banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

Vincze Loránt: minden délkelet-európai országnak szembe kell néznie történelmével

„Alig van olyan őshonos kisebbség Európában, amelynek nem kell megküzdenie a népességfogyással. Egyes országok különösebb lelkiismeret furdalás nélkül próbálták meg elűzni vagy kiirtani kisebbségeiket, idegennek tekintették a nemzet testének. Most rajtunk van a sor, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a XX. század ártó folyamatait” – hangsúlyozta Vincze Loránt Athénban, a Konstantinápolyi Ökumenikus Föderáció által szombaton rendezett kisebbségi jogi konferencián.

Vincze Lóránt beszélgetőtársa Petra Rotter, a Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke és Nikalos Ouzounoglou, az Isztambulból elűzött görögök érdekeit képviselő föderáció elnöke volt.

Az erdélyi magyarság helyzetét is bemutatva Vincze Loránt elmondta: „Európa délkeleti felében több olyan ország is van, amely nem hajlandó szembenézni saját történelmével és a tényekkel. Törökország a mai napig tagadja az örmény népirtást, a kurdokkal nem hajlandó párbeszédet folytatni és figyelmen kívül hagyja a konstantinápolyi keresztény kisebbség jóvátételt sürgető törekvéseit.”

A FUEN elnöke szerint a török kormánynak komolyan kell vennie a Konstantinápolyi Ökumenikus Föderáció visszahonosítási és visszaszolgáltatási kéréseit, illetve minél hamarabb alá kellene írnia az Európai Nyelvi Chartát és a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt.

Vincze Loránt megállapította, hogy Görögország is mostohán bánik a nyugat-trákiai török kisebbségével. Nehezményezte, hogy a FUEN egyik görögországi török szervezetének elnökét két hete a Görögországhoz tartozó Kos-szigetén egy éjszakán át fogva tartották, majd kiutasították az országból, arra hivatkozva, hogy veszélyt jelent a közbiztonságra.

Az RMDSZ külügyi titkára szerint az országok nem hivatkozhatnak kölcsönösségre a területükön élő kisebbségek jogfosztásának igazolására, inkább a jó példákat kellene eltanulniuk egymástól. Arra buzdította a görög és a török kisebbségi szervezeteket, hogy a FUEN ernyője alatt közösen lépjenek fel a problémáik megoldása érdekében.

„A két kisebbségi csoport hídszerepet vállalhat a török-görög államközi kapcsolatokban. Törökországnak és Görögországnak is meg kell értenie, hogy a határ túlsó oldalán élő honfitársainak okoz kárt, ha megnehezítik a területükön élő kisebbségek életét” – fogalmazott Vincze Loránt az athéni kisebbségi konferencián.

A századfordulón közel kétszázezer görög élt Isztambulban. A török állam több hullámban, különösen az 1960-as években sorozatosan elkövetett visszaélések folytán űzte el őshonos kisebbségét. Mostanra a közösség kevesebb mint öt százaléka maradt az egykori Konstantinápolyban, a közösség tagjai elvesztették állampolgárságukat, családi és alapítványi javaikat. Napjainkban nagyrészük Görögországban, a többiek a világban szétszóródva élnek. A hétvégén rendezett konferenciát az 1955 szeptemberében végrehajtott görögellenes pogrom évfordulójára időzítették.
banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?