A belső és külső kritikák ellenére hatályba lépett a mexikói alkotmány módosítása, amelynek értelmében az ország bíráit közvetlenül választják meg, beleértve a legfelsőbb bíróság tagjait is. A reformot az Egyesült Államok kitartó ellenkezése sem tudta megállítani.

Hivatalosan is életbe lépett a mexikói bírói rendszert gyökeresen átalakító igazságügyi reform, a szeptember 30-án leköszönő Andrés Manuel López Obrador elnökségének legfontosabb hagyatéka.

A továbbra is rendkívül népszerű, sokak által csak AMLO-ként emlegetett politikus csakis az alkotmány megkötései miatt nem vállalt újabb mandátumot. Hatéves hivatali ideje alatt gyakran összeütközésbe került a korruptnak kikiáltott bírákkal. Az alkotmánymódosítás mellett főleg azzal érvelt, hogy demokratizálni kell a rendszert, megszüntetve a különböző gazdasági és bűnözői csoportok befolyását.

A reform bírálói szerint a bírák választása véget vet az igazságszolgáltatás függetlenségének, miközben aláássa a befektetői bizalmat. A belső és külső bírálatok ellenére az alkotmánymódosítások szövege szeptember 16-án megjelent a hivatalos közlönyben.

Szakmai helyett politikai választás

Jelenleg a mexikói bírókat az igazságszolgáltatási rendszer belső szabályozásai értelmében nevezik ki a tapasztalatuk, képzettségük és vizsgaeredményeik alapján. A gyakorlatban a rendszerben óriási mértékű a korrupció, emiatt alig lehet igazságszolgáltatásról beszélni. Gyakori, hogy enyhe bűncselekmények elkövetésével vádolt gyanúsítottak évekig várnak a tárgyalásukra a rács mögött, miközben a bűnszervezetek tagjait szabadon engedik.

A leköszönő elnök szerint a szisztéma révén nem valósul meg néprészvétel elve az igazságszolgáltatásban, a kinevezések átláthatatlanok, teret enged a korrupciónak, és ez az egyik fő oka annak, hogy a kormány időről időre vesztésre áll a drogkartellekkel folytatott háborúkban.

Az új rendszerben az ország szinte összes bíráját a közemberek választanák, beleértve a legfelsőbb bíróság tagjait is. A következő három évben a szövetségi bíróknak le kell mondaniuk, helyükre a 2025-ben és 2027-ben esedékes voksolásokon új bírákat választanak az államfő, a kongresszus és az igazságszolgáltatás jelöltjei közül.

A reform a legfelsőbb bíróság kilenc tagját, 1686 szövetségi bírót, valamint mintegy ötezer állami és helyi bírót érint. A reform megszüntetné a hivatali időre és a tapasztalatra vonatkozó követelményeket, ugyanakkor kilenc évre korlátozná a megbízatásuk időtartamát.

Gazdasági nyomás

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya, jogtudósok és üzleti csoportok élesen bírálták a reformot, amely szerintük alááshatja Mexikó fiatal demokráciáját és károsíthatja gazdasági partnerségét az Egyesült Államokkal és Kanadával.

Az Egyesült Államok mexikóvárosi nagykövete, Ken Salazar „a mexikói demokrácia működésére nézve rendkívül veszélyesnek” minősítette a bírói reformot. A kongresszusi végszavazás előtt közzétett nyílt levelében felhívta a figyelmet: a bírák közvetlen megválasztása megkönnyítené, hogy a kartellek és más érdekcsoportok kihasználják a politikailag motivált és tapasztalatlan bírákat. Egyúttal alig burkolt gazdasági retorziókat helyezett kilátásba. Felvetette, hogy a 2025-ös és 2027-es bírói választásokat övező várhatóan heves politikai versengés „veszélyeztetni fogja az általunk kiépített történelmi kereskedelmi kapcsolatot, amely a befektetőknek a mexikói jogi rendszerbe vetett bizalmán alapul”.

Ezt a kérdést emelte ki a reformot elítélő szerkesztőségi cikkében a Washington Post is. Azt írták, a döntés beárnyékolhatja az október elsején hivatalba lépő új elnök, Claudia Sheinbaum mandátumát, és kisiklathatja gazdasági programját, amely az észak-amerikai gazdasági integrációra épül.

A bírálatokra reagálva Obrador augusztus végén bejelentette, hogy „szünetelteti” a kapcsolatokat az Egyesült Államok és Kanada mexikói nagykövetségével. Nem részletezte, hogy a szünet pontosan mit jelent.

Az örökös

A bírálókat különösen azért aggasztja a reform, mert AMLO Morena pártja elsöprő többséggel rendelkezik a kongresszusban. Ha a választók a kormánypárthoz közelálló bírókat választanak meg, az alakulat a mexikói állam mindhárom hatalmi ága fölött megszerzi az ellenőrzést, más szóval a állampárttá válik.

A baloldali párt azonban cáfolja, hogy a háttérben ilyen szándékok húzódnának meg. Juan Ramón de la Fuente, a Sheinbaum-kormány jövendő külügyminisztere a Post szerkesztőségi cikkére válaszként írt olvasói levelében kiemelte: a megválasztott elnök a júniusi parlamenti választáson akkora többséget szerzett, hogy ha akarná, egyszerűen feltölthetné a legfelsőbb bíróságot lojalistákkal, „ahogy azt sok más ország vezetője teszik”. (Ezzel félreérthetetlenül az Egyesült Államokra utalt.) Ezzel szemben a közvetlen választás révén a Morena éppenséggel erősíteni akarja a bírák függetlenségét „bármely kormányzattól vagy vezetőtől” – hangsúlyozta a Marcelo Ebrard jövendő gazdasági miniszter által is aláírt levél.

Válaszolt az amerikai bírálatokra a megválasztott mexikói elnök is. Claudia Sheinbaum emlékeztetett, hogy az 50 amerikai tagállam közül 43-ban választják a bírókat, másoknak a kinevezését pedig népszavazáson erősítik meg. Ugyanez érvényes az amerikai ügyészek egy részére is egyébként. Egy másik példa Svájc, ahol a szövetségi bírókat a parlament nevezi ki, a kantonok bíróit pedig a közemberek választják meg.