Miközben a fősodrú nyugati - és a román - sajtó lelkesen számol be arról, hogy az Európai Bizottság az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitását javasolja Ukrajnával, Magyarország továbbra is fenntartja hosszú ideje hangoztatott álláspontját, miszerint a kárpátaljai magyarokat súlyosan diszkrimináló oktatási, illetve nyelvtörvény miatt nem támogatja az integráció folyamat megkezdését. Egy magyar vétó a Moldovai Köztársaság törekvéseit is érintheti, amennyiben Brüsszelben „csomagban” kezelik Ukrajna és Moldova ügyét.  

Az Európai Bizottság (EB)  tervezete szerint megnyitnák az új tárgyalási fejezeteket Ukrajnával, Moldovával és Bosznia-Hercegovinával. A Politico szerint az Európai Bizottság javaslattervezete, amelyet a kabinetfőnökök heti ülésén hoztak nyilvánosságra, sokakat meglepett azzal, hogy Bosznia-Hercegovinát és Moldovát is felvette Ukrajna mellé a csatlakozási tárgyalásokra jogosult országok listájára. A Portfolio által is idézett cikk arról ír, hogy ez a döntés visszatetszést váltott ki néhány uniós diplomata részéről, akik fenntartásaikat fejezték ki Bosznia-Hercegovina jogállamisági reformok iránti elkötelezettségével kapcsolatban. Szerbia, a régió legnagyobb és legbefolyásosabb országa azért került nehéz helyzetbe, mert vonakodott az Oroszországgal szembeni szankciókat elfogadni. 

Brüsszelben a hangsúly természetesen elsősorban Kijeven van, amely az Európai Bizottság szerint készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Mint arról korábban a Magyar Nemzet is írt, az EB a jelentésében úgy véli, hogy Ukrajna maradéktalanul teljesített a tagjelölti státus eléréséhez szükséges hét pontból négyet. A támogatásnak ez az európai megnyilvánulása nagy jelentőségű a háborúban álló ország számára – jegyzi meg a holland sajtó, de hozzáteszi, hogy ebben a folyamatban az Ukrajnával szomszédos Magyarország útban van. 

Az ukránok támogatása azonban korántsem biztos, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya a következő decemberi EU-csúcson vétóval fenyeget. Az év utolsó hónapjában kellene ugyanis az európai vezetőknek ratifikálniuk a bizottság javaslatát – idézi a magyar lap a NOS holland portál cikkét. Magyarország már jó ideje kifogsolja, hogy sérülnek a kárpátaljai magyar kisebbség jogai.„Új törvényeket vezettek be, amelyek megkeserítették az ukrajnai magyarok életét” – fejtette ki Orbán Balázs a NOS-nak. A miniszterelnök politikai igazgatója emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnában bevezetett nyelvtörvény kötelezi a kisebbségeket, s nem csak a magyarokat, hogy oktatásuk legalább hetven százalékát ukrán nyelven végezzék. „Ezt nem tudjuk elfogadni” - nyilatkozta Orbán Balázs. Mint fogalmazott, a magyar álláspont kristálytiszta: amíg ez a törvény létezik, az ukránokkal nem lehet tárgyalni Kijev az európai uniós integrációját.

A holland lap szerint Brüsszelben attól félnek, hogy az Orbán-kormány kibékíthetetlen álláspontot foglal el majd a kérdésben, s csak akkor vonná vissza a vétóját, ha az ország továbbra is megkapja azt milliárdos uniós támogatást, amit jogállamisági kifogások miatt tart vissza az Európai Bizottság. Orbán Balázs az interjúban nyomatékosította: Magyarország mindig is támogatta Ukrajna közeledését az unióhoz, de a szigorúbb oktatási és nyelvtörvény mindent megváltoztatott.

Az interjúban nem esett szó a Moldovával kapcsolatos magyar álláspontról. Budapest korábban többször egyértelművé tette Magyarország támogatását a Moldovai Köztársaság európai uniós integrációját illetően. A téma a decemberi EU-csúcson kerülhet napirendre.