Az Európai Unió alapelveinek chartájába foglalhatják az abortuszt. Az erre vonatkozó állásfoglalásról csütörtökön szavaz az Európai Parlament, amely a két évvel ezelőtti kezdeményezés, továbbá a márciusi parlamenti vita nyomán garantálná a terhességmegszakítás lehetőségét a tagországokban. Noha az abortuszpártiak többségben vannak a parlamentben, a témában nincs egyetértés. A katolikus püspökök európai bizottsága (COMECE) kifogást emelt a tervezet elfogadása ellen, ugyanakkor az EP-képviselők között is vannak ellenzők.

A COMECE szerint az abortusz sohasem lehet alapvető jog, hiszen az élethez való jog az emberiségi jogok alapvető pillére. Közleményükben kiemelték, hogy fokozottan igaz a legvédtelenebbekre, így a magzatokra is. Az egyház mindig is azt vallotta, hogy a meg nem született gyermek életének védelme szorosan összefügg minden egyéb emberi jog védelmével. Úgy vélik ugyanakkor, hogy az abortusz támogatása nem segíti a nők jogainak védelmét sem, hanem épp az ellenkező irányba tereli azt, amire törekszenek, éspedig hogy a nők szabadon, ajándékként élhessék meg anyaságukat egy olyan társadalomban, ahol abból nem származik semmilyen hátrányuk.

Az EP tervezetével kapcsolatban kifogásként hozták fel azt is, hogy az Európai Uniónak tiszteletben kellene tartania tagállamainak eltérő kultúráját és hagyományait. Az abortuszszabályozás szerintük nemzeti kompetenciába tartozik, az unió nem erőltethet másokra ideológiai álláspontot szexualitásról, genderkérdésben, házasság vagy például családvállalás terén. Kiemelték azt is, hogy az európai nemzetközi jogszabályozásban nem szerepel az abortuszhoz való jog, a tagállamok alkotmánya és törvényei pedig eltérően kezelik azt. Az EU alapjogi chartája pedig nem iktathat olyan jogot, amely nem mindenki által elismert.

Abortuszkérdésben szólalt fel amúgy a héten a Vatikán is. Ferenc pápa épp hétfői nyilatkozattételében ítélte el és az emberi méltóság elleni bűntettnek nevezte a művi terhességmegszakítást.

Korlátozás a tagországokra nézve

A COMECE-hez hasonlóan az abortusz országos szintű szabályozásának korlátozására hívta fel a figyelmet Izabela Kloc, a Jog és Igazságosság (PiS) nevű lengyel jobboldali konzervatív párt PE-képviselője is, aki egy helyi portálnak nyilatkozva „antihumanistának és nőellenesnek” titulálta az elképzelést. A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy a jobboldali politikus nem szeretné, ha ezt ráerőltetnék minden tagállamra. Megállapítása szerint, ha az abortuszhoz való jogot beillesztik az alapjogi chartába, az lehetővé teszi a Donald Tusk vezette lengyel kormánykoalíciónak, hogy alkotmányellenes törvényeket hozzon. Tusk, mint korábban írtuk, már megválasztása előtt kilátásba helyezte, hogy enyhíteni fog elődje abortusztörvényén. Ennek első lépéseként februárban fogadta el a képviselőház azt a tervezetet, amely lehetővé teszi, hogy 15 éven felüli nők orvosi recept nélkül vásárolhatnak esemény utáni fogamzásgátló tablettát.

Lengyelországban a legszigorúbb az abortusztörvény, ezzel meredek ellentétben viszont Franciaországban márciusban alkotmányba foglalták az abortuszhoz való jogot.

Kapcsolódó

Dr. Vincze Enikő az abortuszjogról: ismét küzdeni kell már megoldottnak hitt dolgokért

Egyáltalán nem kizárt, hogy több európai állam, köztük akár Románia is utánozza az Egyesült Államokat, ha az amerikai legfelsőbb bíróság az abortuszhoz való jog eltörléséről dönt. dr. Vincze Enikőt, a reproduktív jogok és társadalmi egyenlőtlenségek szakértőjét kérdeztük.

női jogok abortusz abortusztilalom reproduktív jogok Vincze Enikő

Szabad döntést a nőknek

Noha a franciaországi döntés kapcsán Emmanuel Macron kijelentette, hogy szeretné, ha az abortusz garantált szabadságát az Európai Unió alapjogi chartájában is rögzítenék, az erre vonatkozó uniós kezdeményezés voltaképp még 2022-re nyúlik vissza, mintegy reakcióként arra, hogy az Egyesült Államok alaptörvényéből 2022-ben került ki az abortuszhoz való jog. Az EP-képviselők akkor nemcsak az amerikaiakat szólították fel a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés biztosítására, hanem állást foglaltak amellett, hogy a világban mindenhol fenn kell tartani a terhességmegszakításhoz való jogot, az egészségügyi dolgozók vallási vagy lelkiismereti okokra hivatkozva nem tagadhatják meg azt, mivel az veszélybe sodorhatja a páciens életét. Fontosnak tartják, hogy az uniós tagállamok dekriminalizálják az abortuszt, ugyanakkor kilátásba helyezték az abortuszhoz való jog beiktatását az unió alapjogi chartájába.

Kiemelték, hogy a WHO szerint az abortusz az átfogó egészségügyi szolgáltatások alapvető eleme, ugyanakkor az ENSZ-munkacsoport megjegyezte azt is, hogy ahol az abortusz büntetendő és jogi korlátozások alá esik, sokan kénytelenek az életüket és egészségüket veszélyeztető nem biztonságos és illegális abortuszhoz folyamodni. Erre minden bizonnyal a Romániában élő nők jelentős thányada is rábólintana, emlékezetes ugyanis, hogy 1966 és 1990 között volt hatályos a hírhedt Decret 770 nevű törvény, amely betiltotta az anya döntésére végzett abortuszt és a fogamzásgátló eszközöket is.

A terhességmegszakításhoz napjainkban joguk van a nőknek Romániában, ugyanakkor a gyakorlatban mégis akadályokba ütközhetnek.

Kapcsolódó

Abortusz Romániában: valós jog, avagy csak papíron létezik?

Március 4-én Franciaországban beiktatták az ország alkotmányába a nők abortuszhoz való jogát.

terhességmegszakítás abortusz abortusztörvény

Ahogyan az a márciusi európai parlamenti vita során is elhangzott, és ahogyan az csütörtökön szavazásra bocsátandó állásfoglalásban is szerepel, az EU elkötelezte magát az egyének védelme érdekében, hogy minden nő szabadon dönthessen a testéről. A parlament sürgetné az Európai Bizottságot, hogy iktassa be az alapjogi chartába, hogy mindenkinek joga legyen szabadon és függetlenül dönteni a testéről, diszkriminációtól mentesen hozzáférhessen egészségügyi ellátáshoz, beleértve a biztonságos és törvényes abortuszt is.