A június 9-én esedékes összevont helyhatósági és európai parlamenti választási kampány utolsó napjaiban járunk, és arról faggattuk Vincze Lorántot, az RMDSZ EP-képviselőjelöltjét, hogy miután széltében-hosszában bejárta Erdélyt az utóbbi hetekben, mit tapasztalt az emberek között, illetve hogy mi az az útravaló, amivel felruházták őt a választók a személyes találkozások során. Ugyanakkor nem kerülhettük el a szélsőséges pártok megerősődésének, illetve az Európai Unió részéről alkalmazott kettős mérce témáját sem. 

– Ráfordultunk a kampány utolsó száz méterére, milyen hangulatot tapasztal körútja során?

– Ahogy közeledik a választások napja, egyre több egészséges magabiztosságot érzek a magyar közösségekben Székelyföldön, Partiumban, de a szórványban is. Erős közösség vagyunk, és sokan, egyre többen várják, hogy június 9-én felmutassuk ezt az erőt. Beért az RMDSZ üzenete, választási szlogenje, az emberek érzik a választások tétjét, és bíznak benne, hogy együtt valóban győzni tudunk. Az erdélyi magyarságban nehéz döntések idején mindig megvolt a kellő bölcsesség és józanság a jó döntések meghozatalához.

– Széltében-hosszában végigjárta Erdélyt, s nemcsak a kampányban, hanem azt megelőzően is rendszeresen szervezett találkozókat a választókkal. Most milyen visszajelzéseket kapott, az erdélyi magyar emberek tudnak róla, illetve a maguk rendjén felkészültek a június 9-ei választásokra?

– Valóban sokat jártam a tág értelemben vett Erdélyt az elmúlt években, de nyilván most más a tempó, és más a tét is. Sokat változott az emberek viszonyulása. Korábban inkább az volt érezhető, hogy úgy érzik, Brüsszel messze van, ma ellenben sokkal jellemzőbb, hogy határozott véleményük van az Európai Unióról, és ez a vélemény a legtöbb esetben nem pozitív. Érthető az elégedetlenség, mert az EU jelenlegi vezetői rossz döntést rossz döntés után hoztak az elmúlt években. Az emberek érzik, hogy változásra van szükség, és tudják, hogy június 9. az a nap, amikor arról döntünk, hogy ennek a választásnak a nyertesei akarunk lenni, vagy a vesztesei.

– És mi a helyzet az RMDSZ-szel? EP-képviselőjelöltként hogyan értékeli az elmúlt hetek munkáját?

– Az RMDSZ helyi és megyei szervezeteiben pozitív a hangulat. Idén abban az érdekes és szokatlan helyzetben vagyunk, hogy az önkormányzati választásokat összevonták az EP-választásokkal. Így aztán a tét is változott, a nagy országos tét mellett minden esetben ott van a helyi tét is. Ez segít a mozgósításban, de ugyanakkor nyilván megoszlik a figyelem. A szervezet fegyelmezettségét mutatja, hogy ezzel együtt is koherens kampányt folytat minden egyes településen. A jó kampány szervezés kérdése, és úgy látom, az előkészületek gőżerővel zajlanak, ha mindenki tudja és teszi a dolgát, akkor a jó hangulatot követően meglesz a mozgósítás is.

– Számtalanszor elhangzott, hogy az Európai Uniónak változnia kell, és nekünk, erdélyi magyaroknak egyáltalán nem mindegy, hogy ennek a változásnak a nyertesei vagy a vesztesei leszünk. Hogyan nyerhetünk mi ebben a helyzetben?

– Európa mindenképp változni fog. A Parlament politikai összetétele változni fog, a nagy pártok valamennyit gyengülni, a szélsőséges pártok pedig valamennyit erősödni fognak – mind a bal-, mind a jobboldalon. Az új erőviszonyok új politikát fognak eredményezni. Esély van arra, hogy az a baloldali, liberális és zöld többség, amely az utóbbi években számos rossz döntésbe lovalta bele az EU-t, meggyengül, és visszatérhetünk oda, hogy az Uniót ne az ideológiák, hanem a józan ész és az európai polgárok érdekei irányítsák. Minden döntés mérlegelésekor az kell legyen a fő szempont, hogy az hasznos-e a polgárok számára, könnyíti-e az életüket, a boldogulásukat.

Mi egy olyan Európát akarunk, amelyben kisebbségiként és középkelet-európaiként egyenrangúnak érezhetjük magunkat, amely a felzárkóztatásra szánt pénzeket nem akarja háborúra vagy a bevándorlókra költeni, amely a schengeni csatlakozásunkat nem halogatja tovább, amely a támogatásokat növeli és nem a bürokráciát, amely fontosabbnak tartja az emberi életet a medvéknél, amely nemet mond a háborúra és az illegális migrációra. A rosszul teljesítő brüsszeli vezetőknek menniük kell, nekünk pedig maradnunk, hogy hangja legyen a romániai magyarságnak Brüsszelben.

– Az azért sokszor elhangzik, hogy két képviselő az Európai Parlamentben, mint ahogy egy fecske sem, nem csinál nyarat. Mégis sikerült az EP-képviselők háromnegyedét a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés mellé állítani, ám hiába született meg ekkora többséggel a döntés, az Európai Bizottság elakasztotta az ügyet, s emiatt most több per is zajlik. Hol állunk most ebben az ügyben?

– Az Európai Unió Bírósága várhatóan idén év végén vagy a jövő év elején hoz döntést az ügyben. Ha nekünk adnak igaza, akkor az Európai Bizottságnak felül kell bírálnia korábbi döntését, valószínűleg tárgyalóasztalhoz hívnak és valamiféle kompromisszumos megoldást próbálnak találni. Mi ebben a forgatókönyvben bízunk, de a harcot mindenképp folytatjuk az uniós kisebbségvédelmi szabályozásért, ha nem a Minority SafePackkel, akkor más eszközökkel. Ehhez azonban ott kel lennünk az Európai Parlamentben, mert nem lesz más, aki helyettünk ennek a harcnak az élére állna. Európa őshonos közösségei számítanak ránk a továbbiakban is.

– Mennyi ráhatása lehet a Kárpát-medencei magyar képviselőknek arra, hogy változzon az EB vezetősége és lehetőleg egy olyan elnökség foglalhassa el a helyét, amely nem rejti el egy fiókban az európai őshonos kisebbségek ügyét?

– A cél, hogy változást érjünk el az Unió vezetésében. Az RMDSZ a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt tagja. Az EPP továbbra is a legnagyobb erőt fogja képviselni az Európai Parlamentben, és a politikai logika szerint az Európai Bizottság elnökét fogja adni. Az EPP csúcsjelöltje Ursula von der Leyen, az ő személye mindenre garancia, csak a változásra nem. Viszont ez nem jelenti azt, hogy kőbe lenne vésve, hogy ő lesz a Bizottság elnöke. Valószínűleg kevesen emlékeznek rá, de öt évvel ezelőtt az EPP csúcsjelöltje Manfred Weber volt, de a pártcsaládon belüli támogatottsága nem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy megszerezze a Bizottság elnöki székét. Így lett kompromisszumos megoldásként von der Leyen az elnök.

Az EPP idei bukaresti kongresszusán döntött úgy a pártcsalád, hogy az elnök asszony lesz a csúcsjelölt, de neki még akkora támogatottsága sincs párton belül, mint anno Webernek. Mi, az RMDSZ is ellene szavaztunk. Ennek több oka is volt, de a legfőbb az, hogy öt éve, elnökké választása előtt személyesen nekem tett ígéretet az MSPI támogatására, amikor azonban a Bizottságnak döntést kellett hoznia, ő lepasszolta az ügyet olyan biztosoknak – Frans Timmermansnak és Vera Jourovának –, akikről tudni lehetett, hogy nem fognak semmit tenni az érdekünkben.

Mi, erdélyi magyarok azonban úgy vagyunk ezzel, hogy ha egyszer valakivel kezet ráztunk és megegyeztünk valamiben, akkor el is várjuk, hogy amit ígért, azt betartsa. Von der Leyen eljátszotta a bizalmunkat, és nem kérünk többet belőle. És a Néppárton belül nem vagyunk egyedül az elégedetlenségünkkel. A választások után meglátjuk, mi az állam- és kormányfők minősített többséggel hozott döntése.

– Ön nemcsak az RMDSZ EP-képviselője, hanem az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) az elnöke is. Elhangzott, hogy Ursula von der Leyen személyesen önnek ígérte meg, hogy képviselni fogja a kisebbségek polgári kezdeményezést, aztán ugyancsak ő volt az, aki munkatársai hozzájárulásával elsüllyesztette ezt az ügyet. Az adott szó betartása tájainkon az egyik legfőbb erény, becsületbeli kérdés, mi a helyzet ezzel tőlünk nyugatabbra? Bízhatunk még a nyugat-európai politikusokban?

– Román politikusok is ígértek már meg nekünk sok mindent, például kisebbségi törvényt, nem is egyszer, mégis évek óta a parlamentben ül. Ezért nem mondanám azt, hogy az adott szó be nem tartása a nyugat-európai politikusok specialitása lenne. A mi feladatunk az, hogy minél jobb alkupozíciókat harcoljunk ki, váljunk megkerülhetetlenné, ha lehet, és kényszerítsük a többieket az adott szó betartására. Minél erősebbek vagyunk, annál könnyebben tudunk partnereket szerezni céljaink eléréséhez. Nekünk növelnünk kell a nyomást az Európai Bizottságra, hogy igazítsa ki a hibás döntését. De nekünk az igazi szövetségeseink mindig is az erdélyi magyarok voltak, és ezután is ők lesznek, hiszen ők adják az erőt, mi az ő hangjuk vagyunk az önkormányzatokban, a parlamentben és Brüsszelben.

– Nem véletlen, hogy a romániai, erdélyi magyarok bizalma megingott az EU-ban, a kisebbségi kérdés elkendőzése mellett ott van a schengeni tagság problematikája is. Bár Románia minden feltételt teljesített, mégsem léphettünk be – csak légi és tengeri úton – a szabad közlekedési övezetbe. Volt arról szó, hogy magyar elnökség idején ez a téma ismét napirendre kerüljön és újabb szavazást is tartsanak róla?

– Bóka János európai ügyekért felelős miniszter úrral a napokban Bukarestben folytattam eszmecserét, ennek egyik központi témája a magyar EU-elnökség prioritásai volt. 2024 második fele nem ideális nagy európai témák behozatalára, hiszen ez az átalakulás időszaka lesz, új Parlament, új Bizottság, mindenki a tisztségek leosztásával lesz elfoglalva. De bízom benne, hogy az év vége előtt a magyar kormány hathatós segítségével sikerül a teljes csatlakozás céldátumát leszögezni.

– A közeljövőben, mondjuk a választások után változhat Ausztria elutasító hozzáállása?

– A megoldásnak nem Ausztriából kell jönnie. Én azt gondolom, az unió tagállamainak van elég ereje ahhoz, hogy ha akarja, megváltoztassa az osztrák álláspontot. Az igazi kérdés tehát az, hogy például Németország, Franciaország eléggé akarja-e a schengeni bővítést. Mert ha igen, akkor a döntés számunkra kedvező lesz.

– Nem kerülhetjük ki a háború kérdését sem. Hogyan látja, mire volna szükség ahhoz, hogy Ukrajnában leálljon a húsdaráló és Oroszországgal elinduljanak a béketárgyalások és a háborús helyzet rendezésének útján?

– A nagyhatalmak elhatározására, hogy a háborúnak véget kell vetni. Ha ezt ők megteszik, akkor el lehet indítani a béketárgyalásokat. Ez nem jelenti azt, hogy tudjuk, mi lesz a végkifejlet, de a békét a nagyhatalmaknak kell garantálniuk. Fontos volna, hogy az Európai Unió minél egységesebben legyen ott a tárgyalóasztalnál. Egyszer minden háború véget ér, és békével ér véget, ezúttal is ez fog történni, csak az a kérdés, hogy mikor, és még hány ember hal meg a háborúban.

– Ilyen helyzetben valóban fontos az, hogy kik ülnek ott az Európai Parlamentben. Meglesz az RMDSZ-nek a három EP-képviselői mandátuma?

– Az optimizmus jó dolog, de a politikában a pragmatizmusra nagyobb szükség van. Az EP-választások igazi tétje az 5 százalék elérése. Politikailag ez a lét és a nemlét határa. Ha megvan az 5 százalék, akkor elmondhatjuk, hogy a romániai magyarság megőrizte ezt az eszközt, amelyet az európai képviselet jelent, folytathatjuk a harcot az uniós kisebbségvédelemért, dolgozhatunk az Erdélynek járó támogatások megőrzéséért, és megvédhetjük a magyar érdeket. Ha nincs meg az 5 százalék, akkor nem lesz hangunk, akkor csak az AUR-os képviselők fognak esetleg rólunk, erdélyi magyarokról beszélni Európában, és azt már tudjuk, hogy ők jót nem fognak mondani rólunk. Olyan lesz, mintha Európa számára megszűntünk volna létezni.

Ha az erdélyi magyarság számarányát jóval meghaladó eredményt sikerülne elérni, az hatalmas fegyvertény lenne, és óriási lendületet és önbizalmat adna a közösségünknek. A matematikai esély megvan, ha a magyarok nagyobb arányban mennek el szavazni, mint a többségi szavazók. Nyilván, számomra is hatalmas öröm lenne, ha küldöttségünk ötven százalékkal gyarapodna, és Szilágyi Dóra Emese személyében lenne egy harmadik EP-képviselőnk is.

– A felmérések szerint, főleg a helyhatósági és az európai parlamenti választások összevonása miatt magas választási részvételre lehet számítani. Alig néhány nap maradt hátra a voksolásig, a bizonytalanokat hogyan lehetne még meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a választáson?

– Az RMDSZ nem tévedhetetlen. Tisztában vagyok vele, hogy vannak olyanok, akik úgy gondolják, az RMDSZ megérdemli, hogy megbüntessék. Csakhogy azok, akik elfordulnak a Szövetségtől, akik inkább nem mennek el szavazni, vagy más pártra ütik a pecsétet, azok nem az RMDSZ-t büntetik, hanem a teljes magyar közösséget, amelytől elvesznek egy eszközt, az európai képviselet eszközét. Én azt üzenném nekik, ne forduljanak saját közösségük ellen, mert az erdélyi magyarokat csak az erdélyi magyarok tudják képviselni Erdélyben is, Bukarestben is, Brüsszelben is.