A megválasztott amerikai elnök büntetővámokkal fenyegette meg Kanadát és Mexikót, az Egyesült Államok két legfontosabb kereskedelmi partnerét. A kilátásba helyezett intézkedések megtorpedózhatják a világ második legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének alapját jelentő egyezményt.

Dühösen reagált kedden a mexikói államfő Donald Trump megválasztott amerikai elnök egy nappal korábbi fenyegetőzésére, miszerint 25 százalékos vámot vet ki a Mexikóból behozott termékekre, ha az ország nem fékezi meg az illegális migránsok és a fentanil beáramlását az Egyesült Államokba. Claudia Sheinbaum figyelmeztetett, hogy a vámok csak inflációhoz és munkanélküliséghez vezetnek. Azt is világossá tette, hogy ha Trump beváltja a fenyegetését, a büntetőintézkedéseket Mexikó saját vámokkal fogja megtorolni.

A jövendő amerikai elnök hétfőn este közölte, hogy hivatali ideje első napján 25 százalékos vámot vet ki Mexikóra és Kanadára, illetve 10 százalékos plusz vámot Kínára, ahonnan a kábítószergyártók beszerzik a fentanil előállításához szükséges vegyi anyagokat. A saját alapítású Truth Social közösségi platformon közzétett bejegyzésében Donald Trump közölte, hogy a meghirdetett vámok mindaddig érvényben maradnak, „amíg meg nem áll a kábítószerek, különösen a fentanil, és az összes illegális bevándorló inváziója”.

A hírre döbbenten reagált az ottawai kormány. Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes és Dominic LeBlanc közbiztonsági miniszter közös nyilatkozatában aláhúzta, hogy Kanada „a lehető legnagyobb fontosságot tulajdonítja a határbiztonságnak”, és szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal a fentanil beáramlásának megállítása érdekében. Nem felejtették el megemlíteni, hogy Kanada kulcsfontosságú kőolaj-beszállítója az Egyesült Államoknak.

„Nem fenyegetésekkel vagy vámokkal oldjuk meg a migrációt vagy a kábítószerrel való visszaélést. E nagy kihívásokkal való szembenézéshez együttműködésre és megértésre van szükség” – mondta sajtótájékoztatóján a mexikói elnök, felolvasva a Trumpnak címzett levelét. Claudia Sheinbaum figyelmeztetett a büntetővámok potenciális gazdasági következményeire, egyúttal jelezte, hogy Mexikó nem hátrál meg. „Az egyik vámot a másik követi majd válaszlépésként, és így tovább, amíg veszélybe nem sodorjuk a közös vállalatokat” – mondta Sheinbaum emlékeztetve Trumpot, hogy az importtarifák olyan autógyártókat érinthetnek, mint a General Motors, a Stellantis vagy a Ford. Ezeknek a megmentését ígérte egyebek mellett a kampányban a november 5-i elnökválasztáson győztes republikánus politikus. „Miért kellene olyan vámot bevezetni, amely veszélybe sodorja ezeket (a vállalatokat)?” – tette fel a kérdést a mexikói elnök.

Az amerikai statisztikai hivatal szerint az Egyesült Államok két legnagyobb kereskedelmi partnere Mexikó és Kanada, majd nem sokkal lemaradva Kína következik. A négy ország közötti forgalom értéke meghaladja a 2,1 billió dollárt. Ha Trump beváltja fenyegetését, azzal megtorpedózhatja a világ második legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének alapját jelentő egyezményt. A kilencvenes években kötött megállapodást (NAFTA) ráadásul éppen a republikánus politikus első elnöki ciklusa idején újították meg (USMCA). Donald Trump akkor az USA történetének „legmodernebb, legkorszerűbb és kiegyensúlyozottabb” kereskedelmi szerződéséről beszélt.

Mostani bejelentésének időzítése nem is lehetett volna rosszabb. A fenyegetőzés hatására gyökeresen megváltozott az október elején beiktatott mexikói elnök hangneme az Egyesült Államokkal szemben. Múlt pénteken a nacionalista Morena párt színeiben megválasztott Claudia Sheinbaum még arról beszélt, hogy hajlandó lemondani egyes reformjavaslatokról, amelyekkel megnyerte az elnökválasztást. Elsősorban olyan független ügynökségek megőrzéséről lehet szó, amelyek adott esetben megvédhetik az amerikai és a kanadai befektetőket a mexikói kormányzat túlkapásai ellen. Ugyancsak a januárban hivatalba lépő Trump elvárásainak elébe menve jelentette be a mexikói elnök, hogy eltávolítják a kínai alkatrészeket az amerikai exportra szánt termékekből, és azokat a belföldi gyártásból pótolják. Mindezt azért, hogy biztosítsák az Amerika-Mexikó-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény hosszú távú jövőjét. A megállapodás 2026-ban lejár, hacsak a felek nem újítják meg a jelenlegi vagy módosított formában. Trump már korábban jelezte változtatási szándékát, mivel attól tart, hogy Kína „hátsó ajtóként” használja Mexikót, hogy kikerülje a Washington által kivetett vámokat.

Az amerikai aggodalmakat Kanada is osztja. Múlt héten 13 tartományi vezető levélben kérte Justin Trudeau miniszterelnököt, kezdjen tárgyalásokat egy kétoldalú kereskedelmi megállapodásról az Egyesült Államokkal, Mexikó kizárásával. A kormányfő válasza az volt, hogy bár indulásból Mexikót is bevonná a megállapodásba, más lehetőségeket is számításba kell vennie „a Mexikó által meghozott döntések függvényében”. Utalt rá, hogy „valós és őszinte” aggodalmak merültek fel Kína mexikói befektetéseivel kapcsolatban. Sheinbaum igyekezett eloszlatni az aggályokat. Elmondta, hogy a G20 csoport múlt heti csúcstalálkozóján biztosította a kanadai miniszterelnököt: a kínai BYD autógyár egyetlen észak-amerikai üzeme továbbra is Kaliforniában található.

A szabadkereskedelmi megállapodás rendkívül fontos Mexikónak. Becslések szerint a latin-amerikai ország GDP-jének körülbelül harmada az Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú kereskedelemtől függ.

A mexikóiak abban bíznak, hogy Trump végül praktikus megfontolásokból meghátrál. Erre utalt legalábbis az X-en közzétett bejegyzésében Arturo Sarukhan, Mexikó volt washingtoni nagykövete. „Nézzük meg, hogyan reagál a két kormány, valamint az amerikai fogyasztók és vállalkozások” – idézte a diplomatát a Washington Post. Az újság hozzátette, hogy a mexikói és kanadai termékekre kivetett vám különösen a Trumpnak oly kedves autóipart érintené érzékenyen. A félkész járművek több alkalommal is „átkelnek” a három ország határán, mielőtt az autószalonokba kerülnek. Ha minden egyes árumozgás után 25 százalékos tarifát számolnak fel, azzal csökken a gyártók profitja, és drasztikusan megemelkednek a végfogyasztói árak. A vámok más téren sem ígérnek sok jót az amerikaiaknak. Az Egyesült Államok Kínára támaszkodik az elektronikai cikkek, különösen a telefonok és játékok, valamint a bútorok és műanyagok terén. Az amerikai boltok polcaira kerülő friss gyümölcs több mint fele Mexikóból származik. Következésképp a vámok növelhetik az amerikaiak megélhetési költségeit, ami szintén kulcstéma volt az elnökválasztási kampányban.