Új lakója van szerdától a washingtoni Fehér Háznak: kicsoda Joe Biden?

Szerdán beiktatták hivatalába az Egyesült Államok 46-ik elnökét. A 78 éves Joe Biden az amerikai politika veteránja. Karrierje 1972-ben kezdődött. Érdekességként abban az évben alkalmazták az első női FBI-ügynököket, állította „hadrendbe” első videójáték-automatáit az Atari, és használták utoljára kivégzésre a guillotine-t. Nem utolsó sorban akkorra datálható a Watergate-botrány.

Az új amerikai elnök egy tipikus amerikai posztindusztriális városban nőtt fel Pennsylvaniában. Hat egymást követő ciklusban, 35 éven át képviselte Delaware államot az amerikai törvényhozás felsőházában. 1991-ben a jogi bizottság elnökeként ő vezette Anita Hill jogászprofesszor szenátusi meghallgatását, és fontos szerepe volt a Clarence Thomas főbíró elleni szexuális zaklatási vádak szőnyeg alá söprésében.

A korabeli sajtóbeszámolók szerint négy további, Thomas által zaklatott hölgy várakozott az „előszobában”, hogy megerősítse Hill vallomását, azonban őket már nem hallgatták meg, a republikánusok és a jogi bizottság elnöke között létrejött alku eredményeként. Joe Biden később, már elnökjelöltként bocsánatot kért Anita Hilltől. A New York Times szerint Biden tartott attól, hogy az 1991-es affér kisiklathatja az elnökjelöltségét, ezért 2019 tavaszán – még mielőtt bejelentette volna az indulását az előválasztásokon – egy közös ismerősön keresztül megkereste és megpróbálta „megpuhítani” az egykori áldozatot. Nem sok sikerrel ugyan, de a Hill-affér végül nem befolyásolta különösképpen a Biden-kampányt.

A Clarence Thomas-botrány elsimításakor megcsillogatott kompromisszumkötési „erényeit” bőven tudta kamatoztatni, miután 2008-ban Barack Obama jelölttársává választotta. Az Egyesült Államok alelnökeként előbb az infrastrukturális beruházásokat felügyelte - a 2009-es gazdasági válság kezelésének részeként –, majd fontos szerepe volt abban, hogy – a republikánusok kvázi totális blokádja ellenére – az Obama-kormányzat át tudott vinni több fontos törvényt a kongresszuson.

2019 áprilisában jelentette be, hogy harmadik alkalommal – 1988 és 2008 után ismét – megpályázza a Demokrata Párt elnökjelöltségét. Kampánya az elején meglehetősen vérszegénynek tűnt, azonban a 2020. március eleji „szuperkedden” – amikor egyszerre 14 szövetségi államban tartottak előválasztásokat – Joe Biden nemcsak behozta lemaradását Bernie Sanders vermonti szenátorral szemben, hanem megelőzte vetélytársát a demokrata elnökjelöltségért folyó küzdelemben. Sanders egy hónappal később feladta a harcot.

A nyilvánvaló politikai és generációs különbségek ellenére Barack Obama mindig melegen beszél egykori helyetteséről. Egy alkalommal azt mondta róla, hogy megtanulta „tisztelni a kitartását, amely rengeteg küzdelemben születetett, és az empátiáját, ami mögött nagy adag gyász húzódik meg”. Utóbbival egyértelműen utalt a Biden pályáját végigkísérő személyes, családi csapásokra.

1972-ben, közvetlenül azután, hogy beválasztották a kongresszusba, Joe Biden felesége és lánya életét vesztette egy autóbalesetben. A politikus két fia is megsérült a szerencsétlenségben. 2015-ben fia, Beau – akiben sokan apja politikai örökösét látták – agyrákban elhunyt. Az eset rendkívül megviselte a politikust, aki korábban fontolgatta, hogy indul a 2016-os elnökválasztáson. A gyász miatt erről letett, megnyitva az utat Hillary Clinton előtt. Kétségkívül ez is hozzájárult – Hillary Clinton megosztó személyisége mellett – ahhoz, hogy a demokraták elvesztették a 2016-os elnökválasztást a republikánus színekben induló Donald Trumppal szemben.

Joe Bident mindig is a demokrata párt mérséklet szárnyához sorolták Az előválasztás során a legfontosabb projektjeként azt fogalmazta meg, hogy az Egyesült Államoknak vissza kell térnie „a rendes kerékvágásba”, ahonnan Donald Trump négyéves regnálása alatt kitért.

Az utóbbi hónapok egészségügyi és gazdasági válsága, ha lehet, még aktuálisabbá tette ezt a „projektet”. Elnöki programja több téren homályos, de egy dolog biztos: minden téren szakítani akar Donald Trump örökségével. „Mi a reményt választjuk a félelem helyett, a tényeket a fikció helyett, az igazságosságot a privilégiumok helyett” – jelentette ki Biden az elnökjelöltség elnyerésekor.

Átvette egykori riválisa, Bernie Sanders programjából a minimálbér szövetségi szintű megduplázására vonatkozó célkitűzést – óránként 7,25 dollárról 15 dollárra –, továbbá fontos célkitűzése a klímaváltozás elleni küzdelem felgyorsítása. Ennek érdekében az Egyesült Államok visszatér a párizsi klímaegyezménybe, illetve előrehozza az ország karbonsemlegessé válásának tervezett időpontját 2050-ről 2035-re.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Azt tervezi, hogy négy év alatt két billió dollárt költ klímavédelmi kutatásokra. Az említett célokkal nem utolsó sorban korábbi belső riválisait kívánja maga mellé állítani. Mindezek ellenére a Demokrata Párt baloldali szárnya részéről továbbra is érik bírálatok, elsősorban azért, mert nem támogatja – egyelőre legalábbis – az alanyi jogon járó egészségügyi ellátást. Ugyanakkor ezen a téren is javasol reformokat, amelyek a kisjövedelműek és az idősek minimális egészségügyi ellátáshoz jutását célozzák.

Donald Trumptól eltérően Joe Biden külpolitikájának fő vezérelve a multilateralizmus lesz. Azt ígéri, hogy elnökként kiáll az Egyesült Államok szövetségesei mellett, ugyanakkor világossá teszi az ország ellenfelei számára, hogy „vége annak, amikor diktátorokhoz dörgölőztünk”. A NATO-t létfontosságúnak tartja, a kölcsönös védelemre vonatkozó cikkely betartását pedig szentírásnak. Megfogalmazott célja, hogy az Egyesült Államok ismét a demokrácia fellegvára legyen a világban.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?