Tíz közép-kelet európai állam támogatja Ukrajna gyorsított eljárással történő felvételét az Európai Unióba, az Európai Parlament azonban a kedden elfogadott határozatában csak a háború sújtotta ország tagjelölti státuszának megadását szorgalmazta. Vincze Loránt EP-képviselőt kérdeztük Ukrajna gyors uniós csatlakozásának esélyeiről.

Miközben az országban ropogtak a fegyverek és egy óriási katonai konvoj közeledett Kijev felé, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette: aláírta az uniós csatlakozási kérelmet, ezzel pedig Ukrajna indítványozta, hogy gyorsított eljárással EU-taggá válhasson. Ez hétfő délután történt, és még aznap este nyolc közép-kelet-európai tagállam egy közös nyilatkozatban kinyilvánította, hogy támogatja Ukrajna „azonnali” EU-s csatlakozásának engedélyezését.

Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia kezdeményezéséhez kedden Magyarország és Románia is csatlakozott. Klaus Iohannis államfő a román álláspontot azzal toldotta meg, hogy a háború sújtotta ország mellett Moldovát és Grúziát is az EU-n belül látná. Végül pedig Ukrajna uniós csatlakozásáról az Európai Parlament is állást foglalt. A kedd este megszavazott határozat szerint haladéktalanul tárgyalnának Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról.

Az azonnali EU-csatlakozás és a tagjelölti státusz elnyerése közötti eltérés hosszú években mérhető, mert utóbbi csak az uniós tagság előszobáját jelenti. Horvátország esetében például nyolc év telt el a tagjelölti státusz elnyerésétől a tényleges uniós csatlakozásig. Vincze Loránt EP-képviselő szerint nem véletlen, hogy az Európai Parlament már jóval óvatosabban fogalmazott Ukrajna EU-tagságáról a háború sújtotta ország azonnali csatlakozását sürgető államoknál.

Az RMDSZ politikusa elöljáróban elmondta, az ukrán államfő azért nyújtotta be most a csatlakozási kérelmet, mert ebben a háborús helyzetben az az érdeke, hogy egy lelkesítő, felhajtó erőt is jelentő perspektívát nyújtson a hadsereg és a lakosság számára. Másfelől szerinte Volodimir Zelenszkij azt próbálja Oroszországnak jelezni, hogy Ukrajna támogatásban reménykedhet az Európai Unió részéről. „Vagyis az EU egy fajta – másnak nem nevezhetjük – erkölcsi védőernyőt nyújt mielőbb Ukrajna fölé” – magyarázta.

„Érzelmi versenyfutás indult”

Az EP-képviselő szerint Ukrajna egy érzelmileg rendkívül felfokozott időszakban nyújtotta be most a csatlakozási kérelmét. A korábbi katonai konfliktusoktól eltérően az ország területén dúló háborút hatalmas média- és közösségimédia-figyelem kíséri. „Amikor Harkivra kilőnek egy rakétát az oroszok, azt szinte azonnal az egész világ látja, ami érzelmeket, a döntéshozók körében pedig egyfajta – erkölcsileg egyébként teljes mértékben igazolható – érzelmi versenyfutást gerjeszt. Egyértelmű, hogy ebben felfokozott hangulatban a közvélemény érzelmi döntéseket vár a politikusoktól. Ukrajna azonnali uniós csatlakozásának támogatása egy ilyen érzelmi döntés” – részletezte.

Vincze Loránt szerint az sem véletlen, hogy a gyorsított tagfelvételt most az Ukrajnával közvetlen szomszédos tagállamok – köztük Románia – támogatják, a leghangosabban Lengyelország és a balti államok, mert azt szeretnénk, hogy minél hamarabb a nyugati világ mellett elkötelezett Ukrajna álljon köztük és Oroszország között. A többi uniós tagállam azonban a közép-kelet-európai országoknál sokkal óvatosabb, és ez a magyarázata annak, hogy a kedden elfogadott határozatában az Európai Parlament nem Ukrajna gyorsított eljárással történő csatlakozását, hanem a tagjelölti státuszának megadását támogatta.

„A gyorsított eljárással történő csatlakozással ellentétben Ukrajna tagjelölti státuszának megadását a tagállamok, az Európai Bizottság és Európai Parlament is egyhangúlag támogatja. Az EP állásfoglalása más részletre nem tért ki. Arra sem, hogy milyen feltételek mellett és mikor válna tagjelöltté Ukrajna, mikor nyitják meg a tárgyalási fejezeteket, és meddig húzódna el a lezárásuk, mert ez nem történhet egyik napról a másikra” – értelmezte az EP-határozatot a képviselő.

Az uniós csatlakozás folyamata. Felvételt csak olyan ország nyerhet az EU-ba, amely teljesíti a az úgynevezett koppenhágai kritériumokat. Politikai kritériumok: stabil demokratikus intézményrendszer; jogállam; az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése, védelme. Gazdasági kritériumok: az uniós versenyt kiállni képes, működő piacgazdaság. A jelentkező államnak képesnek kell lennie a tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére. A csatlakozás folyamata három fő szakaszból áll, és mindegyik szakaszban az összes EU-ország jóváhagyására szükség van ahhoz, hogy az Unióhoz csatlakozni kívánó ország továbbléphessen a következő szakaszba, és végül az EU tagjává váljon. A csatlakozás előfeltétele, hogy a tárgyalások és az azokat kísérő reformok a két fél jóváhagyása után lezáruljanak, és hogy az összes uniós ország beleegyezését adja a bővítéshez.

Mivel az EU bővítéséhez a tagállamok konszenzusára van szükség, a tagállamok érdekei pedig eltérőek, a politikus úgy véli: nincs realitása annak, hogy egy-két héten belül jóváhagyják Ukrajna csatlakozását. Szerinte azon túl, hogy a bővítés eddig szigorú kritériumok szerint történt, az uniós döntéshozók szeme előtt lebeg a Brexit is, aminek hátterében a kelet-európai vendégmunkások elutasítása állt. „Látható, hogy Franciaország, Hollandia és a skandináv államok nagyon óvatosan viszonyulnak egy ilyen hatalmas ország csatlakozásához. De Ukrajna felvétele az EU-ba felborítaná az eddigi támogatási politikákat, és ez a kelet-közép-európai államoknak is szempont” – fejtette ki Vincze.

Hozzátette: ha meg is születne a döntés Ukrajna gyorsított felvételéről, egy olyan ország tagozódna be az európai egységes piacba, ahol most káosz uralkodik, és nem csak az orosz katonai támadás miatt. A háború sújtotta ország ugyanakkor nem teljesíti az úgynevezett koppenhágai kritériumokat, amelyeket a korábbi tagjelölt államoknak teljesíteniük kellett. Ezek a kritériumok pedig Vincze Loránt szerint a későbbiekben akár szigorodhatnak is, mert nincsenek kőbe vésve.

„Nem tartom elképzelhetőnek, hogy uniós tag legyen egy olyan, az európai értékrendtől eltérő ország, amely nem tartja be a demokrácia szabályait és a kisebbségi jogokat. Ez még akkor is így van, hogy ezeken a területeken több jelenlegi tagállam is hiányosan teljesít. Az Európai Unió szerintem nem akar egy olyan problémával szembesülni, mint a kisebbségi jogok, amelyet utána már a tagállamoknak egymás között kellene rendezniük” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője.

Ukrajna és az EU: előzmények

Az Európai Parlament szerdai állásfoglalása szerint Ukrajna tagfelvételi eljárását továbbra is az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó cikkével összhangban és az ország érdemeit figyelembe véve kell lefolytatni. Addig is az EU-Ukrajna társulási megállapodás alapján folytatódhat az ország integrálása az uniós egységes piacba – emelte ki az egyébként nem kötelező érvényű határozat.

Ukrajna 2019. június 27-én kötött társulási szerződést az Európai Unióval, Petro Porosenko ukrán elnök mandátuma idején. A megállapodás aláírását megelőző hónapokban Ukrajna a modernkori történelmének legvéresebb válságot élte át. 2018 novemberében Viktor Janukovics korábbi államfő ígéretet tett arra, hogy még abban az évben, decemberben Vilniusban aláírja a társulási szerződést az EU vezetőivel. Az Euronews szerint azonban Moszkva közbeszólt: Janukovics, bár végül elment a ceremóniára, az orosz nyomás miatt mégsem írta alá az egyezményt.

Mivel a társulási szerződés megkötése Janukovics elnök választási ígérete volt, az ukránok az utcára vonultak és békésen tiltakoztak az aláírás megtagadása miatt. November 30-án a különleges rendőri erők rátámadtak a Majdanon, a kijevi Szabadság téren tiltakozó civilekre. Ezt követően betiltották a tüntetéseket is, ami csak még jobban tüzelte az Európa-párti ukránokat.

Hogy megnyugtassa a kedélyeket, Janukovics december közepén Moszkvába utazott, hogy egy másik megállapodást írjon alá. Vlagyimir Putyin orosz elnök olcsóbb gázt és pénzügyi segítséget ígért Ukrajnának. A tüntetőket azonban ez nem hatotta meg, hatósági tiltás ellenére egyre többen gyülekeztek a Majdanon, hogy az elnök lemondását követeljék. Februárban véres összecsapások kezdődtek a hatóságok és a tüntetők között: többen meghaltak vagy megsebesültek.

Európa szerette volna elkerülni a további vérontást: a francia, a német és a lengyel külügyminiszter Kijevbe utazott, hogy a válság megoldásáról tárgyaljon az ukrán államfővel. Janukovics néhány nappal később Oroszországba menekült. Egy szétzilált országot hagyott maga mögött, aminek eredményeként Oroszország elcsatolhatta a Krím-félszigetet.