Ukrajna nyugat-európai pénzügyi támogatása miatt számos uniós tagország számára a korrupcióval való leszámolás, és az erre adott kijevi garanciák jelenthetik a legfontosabb kérdést Ukrajna EU-csatlakozási folyamatában - véli a Maszolnak nyilatkozó szakértő. Megerősítette, hogy Magyarország számára leginkább a nemzeti kisebbségekről szóló jogszabályi környezet megteremtése a legfontosabb az integráció folytatása előtt.

Az uniós tagországok tavaly júniusban megadták Kijevnek az EU-tagjelölt státuszt, nemrég pedig az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az EU Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.  Mi várható a decemberi EU-csúcson, lesz-e döntés arról, hogy Kijev megkezdheti-e a tárgyalásokat? Amennyiben Magyarország egyértelműen jelzi ellenkezését a nemzeti kisebbségek jogfosztása maitt, egyáltalán napirendre kerül-e Brüsszelben Ukrajna integrációja, vagy halasztják a döntéshozást? Ezekkel a kérdésekkel fordultunk Bendarzsevszkij Antonhoz, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójához, az egyik legismertebb magyarországi Ukrajna-szakértőhöz.

„Nehéz előre prognosztizálni, hogy miként alakulhat majd a december 14-15-ei EU-csúcs, és hogy folytatódnak-e a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Ennek dinamikája és a várható eredmények nem csak az EU tagállamain múlnak majd, hanem Ukrajnán. A csúcs előtt Kijevnek prezentálnia kell, hogy érdemben haladt a kitűzött EU-s feltételek teljesítésével” - mondta Bendarzsevszkij Anton. Mint fogalmazott, az Európai Bizottság ugyan valóban javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, de egyben az eddigi reformokat is áttekintették Brüsszelben. 

„Ukrajna tavaly júniusban a tagjelölti státus mellé hét csatlakozási feltételt kapott, amelyeket a továbblépés előtt teljesítenie kell. Az Európai Bizottság novemberi állásfoglalása szerint Ukrajna teljes mértékben négy feltételt tudott teljesíteni a hétből, a maradék három még teljesítésre vár. Kijev teljesítette az ukrán alkotmánybíróság kiválasztásáról szóló ajánlást, az igazságszolgáltatás független működéséről szóló ajánlást, a pénzmosás elleni jogszabályok elfogadását, valamint a médiáról szóló reformokat. Ami azonban még várat magára, az a korrupcióellenes reformok, az oligarchákkal szembeni korlátozások, valamint a nemzeti kisebbségekről szóló jogszabályok a Velencei Bizottság ajánlásai alapján” - vázolta a helyzetet a szakértő. 

Bendarzsevszkij szerint Ukrajna nyugati pénzügyi támogatása miatt, ráadásul az európai parlamenti választásokhoz közeleledve számos uniós tagország számára a korrupcióval való leszámolás, és az erre adott kijevi garanciák jelenthetik a legfontosabb kérdést Ukrajna további csatlakozási folyamatában. „Magyarország számára leginkább az utolsó pont, a nemzeti kisebbségekről szóló jogszabályi környezet megteremtése a legfontosabb az EU csatlakozás folytatása előtt” - hangsúlyozta a szakértő.

Úgy vélte, amennyiben Ukrajna eleget tesz a megszabott feltételek teljesítésének, és kielégítő módon tud megoldásokat, garanciákat találni a problémás pontokra, akkor jó esélyekkel nézhet a decemberi EU-csúcs elé. Ha mindez elmarad, akkor aligha lesz előrelépés Ukrajna csatlakozásában - tette hozzá. „Az idő mindenesetre fogy, Kijevnek nagyjából három hete van a feltételek teljesítésére. Valójában Ukrajna, megfelelő garanciák mellett, kitolhatná a teljesítést 2024 elejére, de az eredményekről most, még a csúcs előtt kellene meggyőznie az EU tagországait” - mondta Bendarzsevszkij Anton.

A szakértő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy van egy fontos dolog, amely félreérthetően jelenik meg a sajtóban. „Ukrajna európai uniós csatlakozásának folyamata már elindult, és a decemberi csúcson lefolytatandó szavazás lényegében nem jelentene nagy újdonságot, hanem a folyamat folytatása lenne. Leegyszerűsítve, az EU csatlakozási folyamata nyolc lépcsőfokból áll. Kijev jelenleg a negyedik lépcsőfokon van, ezután következne az ötödik lépcsőfok. Miközben a tagjelölti státust követően Ukrajnának hét ajánlást kellene teljesítenie (ami legalább másfél évet vett igénybe), addig a következő lépcsőfokban már az európai jogszabályoknak és normáknak való megfelelés szerepel. Ez pedig azt jelenti, hogy Ukrajnának több ezer törvényt és rendeletet kellene módosítania, hogy a korábbi, jellemzően szovjet múltat követő normákból áttérjenek a nyugati modellre” - hangsúlyozta a szakértő.

Bendarzsevszkij arra emlékeztetett, hogy a törvényeket nem elég elfogadni, hanem garantálni kell azok teljesítését és megfelelő működését is, ami a legoptimistább becslések szerint is tíz-tizenöt évet vehet igénybe.  „Vagyis a csatlakozási tárgyalások megkezdése a megkezdett folyamat folytatását jelenti, ami semmilyen módon sem jelent azonnali csatlakozást az EU-hoz, és a csatlakozás további hosszú éveket vehet igénybe” - szögezte le a szakértő.