Nyitott maradt a NATO-főtitkári pozícióért zajló verseny, Klaus Iohannis szerdán közölte: nem lép vissza. Szerdán ötoldalú uniós csúcstalálkozónak adott otthont Bukarest. A megbeszéléseken a magyar miniszterelnök is részt vett. Még a minicsúcs előtt Orbán Viktor munkamegbeszélésen egyeztetett Marcel Ciolacu kormányfővel és találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.       

Románia elkötelezett az Európai Unió 2024-2029 közötti prioritásának előmozdítása mellett, és bebizonyította, hogy jelentősen hozzá tud járulni ehhez a folyamathoz - jelentette ki szerdán Klaus Iohannis. Az Agerpres által idézett román államfő az EU új stratégiai menetrendjét előkészítő munkamegbeszélés házigazdája volt az Európai Tanács (ET) elnökével, Charles Michellel együtt. A tanácskozáson részt vett Orbán Viktor magyar, Alexander De Croo belga és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is. A vezető politikusok kötetlen formában tárgyaltak az uniós prioritásokról.

A Charles Michellel tartott találkozója után Iohannis elmondta, hogy a Cotroceni-palotában szerda zajló tanácskozás a 2023. októberi granadai nyilatkozatban meghatározott irányelvekre alapoz. Ebben a tagállamok vezetői leszögezték, hogy a 2024-2029-es időszak stratégiai prioritást jelentő kérdései a biztonság és védelem, az unió globális szerepvállalása, ellenálló- és versenyképességének erősítése, illetve az energia és a migráció. Az államfő hozzátette, Románia olyan Európát szeretne, amely szoros kapcsolatban áll a globális ellátási láncokkal; ebben nagy stratégiai szerepet kaphat a Fekete-tenger. Az egységes piac kapcsán rámutatott, hogy az továbbra is az európai projekt egyik alappillére, és a legjobb eszköz a növekedés és a rugalmas ellenálló képesség megerősítésére.

Charles Michel gratulált Iohannisnak Románia részleges schengeni csatlakozásához. „Gratulálok önöknek a schengeni csatlakozás irányában tett fontos lépésekhez” - mondta az ET-elnök a sajtótájékoztatón.

Magyar-magyar csúcs 

Délután, az esti minicsúcs előtt először Kelemen Hunorra találkozott Orbán Viktor Bukarestben, tartva magát ahhoz a hagyományhoz, mely szerint a magyarországi vezető politikusok romániai hivatalos tárgyalásait egy informális egyeztetés előzi meg az RMDSZ vezetőjével. „Sok sikert az európai és a helyhatósági választásokhoz!” - írta Facebook oldalán a magyar miniszterelnök az RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélései után. Kelemen Hunor a maga részéről „magyar csúcs Bukarestben” bejegyzés kíséretében közölte a magyar miniszterelnökkel készült közös fotót.

Kelemen Hunor kijelentette: „ott kell lennünk minden olyan intézményben, ahol rólunk, magyarokról döntenek. A 2024-es választások nemcsak a következő négy esztendőről szólnak, hanem hosszú távon meghatározzák, hogy milyen körülmények között fogunk élni itt az országban és az Európai Unióban.”Európában olyan változásokra van szükség, amelyeket ma az európai közvélemény elvár.

Egy friss kutatásból kiderül, hogy az európai polgároknak több mint 60 százaléka elégedetlen az Európai Bizottságnak a munkájával, és több mint 60 százaléka uniópárti. „Ez is megerősíti, amit mi mondunk: nem az Európai Unióval van a baj, hanem az elhibázott rossz döntésekkel. Mi, magyarok azt akarjuk, hogy jó irányba változzon az Európai Unió, és közösségünknek ereje és hangja legyen Európában is! Ez közös érdekünk a Kárpát-medencében. Június 9-én aki az RMDSZ-re szavaz, az a magyarok győzelmére szavaz” – tette hozzá az RMDSZ elnöke. 

Orbán-Ciolacu megbeszélés a Victoria-palotában

Orbán Viktor ezt követően a Victoria-palotában folytatott munkamegbeszélést Marcel Ciolacu kormányfővel. Az egyeztetésen jelen volt Sorin Grindeanu közlekedési minisztere,  valamint Bóka János, a magyar kormány európai uniós ügyekért felelős minisztere. A román és magyar miniszterelnökökkel folytatott közös tárgyalás után Kelemen Hunor kiemelte: „Romániának és Magyarországnak számos közös érdeke van a régión belül, amelyet Brüsszel fele közösen tud képviselni. Ha Közép-Európában, Kelet-Európában a volt kommunista blokk tagállamai az Unión belül együttműködnek, akkor mindenkinek sokkal könnyebb az érdekérvényesítés.”  

Ciolacu szerdán a DC News portálnak interjújában elmondta, esélyesnek tartja Klaus Johannis államfőt a NATO-főtitkári tisztségre, lévén, hogy egyetlen döntéshozó sincs ellene. Románia miniszterelnöke hozzátette: ugyanez nem mondható el kihívójáról, Mark Rutte holland miniszterelnökről, akinek kinevezését például Magyarország nem támogatja. Mint fogalmazott, jómaga minden román állampolgárra büszke, aki globális szinten is fontos tisztségbe kerül. Marcel Ciolacu szerint egyébként Romániának azért is jó esélyei vannak a NATO-főtitkári kinevezésre, mert mellette szól például, hogy Kelet-Európát is képviselni kell az európai és észak-atlanti struktúrákban.

Klaus Iohannis a Michellel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette: nem áll szándékában visszalépni a jelöltségtől, annak ellenére, hogy több jelentős NATO-tagország is megerősítette, Mark Rutte holland miniszterelnököt támogatja a főtitkári posztra. „Nem áll szándékomban sem visszalépni, sem másról tárgyalni. A NATO-ra fókuszálok, és igen, elhangzanak kijelentések, de továbbra is úgy vélem, hogy valósak az esélyeim" - fogalmazott Iohannis. 

Ugyancsak szerdán Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben kijelentette: a NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium MTI által idézett közleménye szerint a tárcavezető megismételte: a magyar kormány nem tudja támogatni Mark Ruttét, aki korábban Magyarország térdre kényszerítéséről beszélt. A miniszter elmondta: van még néhány tagállam, amely hezitál, és Klaus Johannis román elnök jelöltsége ebből a szempontból új helyzetet teremtett.