A Legfelsőbb Bíróság (ICCJ) várhatóan hétfőn, szeptember 16-án dönt arról, hogy be kell-e vezetni egy határértéket a pszichoaktív anyagok vezetés közbeni használatára, ahogy az alkoholszintre létezik küszöb. A G4Media információi szerint a bírák nem tudnak egyetértésre jutni a kérdésben. Az egymásnak feszülő érvek erősek. Vlad Zaha kriminológus szakértő azonban azt hangsúlyozta a Digi24-nek, hogy „a civilizált világban a befolyásoltság azt jelenti, hogy a vezetéshez szükséges fizikai vagy mentális képességek hátrányosan befolyásoltak”. Az ügyészek szerint pedig szinte lehetetlen határértéket megszabni, hiszen sok esetben többféle drog fogyasztása után kapnak el söfőröket. 

A Legfelsőbb Bíróság értelmezését fogják figyelembe venni a pszichoaktív anyagok hatása alatt történő vezetés eseteinek bírósági kezelésekor, valamint az ezzel kapcsolatos esetleges jogszabályi változások szempontjából. A bíráknak elvileg hétfőn kell dönteniük a kérdésben. „A Legfelsőbb Bíróság döntésének tétje az lesz, hogy kriminalizáljuk-e a vérben lévő anyag bármilyen mennyiségét, akár orvosi kezelésről, banális gyógyszerekről vagy régi fogyasztásról van szó, akár nem” – magyarázta a Digi24.ro-nak Vlad Zaha kriminológus, aki a kábítószerrel kapcsolatos közpolitikára szakosodott.

A bíráknak arról kell dönteniük tulajdonképpen, hogy: a járművezető vezetési képességét befolyásolja-e a kábítószer puszta jelenléte a szervezetében függetlenül a kábítószer mennyiségétől, vagy: a járművezető vezetési képessége csak akkor minősül befolyásoltnak, ha az igazságügyi toxikológiai vizsgálat megállapítja, hogy a pszichoaktív anyagok jelenléte a szervezetben befolyásolja a mentális, érzékszervi és neuromotoros funkcióit, és a szervezetben lévő pszichoaktív anyagok koncentrációja túllépett bizonyos értéket, egy küszöbértéket.

A jogi következmény az első esetben az lenne, hogy a kábítószer hatása alatt történő járművezetés bűncselekménye automatikusan büntetendő, ha a szervezetében kábítószert vagy kábítószer-maradványokat mutatnak ki. A második esetben a kábítószer vagy kábítószer-maradványok puszta jelenléte a szervezetben nem elegendő, hanem toxikológiai elemzésre van szükség annak tudományos bizonyítására, hogy a pszichoaktív anyagok jelenléte a szervezetben befolyásolja a vezetési képességet.

A jelentéstevő Lucia Rog bíró több jogi és tudományos elemzést figyelembe véve a küszöbérték bevezetését pártolná, írja a G4media. Forrásaik szerint azonban a Legfelsőbb Bíróságnál patthelyzet állt be. Jelenleg 5:4 arányban támogatják Rog bíró jelentését, amely szerint nem csak a pszichoaktív anyagok jelenlétét kell bizonyítani a szervezetben, hanem azt is, hogy azok befolyásolják a vezetési képességet. A törvény szerint azonban az egyes jogkérdések eldöntésére hivatott testületnek kétharmados többséggel, azaz 6:3 arányban kell döntenie. Ha ez a kétharmados többség nem jön össze, a testület nem hozhatja meg a döntést, és az ítélethozatalt elhalasztják addig, amíg a törvény által előírt többség meg nem születik – írja a G4media.ro legfelsőb bírósági forrásokra hivatkozva.  

Vita a befolyásoltságról

Jelenleg a büntető törvénykönyv 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a pszichoaktív anyagok hatása alatt történő járművezetést. A „befolyásoltság alatt” kifejezés azonban kérdéseket vetett fel az állampolgárok, a jogi szakértők és a kriminológusok körében, és a vita csak fokozódott, mióta a közlekedési rendőrség elkezdte tesztelni a járművezetőket az utakon. Idén nyáron a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amelynek értelmében a vizsgálatot megtagadó járművezetőknek, illetve azoknak, akiknek alkoholra vagy pszichoaktív anyagokra pozitív eredményt mutat a teszt, a jogosítványát automatikusan bevonják. Három évvel ezelőtt a Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy egy anyagnak a szervezetben lévő nyoma is elegendő ahhoz, hogy arra lehessen következtetni, hogy valaki „befolyásoltság alatt áll”. 

Hamis eredmények gyógyszertől 

Vlad Zaha kriminológus szakértő azonban azt hangsúlyozta a Digi24-nek, hogy „a civilizált világban a befolyásoltság azt jelenti, hogy a vezetéshez szükséges fizikai vagy mentális képességek hátrányosan befolyásoltak”. Mint írják, a Snoop.ro által közzétett vizsgálat szerint voltak olyan esetek, amikor a rendőrségi tesztek hamis pozitív eredményt adtak, és pszichoaktív anyagok jelenlétét jelezték olyan helyzetekben, amikor az érintett személy gyógyszert, például paracetamolt fogyasztott. Az ibuprofen vagy paracetamol alapú gyógyszerek esetében például a tesztek olyan tiltott anyagok jelenlétét jelezhetik, mint a kodein, ami büntetőeljárás megindításához vezethet – derül ki a Declic nevű civil platform által indított véleményből, amely a bírói pulpitusra is eljutott. 

Voltak olyan esetek is, amikor pszichoaktív anyagok hatása alatt történő vezetéssel vádoltak meg embereket, holott a tiltott szerek tényleges fogyasztására néhány nappal azelőtt került sor, hogy a sofőrök a volán mögé ültek. A Legfelsőbb Bíróság előtt álló jogi dilemma egy „kábítószer hatása alatt álló” sofőrre olyan ügye miatt indult, akinél „a kokain inaktív metabolitját” találták. Az igazságügyi szakértők megállapították, hogy az anyag elvesztette hatását, amikor a sofőrt megállították a forgalomban. A fent leírt helyzetekben a sofőrök szervezetében talált „parányi” mennyiségekről van szó, és a szakértők hangsúlyozzák, hogy „nincs hatása a sofőr képességeire és reakcióira”.

„A határértékek előírása biztosítja, hogy csak a valóban drogos sofőröket fogják büntetni (....) Többé nem töltjük meg a bíróságokat és az ügyészségeket ügyek tízezreivel, hanem hagyjuk, hogy csak azokra a sofőrökre koncentráljanak, akik valóban veszélyt jelentenek” – érvelt Vlad Zaha kriminológus. A civil társadalom képviselői által ezekben az esetekben bevezetni kívánt határértékek „összhangban vannak az európai normákkal” – tette hozzá Zaha.

Ügyészek: szinte lehetetlen a küszöbérték

Másképp látják az ügyészek. A G4Mediának és a Digi24.ro-nak küldött válaszukban a főügyészség azt állítja, hogy a határértékek bevezetése „nem helyénvaló”, és több ellenérvet is felsorolnak. Például arra hivatkoznak, hogy „a bűncselekmény fennállásának megállapításához egy minimális koncentráció törvény általi meghatározása szinte lehetetlen vállalkozás, tekintettel arra a gyakorlatban gyakran előforduló helyzetre, hogy a járművezetőket többféle pszichoaktív anyag különböző mennyiségben és/vagy kombinációban történő fogyasztása után észlelik a forgalomban”. Az ügyészek egy másik ellenérve a pszichoaktív anyagok „rendkívül magas száma és sokfélesége”, kiemelik, hogy a tiltott anyagok megjelenésével való lépéstartáshoz „gyakori” jogszabály-módosításokra lesz szükség.

„Ezeknek az etnobotanikus szereknek a túlnyomó többsége amúgy sem jelenik meg a rendőrségi közúti ellenőrzések során. Van 7-8 anyagunk több mint 1000 új pszichoaktív anyaggal szemben, amelyek közül sok nem is jelenik meg a vérvizsgálatban, és fenntartani a jelenlegi igazságtalanságot azon egyszerű tény miatt, hogy nem tudunk határértékeket megállapítani olyan anyagokra, amelyeket amúgy sem lehet kimutatni, igazságtalan és hamis” – reagálta erre az érvre Vlad Zaha kriminológus.  

A főügyészség azt is kijelenti, hogy minden egyes büntetőügyben csak „igazságügyi toxikológiai szakértői jelentés alapján” lehet majd megállapítani, hogy a járművezető pszichoaktív anyagok hatása alatt állt-e a járműben. Az ügyészek szerint a dokumentum beszerzése egy-két évig tartana, ami azt jelentené, hogy „a közlekedésbiztonságot veszélyeztető állapot (...) továbbra is fennáll”. Vlad Zaha ugyanakkor rámutat, hogy az igazságügyi törvényszéki szakértelemre továbbra is szükség van, „nem tart évekig”, amíg az eredmények megérkeznek, és a bűnügyi aktákat nem fenyegeti az elévülés veszélye.

Alina Gorghiu igazságügyi miniszter pénteken egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy a küszöbértékek ötlete „nem elfogadható”. „Az az ember, aki a volán mögé ül, miután valamilyen szert fogyasztott, veszélyt jelent. Zéró tolerancia! Ezt akarta közvetíteni a jogalkotó a pszichoaktív anyagok hatása alatt történő járművezetés büntethetőségét előíró törvény szövegével” – mondta az igazságügyi miniszter. Ezért a beszólásért Alina Gorghiut az ellenzék azzal vádolta, hogy igazságügyi miniszteri pozícióját kihasználva megpróbálta „befolyásolni a bírák döntését”.