Szerdán beiktatták hivatalába az Egyesült Államok 46-ik elnökét. A 78 éves Joe Biden az amerikai politika veteránja. Karrierje 1972-ben kezdődött. Érdekességként abban az évben alkalmazták az első női FBI-ügynököket, állította „hadrendbe” első videójáték-automatáit az Atari, és használták utoljára kivégzésre a guillotine-t. Nem utolsó sorban akkorra datálható a Watergate-botrány.

Az új amerikai elnök egy tipikus amerikai posztindusztriális városban nőtt fel Pennsylvaniában. Hat egymást követő ciklusban, 35 éven át képviselte Delaware államot az amerikai törvényhozás felsőházában. 1991-ben a jogi bizottság elnökeként ő vezette Anita Hill jogászprofesszor szenátusi meghallgatását, és fontos szerepe volt a Clarence Thomas főbíró elleni szexuális zaklatási vádak szőnyeg alá söprésében.

A korabeli sajtóbeszámolók szerint négy további, Thomas által zaklatott hölgy várakozott az „előszobában”, hogy megerősítse Hill vallomását, azonban őket már nem hallgatták meg, a republikánusok és a jogi bizottság elnöke között létrejött alku eredményeként. Joe Biden később, már elnökjelöltként bocsánatot kért Anita Hilltől. A New York Times szerint Biden tartott attól, hogy az 1991-es affér kisiklathatja az elnökjelöltségét, ezért 2019 tavaszán – még mielőtt bejelentette volna az indulását az előválasztásokon – egy közös ismerősön keresztül megkereste és megpróbálta „megpuhítani” az egykori áldozatot. Nem sok sikerrel ugyan, de a Hill-affér végül nem befolyásolta különösképpen a Biden-kampányt.

Kapcsolódó

Beiktatták hivatalába Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét (percről percre)

Az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb mértékben biztosított ceremóniáját tartják.

beiktatás Joe Biden

A Clarence Thomas-botrány elsimításakor megcsillogatott kompromisszumkötési „erényeit” bőven tudta kamatoztatni, miután 2008-ban Barack Obama jelölttársává választotta. Az Egyesült Államok alelnökeként előbb az infrastrukturális beruházásokat felügyelte - a 2009-es gazdasági válság kezelésének részeként –, majd fontos szerepe volt abban, hogy – a republikánusok kvázi totális blokádja ellenére – az Obama-kormányzat át tudott vinni több fontos törvényt a kongresszuson.

2019 áprilisában jelentette be, hogy harmadik alkalommal – 1988 és 2008 után ismét – megpályázza a Demokrata Párt elnökjelöltségét. Kampánya az elején meglehetősen vérszegénynek tűnt, azonban a 2020. március eleji „szuperkedden” – amikor egyszerre 14 szövetségi államban tartottak előválasztásokat – Joe Biden nemcsak behozta lemaradását Bernie Sanders vermonti szenátorral szemben, hanem megelőzte vetélytársát a demokrata elnökjelöltségért folyó küzdelemben. Sanders egy hónappal később feladta a harcot.

A nyilvánvaló politikai és generációs különbségek ellenére Barack Obama mindig melegen beszél egykori helyetteséről. Egy alkalommal azt mondta róla, hogy megtanulta „tisztelni a kitartását, amely rengeteg küzdelemben születetett, és az empátiáját, ami mögött nagy adag gyász húzódik meg”. Utóbbival egyértelműen utalt a Biden pályáját végigkísérő személyes, családi csapásokra.

1972-ben, közvetlenül azután, hogy beválasztották a kongresszusba, Joe Biden felesége és lánya életét vesztette egy autóbalesetben. A politikus két fia is megsérült a szerencsétlenségben. 2015-ben fia, Beau – akiben sokan apja politikai örökösét látták – agyrákban elhunyt. Az eset rendkívül megviselte a politikust, aki korábban fontolgatta, hogy indul a 2016-os elnökválasztáson. A gyász miatt erről letett, megnyitva az utat Hillary Clinton előtt. Kétségkívül ez is hozzájárult – Hillary Clinton megosztó személyisége mellett – ahhoz, hogy a demokraták elvesztették a 2016-os elnökválasztást a republikánus színekben induló Donald Trumppal szemben.

Joe Bident mindig is a demokrata párt mérséklet szárnyához sorolták Az előválasztás során a legfontosabb projektjeként azt fogalmazta meg, hogy az Egyesült Államoknak vissza kell térnie „a rendes kerékvágásba”, ahonnan Donald Trump négyéves regnálása alatt kitért.

Kapcsolódó

Óriási a készültség Washingtonban Biden és Harris beiktatása napján

Rengeteg rendőr és katona őrzi a Capitoliumot és a környező, lezárt utcákat.

beiktatás Joe Biden Kamala Harris Washington

Az utóbbi hónapok egészségügyi és gazdasági válsága, ha lehet, még aktuálisabbá tette ezt a „projektet”. Elnöki programja több téren homályos, de egy dolog biztos: minden téren szakítani akar Donald Trump örökségével. „Mi a reményt választjuk a félelem helyett, a tényeket a fikció helyett, az igazságosságot a privilégiumok helyett” – jelentette ki Biden az elnökjelöltség elnyerésekor.

Átvette egykori riválisa, Bernie Sanders programjából a minimálbér szövetségi szintű megduplázására vonatkozó célkitűzést – óránként 7,25 dollárról 15 dollárra –, továbbá fontos célkitűzése a klímaváltozás elleni küzdelem felgyorsítása. Ennek érdekében az Egyesült Államok visszatér a párizsi klímaegyezménybe, illetve előrehozza az ország karbonsemlegessé válásának tervezett időpontját 2050-ről 2035-re.

Azt tervezi, hogy négy év alatt két billió dollárt költ klímavédelmi kutatásokra. Az említett célokkal nem utolsó sorban korábbi belső riválisait kívánja maga mellé állítani. Mindezek ellenére a Demokrata Párt baloldali szárnya részéről továbbra is érik bírálatok, elsősorban azért, mert nem támogatja – egyelőre legalábbis – az alanyi jogon járó egészségügyi ellátást. Ugyanakkor ezen a téren is javasol reformokat, amelyek a kisjövedelműek és az idősek minimális egészségügyi ellátáshoz jutását célozzák.

Donald Trumptól eltérően Joe Biden külpolitikájának fő vezérelve a multilateralizmus lesz. Azt ígéri, hogy elnökként kiáll az Egyesült Államok szövetségesei mellett, ugyanakkor világossá teszi az ország ellenfelei számára, hogy „vége annak, amikor diktátorokhoz dörgölőztünk”. A NATO-t létfontosságúnak tartja, a kölcsönös védelemre vonatkozó cikkely betartását pedig szentírásnak. Megfogalmazott célja, hogy az Egyesült Államok ismét a demokrácia fellegvára legyen a világban.