpátaljai nemzeti kisebbségek jogfosztása ügyében várható kezdeményezés?

- Az ukrán tárgyalási keret jóváhagyása során nekünk magyaroknak kiemelt kérdés volt a kárpátaljai magyarság, a kárpátaljai nemzeti kisebbségek, a kisebbségvédelem helyzete. Ukrajnával a kormányközi konferencia megtartását azzal a feltétellel támogattuk, hogy szerepeljen benne a 2015 előtti kisebbségvédelmi rendszer visszaállítása. Magyar sikerként elértük, hogy a kárpátaljai magyarság jogvédelme hivatalosan is Ukrajna csatlakozási folyamatának részévé vált, immáron összeurópai kérdésként. Ennek érdekében az országnak a magyarság képviselőinek bevonásával kisebbségi akciótervet kell készítenie, külön kitérve a kisebbségi nyelvek és a kisebbségi nyelvű oktatás kérdéseire. Ezen felül Ukrajna kötelezettséget vállalt a magyar kormány által 11 pontban foglalt problémák kezelésére és elvárások teljesítésére, illetve az 1991-es magyar-ukrán alapszerződés tiszteletben tartására. A megállapodás szerint Ukrajna vállalásainak teljesítését a Bizottság is ellenőrzi és arról jelent a tagállamoknak, így ez már nem kétoldali, hanem összeurópai kérdés.

- Románia számára kiemelten fontos a teljes jogú Schengen-tagság megszerzése még ebben az évben. A magyar kormány részéről többször elhangzott az egyértelmű támogatás ezügyben. Mit tehet az aktuális EU-elnökség az előrelépés érdekében?

- A schengeni joganyag teljes körű alkalmazásához szükséges feltételeket Románia Bulgáriával egyetemben már 2011-ben teljesítette, azonban a két ország csatlakozásáról és a belső határain a határellenőrzések megszüntetéséről a Tanács a mai napig nem döntött. Magyarország továbbra is elkötelezett a schengeni térség bővítése mellett és a kezdetektől fogva támogatta és továbbra is támogatja Bulgária és Románia teljes jogú schengeni tagságát. A Bel- és Igazságügyi Tanács tárgyalja a román-bolgár schengeni csatlakozás kérdését, a magyar elnökség alatt várhatóan több alkalommal is napirenden szerepel a kérdés, mindent megteszünk, hogy a magyar elnökség alatt ez mielőbb bekövetkezzen.

- A Moldovai Köztársasággal is elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Mi ezzel kapcsolatban a magyar EU-elnökség álláspontja?

- Moldovával június 25-én kormányközi konferenciára került sor. Dorin Recean, moldovai miniszterelnök történelminek nevezte a tárgyalások megkezdését, ugyanis az ország az ukrajnai háború és a Moldova elleni orosz hibrid fenyegetések következtében komoly kihívásokkal néz szembe, amelyek kezelésében az EU támogatása fontos szerepet játszik. Úgy gondoljuk, hogy Moldova elszánt a reformok inkluzív végrehajtására, az ország célul tűzte ki, hogy az EU megbízható és versenyképes tagállammá válhasson. Mi nem hangsúlyozhatjuk elégszer, hogy a hiteles és érdemeken alapuló bővítési folyamatban hiszünk a tagsági kritériumok maradéktalan teljesítésével.