Kanada érkező miniszterelnökére, Mark Carneyra óriási kihívások várnak, kezdve mindjárt a januárban beiktatott amerikai elnök által elindított kereskedelmi háborúval. Az új kormányfő újonc a politikában, de tapasztalt válságkezelő. A kanadai jegybank elnökeként átsegítette hazáját a 2008-as pénzügyi krízisen, 2013-tól pedig az angol jegybank vezetőjeként tompította a Brexit hatásait.

Noha az amerikaiak mindössze hat százaléka ért egyet azzal, hogy az Egyesült Államoknak „politikai és gazdasági nyomásgyakorlással” annektálnia kellene Kanadát, Donald Trump makacsul ragaszkodik az ötletéhez. Nem sokkal tavaly novemberi megválasztása után kereskedelmi háborúval fenyegette meg Kanadát. Ezzel kulcsszerepet játszott Chrystia Freeland kanadai pénzügyminiszter és kormányfő-helyettes lemondásában, ami aztán maga után vonta az ottawai kabinet összeomlását. A tíz éve kormányzó Justin Trudeau január hatodikán bejelentette lemondását mind a kormány, mind a Liberális Párt elnöki tisztségéből. Utódja a poszton Mark Carney egykori jegybankelnök lesz, akit vasárnap elsöprő többséggel, 85,9 százalékkal választottak meg a párt élére.

A 41 millió lakosú Kanada alkotmánya szerint a kormány beiktatásához nincs szükség bizalmi szavazásra, a képviselőházban többséggel vagy – miként jelen esetben – a legtöbb mandátummal rendelkező párt vezetője egyszerűen leteszi a hivatali esküt III. Károly brit uralkodó kanadai képviselője, Mary Simon főkormányzó előtt.

A leköszönő Justin Trudeauval folytatott hétfői megbeszélései után Carney gyors átmenetet ígért, bár pontos időpontot nem említett. A kanadai sajtó szerdára várta a kormányváltást.

A kisebbségben kormányzó Liberális Párt (LPC) élére a hétvégén elsöprő többséggel megválasztott Mark Carneynak nincs politikai tapasztalata, hacsak nem számítjuk azt, hogy az utóbbi időben miniszterelnöki tanácsadóként tevékenykedett. Ugyanakkor az 59 éves közgazdász bőven rendelkezik válságkezelési tapasztalattal, illetve nem is akármilyen eredményekkel ezen a téren. Az általa vezetett jegybanknak köszönhetően Kanada gyorsabban kilábalt a 2008-as pénzügyi válságból, mint sok más ország. Évekkel később, 2013-ban a Bank of England élére került – az első külföldiként az intézmény 1694-es alapítása óta –, és ebben a minőségében segített kezelni az Egyesült Királyságnak a Brexit negatív hatásait.

Méreg Trudeaunak, manna a pártjának

A 2015 óta kormányzó Trudeau pártja 2021-es választásokon mindössze 160 mandátumot szerzett a 338 fős ottawai képviselőházban. A ciklus elején a negyedik helyen végzett, baloldali Új Demokrata Párttal (NDP) kötött együttműködési megállapodás biztosította számára a parlamenti többséget, mígnem az NDP 2024 végén felmondta az egyezséget. Ezután Trudeau kisebbségben kormányzott. A kanadai alkotmány lehetővé teszi ezt mindaddig, amíg a parlament le nem szavaz egy finanszírozási törvényt („supply bill”), illetve az ellenzék nem meneszti a kabinetet bizalmatlansági indítvánnyal.

Az év elején még úgy tűnt, hogy a Konzervatív Párt (CPC) simán megnyerik a legkésőbb októberben esedékes törvényhozási választásokat. A koronavírus-járvány, az infláció és a bevándorlás annyira megtépázta a LPC nimbuszát, hogy támogatottsága decemberre 20 százalék alá csökkent. Ezzel szemben a Konzervatívok kétharmados vagy ahhoz közeli választási győzelemre készülhettek.

Viszont a kanadai árukra kivetett amerikai vámok, valamint Donald Trump annektálással való fenyegetődzése felébresztette a kanadaiak nacionalizmusát. Az észak-amerikai jégkorong vagy kosárlabda liga mérkőzésein a kanadai rajongók rendre kifütyülik az amerikai himnuszt, sokan lemondják az USA-ba tervezett utazásaikat, és kerülik az amerikai áruk vásárlását. A múlt hónap közepén a Négy Nemzet Tornája bostoni döntője előtt Trump győzelemre buzdította az amerikai válogatottat „a majdani 51-ik államuk ellen”. A kanadai jégkorongozók 3-2-es sikerét követően Trudeau visszaüzent az amerikai elnöknek: „Nem veheted el az országunkat, és nem veheted el a játékunkat!”

A kanadai nacionalizmus erősödése a kormányzó párt iránti szavazási hajlandóság javulásában is megmutatkozik. A legfrissebb felmérések szerint a liberálisok utolérték a konzervatívokat.

A kanadai sajtó szerint az új miniszterelnök hivatalba lépése után napokon vagy heteken belül várható az előrehozott választások kiírása. Csakhogy a voksolás immár nem Justin Trudeau tízéves örökségéről vagy a liberálisok kormányzati teljesítményéről fog szólni, hanem a Kanadára déli irányból leselkedő egzisztenciális veszélyről, vélik elemzők.

A hét elején Donald Trump megismételte, hogy az USA-nak annektálnia kell északi szomszédját. Megítélése szerint ez lenne a „logikus” lépés, ha a kanadaiak azt akarják, hogy eltűnjenek a vámok, csökkenjenek az adók és az USA biztosítsa Kanada katonai védelmét.

Szerdán az amerikai elnök visszavonta a kanadai acélra és alumíniumra kivetett vámok megduplázásával kapcsolatos fenyegetését, miután a kanadai Ontario tartomány 25 százalékos pótdíjat jelentett be az USA-ba irányuló villamosenergia-exportra. Erre válaszul Trump további 25 százalékos vámot helyezett kilátásba a kanadai fémekre, ami így 50 százalékra emelte volna a vámokat.Erről végül lemondott, de az acélra és az alumíniumra korábban bejelentett 25 százalékos vámok a terveknek megfelelően kedden éjfélkor hatályba léptek.

Mark Carney megválasztása utáni első nyilatkozatában jelezte, hogy a küszöbön álló kampányban apellálni fog honfitársai nacionalizmusára. Azt mondta: Kanada fenntartja a büntetővámokat mindaddig, amíg „az amerikaiak tiszteletet nem mutatnak”. Ezt a háborút nem Kanada indította el, de „meg fogja nyerni”, tette hozzá.