Kanadában először tartottak parlamenti választást azóta, hogy a Meta letiltotta az oldalain a hagyományos média híreit. A példátlan társadalmi kísérlet egyik eredménye, hogy az igazi hírek helyét átvették az álhírek, a közösségi platformok pedig erőteljesen jobbra tolódtak. Hogy ennek ellenére a liberálisok nyerték a hétfői előrehozott választást, azt egyetlen személynek köszönhetik: a Kanadát annektálással fenyegető amerikai elnöknek.

2022-ban a kanadai kormány előterjesztett egy törvényjavaslatot, amely kötelezi a nagy közösségi platformokat, hogy fizessenek a tartalomszolgáltatóknak az oldalaikon publikált hírekért. A lépést azzal indokolták, hogy az online hirdetési piac (évente 14 milliárd dollárra rúgó) bevételeinek mintegy négyötödén a két legnagyobb piaci szereplő, a Meta és a Google osztozik, miközben egyre több sajtótermék kénytelen lehúzni a rolót a hirdetési bevételek csökkenése miatt.

A 2023 júniusában elfogadott online hírtörvényre (Online News Act) eltérő módon reagált a két amerikai óriásvállalat. A Google megállapodást kötött a kanadai kormánnyal, és ennek értelmében évente feltölt egy alapot százmillió kanadai dollárral, amit aztán a külön erre a célra létrehozott nonprofit szervezet szétoszt a hírszerkesztőségek között. Ezzel szemben a Meta bejelentette, hogy blokkolja a platformjain a kanadai tartalomszolgáltatók bejegyzéseit és linkjeit, de semmiképpen sem fizet.

A tiltás következményeként néhány más hálózaton, például a YouTube-on és a TikTokon nőtt a hírfogyasztás, de a Facebook teljes forgalma nagyrészt változatlan maradt – derül ki a Reuters Institute médiafogyasztási jelentéséből, amely nagyjából egy évvel a Facebook-blokád kihirdetése után készült. A dokumentum szerint szenvednek a kis helyi és regionális orgánumok, amelyek nagymértékben támaszkodtak a Facebook-hivatkozásokra – „nem ezt remélték a döntéshozók a jogszabály bevezetésekor”. A kanadai hírgyártók által generált aktivitás a közösségi médiában nagyjából a felére csökkent egy év alatt a Média Ökoszisztéma Megfigyelőközpont tanulmánya szerint.

A digitális hírfogyasztás egyre inkább a közösségi média és az algoritmusok által vezérelt tartalmak felé tolódik el világszerte. Kanadában a Reuters Institute adatai szerint a fogyasztók 46 százaléka jelölte meg 2024-ben a közösségi oldalakat elsődleges hírforrásként, ami 9 százalékpontos csökkenést jelent két év alatt.Ugyanakkor a televíziós hírek népszerűsége nőtt 49-ről 53 százalékra – vélhetően a hírtörvény körüli viták hatására.

Kanadában a legnépszerűbb közösségi, üzenetküldő és videómegosztó hálózat a Google tulajdonában lévő YouTube 29 százalékkal, viszont a Meta három platformja– a Facebook (25%), az Instagram (13%) és a Messenger (11%) – együtt kétszer nagyobb forgalmat generál.

Az adott kontextusban a legveszélyesebb tényező az, hogy az internethasználók mindössze ötöde tud a híreket a Meta platformjairól letiltó döntésről, miközben jelentős részük a közösségi oldalakról tájékozódik – vagy legalábbis azt hiszi, hogy tájékozódik.

„A hiteles hírforrások hiánya ezeken a platformokon űrt teremtett, amelyet gyorsan betöltenek a hiper megosztó tartalmak, gyakran elmosva a határokat a politikai diskurzus és a félretájékoztatás között” – állapítja meg a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozó szervezet (Disinformation Social Media Alliance, DISA), amely konkrét példákat is felhoz az „információs vákuum” illusztrálására, amellyel a kanadai Facebook- vagy Instagram-felhasználók szembesültek a hétfői választást megelőző kampányban.

A radikális amerikai jobboldalhoz kötődő Canada Proud nevű csoport rendszeresen posztol a közösségi oldalain „híreket” a mainstream médiára hivatkozva, azonban a bejegyzései nem egyszer félrevezető részleteket tartalmaznak, amelyek gyökeresen megváltoztatják az eredeti sajtóanyag üzenetét. Mivel maguk a hivatkozott tartalmak nem oszthatók meg a Facebookon vagy az Instagramon – az online hírtörvényre válaszként bevezetett tiltás miatt –, a fogyasztók nem is furcsállják az eredeti cikkre mutató link hiányát, és jobb híján igaznak tételezik a Canada Proud állításait.

Az egyik példa a liberális miniszterelnök és Ghislaine Maxwell találkozásának esete. Néhány nappal Mark Carney kormányfővé választása után, röviddel az előrehozott választások kihirdetése előtt a Canada Proud elárasztotta az online szférát olyan fotókkal, amelyek azt sugallták, hogy a kormányfő „szexkereskedőkkel” áll kapcsolatban. Mire Carney csapata tisztázta, hogy a szóban forgó fénykép egy futó találkozás alkalmával és több mint egy évtizeddel korábban készült, a szélsőjobboldali csoport többször is közzétette az elítélt szexkereskedővel, Jeffrey Epstein korábbi bizalmasával közös képeket, többek között fizetett hirdetés formájában. A fotókat több mint százezren tekintették meg néhány nap alatt.

Egy másik, áprilisi bejegyzésben a Canada Proud azt állította, hogy Carney a „kínai kapcsolatai” miatt függesztette fel kampányát. Forrásként egy vezető kanadai hírportál cikkére hivatkoztak, amely azonban másról szól. Valójában Carney azért függesztette fel a kampányát, és tért vissza a fővárosba, hogy intézkedjen az amerikai elnök által Kanadára kivetett vámok ügyében. Csakhogy az igazságról kizárólag azok értesültek, akik vették maguknak a fáradtságot, és megkeresték a hivatkozott írást a Global News honlapján, ugyanis a Facebookról közvetlenül nem nyithatók meg az ehhez hasonló tartalomgyártók cikkei.

A fenti esetet bemutató New York Times elemzése szerint a 620 ezer követővel rendelkező Canada Proud az egyik legnépszerűbb Faceboook-oldal Kanadában, bejegyzései a kampány idején naponta mintegy 200 ezer felhasználói reakciót (lájkot, megosztást stb.) generáltak, a videóit közel 60 milliószor nézték meg január óta. A csoport mögött egy konzervatív jelölteknek dolgozó politikai tanácsadó cég, a Mobilize Media Group áll. Az elmúlt hetekben több tucat más forrásból származó, mesterséges intelligencia által generált politikai hirdetés is elárasztotta a kanadaiak hírfolyamát. A hiteles forrásból származó cikkeknek álcázott posztok gyakran hamis webhelyekre hivatkoznak, amelyek hasonlítanak olyan mainstream kiadókéra, mint a CBC közszolgálati műsorszolgáltató.

„A megosztó tartalmak és félretájékoztatás elterjedése a Facebookon és az Instagramon nem csak Kanadára jellemző. Hasonló tendenciákat figyeltek meg a választásokon világszerte. A kanadai eset azonban kiemelkedik az átfogó hírblokád miatt, ami felerősíti az ilyen tartalmak hatását” – mutat rá a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozó DISA.

Egyelőre csak spekulálni lehet arról, hogy konkrétan milyen mértékben, egyáltalán milyen irányban befolyásolta a választások eredményét Kanadában a Meta két éve hozott döntése, amelynek nem titkolt célja az volt, hogy visszakozásra késztesse az ottawai hatóságokat az online hírtörvény ügyében. Az álhírek terjedése és a közösségi platformok jobbra tolódása elvileg Pierre Poilievre Konzervatív Pártjának malmára hajtotta a vizet. Könnyen elképzelhető, hogy egyébként a liberálisok nagyobb arányú győzelmet arattak volna. Egy másik hipotézis lehet az, hogy a szélsőjobbos tartalmak térhódítása a közösségi oldalakon éppenséggel aktivizálta a liberális szavazótárbort. Ezekre a kérdésekre későbbi kutatások adhatják meg a választ. Amit viszont valamennyi elemző biztosra vesz, hogy Mark Carney pártját Donald Trump hozta vissza a sírból.

A múlt év végén az akkor még Justin Trudeau által vezetett Liberális Párt a történelmi süllyesztő küszöbén egyensúlyozott. Harminc százalékponttal a konzervatívok mögött kullogott a közvélemény-kutatásokban, és vajmi kevés esélye mutatkozott a visszatérésre. A politikai napirendet olyan kérdések uralták – a megélhetési költségek emelkedése, a lakhatási válság és a bevándorlásról szóló viták –, amelyekben a tíz éve kormányzó liberálisok nehezen tudtak volna pontokat szerezni.

A helyzet az utóbbi pár hétben gyökeresen megváltozott. Trudeau lemondott a párt és a kormány éléről, a helyére megválasztott egykori jegybanki elnöknek pedig már nem a megélhetési és a lakhatási válságra kellett megoldást kínálnia elsősorban, hanem arra, hogy miként áll ellen Kanada az amerikai elnök gazdasági offenzívájának, amelynek bevallott célja az Egyesült Államok északi szomszédjának beolvasztása. A kanadai árukra kivetett amerikai vámok, valamint Donald Trump annektálással való fenyegetődzése felébresztette a kanadaiak nacionalizmusát, ami a kormányzó párt iránti szavazási hajlandóság javulásában is megmutatkozott.

A hétfői előrehozott parlamenti választásokon a liberálisok magabiztos győzelmet arattak, és bár nem sikerült megszerezniük az abszolút többséget a parlamentben – a szükséges 172 mandátum helyett csak 156-ot kaptak –, a „kanadai Trumpként” is emlegetett Poilievre újabb négy évi ellenzékiségre készülhet. Amúgy ő a negyedik egymást követő konzervatív vezető, aki vereséget szenved a 2015 óta hatalmon lévő liberálisoktól.