Napról napra nő az esélye annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, mert a feszültségek csillapítására tett eddigi diplomáciai kísérletek nem jártak sikerrel – véli Radu Carp politológus. A Maszolnak nyilatkozó külpolitikai elemző szerint a minszki megállapodásban foglaltak betartása a járható út az orosz-ukrán válság enyhítésére, a belengetett Moszkva elleni szankciók nem vezetnek eredményre.

Ezen a héten a G7-ek külügyminiszterei, a NATO főtitkára, az Európai Parlament, az Európai Bizottság elnöke is „masszív szankciókkal”, „súlyos következményekkel” fenyegette meg Moszkvát az ukrán határ mentén észlelhető csapatösszevonásai miatt. A nyugati világ egységes fellépésének hátterében az a félelem áll, hogy Oroszország megtámadni készül Ukrajnát. Románia geopolitikai helyzete miatt Bukarest fokozott aggodalommal követi a fejleményeket.

Radu Carp politológus, külpolitikai elemző szerint az aggodalmak nem alaptalanok. A Maszolnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Puyin államfő már idén tavasszal csapatokat vont össze az ukrán határ mentén, és Krím annektálása óta több nagyszabású hadgyakorlatot is tartottak az orosz katonák a térségben. „Ez az orosz stratégia már ismert, ami most aggasztó, az a csapatmozgások mérete. Jelenleg az orosz haderő egykilencede az ukrán határ közelében tartózkodik. Moszkva további aggasztó lépése az volt, hogy megtiltotta a civil lakosság és az újságírók belépését az ukrán határ nyolc kilométeres körzetébe” – magyarázta a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának professzora.

Mi lehet Putyin szándéka?

Az elemző szerint nehéz megmondani, mi a célja Vlagyimir Putyinnak az ukán határ menti csapatösszevonásokkal, az orosz elnök ugyanis mindig is kiszámíthatatlan volt, különböző diverziókkal leplezte a szándékait. Ami szerinte biztos: Kreml külpolitikája most Ukrajnára fókuszál, több okból is. Egyfelől Putyin attól tart, hogy Kijev leállítja a Krím-félsziget energiaellátását. Ez ellen diplomáciai úton semmit nem tehet, mert Ukrajna nem ismeri el a régió Oroszországhoz csatolását.

Másfelől a Krím-félszigetet mindössze egy híd köti össze a kontinenssel, amelynek elfoglalásával Kijev elszigetelheti ezt a területet. És ott van még a zömében oroszajkú donyecki és luhanszki „népköztársaságok” helyzete, amelyeknek Ukrajna a minszki megállapodás ellenére nem hajlandó autonómiát biztosítani – részlezte a politológus.

Idén nem várható döntés a katonai offenzíváról

Moszkva legnagyobb félelme azonban Radu Carp szerint az, hogy Ukrajna előbb-utóbb csatlakozni fog a NATO-hoz. Erre még a 2008-as bukaresti csúcsértekezletén tett ígéretet az az északatlanti katonai szövetség.  Az elemző nem hinné, hogy ez egyhamar bekövetkezne, ám szerinte Oroszország számára már az nagyon zavaró, hogy a NATO-tagállamok fegyverekkel és katonai szakértőkkel segítették Ukrajnát.

Radu Carp mindenesetre úgy látja: napról napra nő az esélye annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, mert a feszültségek csillapítására tett eddigi diplomáciai kísérletek nem jártak sikerrel. A Joe Biden amerikai elnök és az orosz államfő online találkozóján sem történt áttörés ezen a téren, Putyin nem tett ígéretet arra, hogy nem indít katonai offenzívát a nyugati szomszédja ellen. Nem hatottak a nyugati államok által meglengetett, minden eddiginél súlyosabb szankciók sem, ellenkezőleg: Moszkva Kijev-ellenes retorikája hangsúlyosabbá vált, a határ mentén összevont haderők létszáma nem csökkent, hanem nőtt.

„Mindezek ellenére nem állíthatjuk biztosan, hogy Oroszország elindítja a katonai offenzívát Ukrajna ellen. Ez még sok tényezőtől függ. Szerintem Vlagyimir Putyin idén még nem hozza meg a döntését, addig elemzi a nyugati országok reakcióit. Megvárja, mit ígérnek neki azért, hogy változtasson az ellenséges magatartásán. Az orosz elnök a döntését szerintem január első két hetében hozza meg” – jelentette ki a politológus.

Ezek az orosz javaslatok

Az orosz-ukrán válság fejleménye, hogy Moszkva pénteken nyilvánosságra hozott egy megállapodás-tervezetet, amelyet az Egyesült Államokkal, illetve az észak-atlanti szövetséggel javasol megkötni. A dokumentum szerint a NATO-országoknak a Baltikum kivételével fel kell hagyniuk a katonai tevékenységgel a volt Szovjetunió területén. Az Egyesült Államoknak pedig vállalnia kellene, hogy megakadályozza a NATO keleti bővítését, és elutasítja a volt szovjet tagköztársaságoknak a szövetséghez történő csatlakozását.

Radu Carp emlékeztetett arra, hogy Ukrajna jövőbeli NATO-tagságának orosz vétójogát a nyugati országok már korábban kizárták, és a NATO-diplomaták álláspontja szerint sem lehet vétójoga Moszkvának a katonai szövetség további bővítésével kapcsolatban. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy Ukrajna NATO-tagállammá válása ugyanis bizonyos katonai kritériumok teljesítése mellett „politikai akarat” kérdése is. Az elemző szerint ez az akarat még hiányzik, a katonai szövetség – elsősorban az Egyesült Államok – óvatos ebben a kérdésben. „A NATO ezért szerintem nem fog egyhamar egyértelműen állást foglalni Ukrajna mielőbbi csatlakozása mellett, de nem is fog lemondani erről. Mindenesetre nem fog egyetérteni egy olyan megállapodással, amelyik kizárja Ukrajna NATO-tagságát” – mondta az orosz javaslatokról a politológus.

A minszki megállapodás betartása a járható út

Az elemző szerint ehelyett a minszki megállapodás nyújthat némi mozgásteret a feleknek a diplomáciai megoldásra. „Ez egy papírra vetett szerződés, amit Ukrajna egyelőre nem hajlandó teljesíteni. Az ukrán államfő ugyanis tisztában van azzal, hogy a politikai végét jelentené, ha ezt megtenné . Tisztában volt ezzel a volt elnök Petro Porosenko is, ezért nem volt hajlandó eleget tenni a szerződésben foglaltaknak” – magyarázta. Hozzátette: szerinte az Egyesült Államoknak többet kellene tennie annak érdekében, hogy rávegye Ukrajnát a minszki megállapodás betartására.

Radu Carp úgy véli, az Oroszországgal szembeni szankciókkal való fenyegetés nem vezet eredményre. „Az EU-nak egyelőre az a stratégiája, hogy szankciók belengetésével próbálja szavatolni Ukrajna területi épségét. De szerintem ez nem elegendő. A volt szovjet tagállamok integrációját célzó Keleti Partnerségnek szerintem a biztonság perspektíváját is kellene nyújtania ezeknek az országoknak. Tehát nem csak Ukrajna, hanem a többi szovjet tagállam területi épségét is szavatolni kellene” – jelentette ki.

A politológus nem látja értelmét az Oroszországgal szembeni „preventív” szankciók bevezetésére sem. Erről az ukrán államfő próbálta meggyőzni az Európai Unió vezetőit a csütörtöki EU-csúcs előtt. Radu Carp szerint Volodimir Zelenszkij azért nem járt sikerrel, mert a preventív szankciók megnehezítik a feszültségek diplomáciai úton történő csillapítását. „Nem lenne szerencsés, mert a diplomáciai párbeszéd beindult. Hogy a tárgyalások meddig húzódnak el és milyen eredménnyel járnak, azt nem tudjuk, de fontos, hogy ez a dialógus folyamatban van” – magyarázta.

Egyelőre nem kell tartani háborútól? Vasile Dîncu védelmi miniszter pénteken kijelentette: a román hadsereg a lehető legrosszabbra is fel van készülve Oroszország részéről, ám szerinte a téli ünnepek idején nem fenyeget egy katonai konfliktus veszélye a térségben. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben intenzívebbé váltak a tárgyalások a NATO parancsnoksága és Joe Biden amerikai elnök, illetve Oroszország között. „Ez egy komplex tárgyalási folyamat, de adottak a feltételek ahhoz, hogy ne végződjön politikai kudarccal” - nyilatkozta Dîncu.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen következményekkel járna Romániára nézve egy Ukrajna elleni orosz offenzíva, Radu Carp emlékeztetett arra, hogy Krím annektálása óta Románia voltaképpen Oroszországgal határos ország lett a Fekete-tengeren. „Nem tudjuk, hogy Putyinnak szándékában áll-e Oroszországhoz csatolni Ukrajna tengerpartjának egy részét is. Ha igen, akkor Románia szomszédja lenne egy olyan államnak, amelyik már megmutatta az agresszivitását. Az orosz-ukrán válság emiatt Bukarest számára is komoly biztonságpolitikai kihívást jelent” – fogalmazott a politológus.