Claudia Sheinbaum Pardo lesz az első nő és az első zsidó származású politikus, aki elfoglalhatja a túlnyomórészt katolikus Mexikó elnöki székét. A folytonosság ígéretével nyert, ami az elődje által „csőre töltött”, a fékek és ellensúlyok gyengítését célzó alkotmányos reform kontextusában nem a legjobb ómen, pláne hogy az október elején hivatalba lépő elnök problémák tömkelegét örököli.

A kilenc millió lakosú Mexikóváros első női polgármestere volt 2018 és 2023 között, október elsejétől pedig hat éven át ő lesz Mexikó első női elnöke. A magát mániákusan fegyelmezettnek leíró, 61 éves Claudia Sheinbaum Pardo a politikai mentora által alapított Morena párt színeiben, a folytonosság ígéretével nyerte meg a választásokat. Nem véletlenül, hiszen népszerű elődje, a sokak által csak AMLO-ként emlegetett Andrés Manuel López Obrador csupán azért nem indult újabb mandátumért, mert az alkotmány egyetlen hatéves megbízatást engedélyez a mexikói elnököknek. Egyes megfigyelők ugyanakkor arra számítanak, hogy Sheinbaum asszony új stílust fog meghonosítani.

A hatalom próbája

Mexikó első női elnöke energiamérnöki diplomával és doktorival rendelkezik. Tagja volt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC), amelyet 2007-ben Nobel-békedíjjal tüntettek ki. Tudományos felkészültsége és múltja a közéleti tevékenységében is tükröződik. Mexikóváros polgármestereként a pandémia idején a szövetségi kormánytól eltérő járványkezelést alkalmazott. Kibővítette a tesztelést, valamint korlátozta a vállalkozások nyitvatartási idejét és kapacitását annak ellenére, hogy az államelnök kerülte a potenciálisan gazdaságkárosító intézkedéseket. Személyes példájával ösztönözte a védőmaszk viselését és a távolságtartást, miközben AMLO továbbra is rendszeresen vett tömegfürdőket.

A kampányban a leköszönő elnök politikai örökségének a továbbvitelére helyezte a hangsúlyt, ugyanakkor a szemére vetette újságíróknak, hogy egyszerűen csak López Obrador bábjaként kezelik, akinek nincs saját akarata. Az önálló politikai személyiség tesztje éppen a klímapolitika lehet – mutat rá a BBC, hozzátéve, hogy Sheinbaum környezetvédelemmel kapcsolatos vállalásainak ki kell állniuk a „hatalom próbáját”. A Vasladynek becézett Margaret Thatcher és a németországi alteregójaként emlegetett Angela Merkel tudományos kutatói múltja szintén sokat ígért. A múlt század nyolcvanas éveiben Thatcher valóban az elsők között kongatta meg a vészharangot a környezetszennyezésnek az éghajlatra gyakorolt káros hatásait illetően, később azonban száznyolcvan fokos fordulattal a klímaváltozást „a nemzetek fölötti szocializmus ürügyének” titulálta. Merkel lelkesedése úgyszintén alábbhagyott kancellári megbízatásának végéhez közeledbe. Joggal merül fel a kérdés, hogy egy klímatudósból lett vezető garanciát jelent-e az áttörésre korunk legnagyobb kihívásával szemben – mutat rá a BBC.

Igényes, de hirtelen haragú főnök

Mexikó első női elnöke számára sokáig kényelmesebbnek tűnt csendben intézni a dolgokat, mint „eladni” magát vagy az eredményeit. Jó példa erre, hogy amikor a Nobel-díjról kérdezték, azt hangsúlyozta, hogy a kitüntetésért rengetegen dolgoztak – írja a New York Times, amely Sheinbaum profilját kéttucatnyi egykori munkatársával készült interjúk, illetve közelmúltbeli és korábbi médiaszerepléseinek elemzése alapján vázolja fel. Mint kiderül, beosztottjai szigorú, egyben hirtelen haragú főnöknek ismerték meg, aki egyszerre képes félelmet és imádatot kelteni munkatársaiban. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy egykori kollégáinak elbeszélése alapján, amennyire igényes volt a beosztottjai felé, éppen annyira szolgalelkűnek bizonyult korabeli főnökével szemben, amikor – az ezredfordulón – Mexikóváros polgármestereként López Obrador őt bízta meg a főváros légszennyezésének csökkentésével. Amikor egy interjúban felvetették, hogy miért ismétli papagáj módjára AMLO gondolatait, azt válaszolta: szó sincs arról, hogy másolná politikai példaképét, egyszerűen csak mindenben egyetért vele. Támogatói vitatják a „hirtelen haragú” jelzőt is, és ilyesmire olyanok panaszkodhattak, akik rosszul viselik, ha a főnökük nő, vagy kevésbé fogadják el, ha egy nő emeli fel a hangját.

A nyilvánosság előtt a jövendő elnök mindig összeszedettnek, már-már távolságtartónak tűnik. Kimért stílusa, a karizma hiánya megnehezítheti számára a politikai mindennapokat a López Obrador által kondicionált politikai környezetben, ahol a személyiség nagy fontossággal bír. Éppen ezért egyesek szerint nem tud majd meglenni mentora nélkül, míg mások szerint a mexikóiak éppen ilyen, „izgalommentes” női elnököt vártak a bővérű és megosztó AMLO után.

Problémák tömkelege

Sheinbaum sikere a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta. A szavazatok közel 60 százalékával nyert egy olyan versenyben, amelyen első alkalommal mérkőzött meg egymással két nő – ez önmagában óriási dolog abban az országban, amelynek az emberiség a macsóizmust „köszönheti”. Ez egyébként az egyik fő kihívása a következő hat évnek az október elsején hivatalba lépő új elnök számára. A másik az erőszak és a szervezett bűnözés.

A választási kampányban jelöltek tucatjait gyilkolták meg. Akadt olyan, hogy a bűnszervezetek saját jelölteket indítottak az elnökválasztással párhuzamos tartományi és önkormányzati voksoláson, másutt különféle erőszakos eszközökkel – például emberrablással – próbálták befolyásolni az eredményt.

Mexikóban több mint 100 ezer eltűnt személyt tartanak nyilván, a CNN által idézett statisztika szerint a bűncselekmények 95 százaléka megoldatlan marad. Sheinbaum arra hivatkozott, hogy Mexikóváros polgármestereként ért el eredményeket a bűnbandák visszaszorításában – a rendőrök bérezésének és munkakörülményeinek, valamint hírszerzési lehetőségeinek javítása révén –, de elemzők egyrészt vitatják ezek jelentőségét, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazok a taktikák alkalmazhatók a 126 milliós államszövetség szintjén. Az utóbbi években a kartellek jócskán túlterjeszkedtek a kábítószerek piacán; egyebek mellett illegális erdőkitermeléssel és bányászattal is foglalkoznak, illetve elkezdték rátenni a kezüket a globális felmelegedés kontextusában egyre szűkülő, következésképp egyre nagyobb jövedelmekkel kecsegtető vízkészletekre.

AMLO megoldása a közbiztonság militarizálása volt, amit Sheinbaum is támogat, beleértve a Nemzeti Gárda alárendelését a honvédelmi minisztériumnak. Ez is része az ellenzék által antidemokratikusnak tartott alkotmányos reformnak, amelyet a Morena párt földrengésszerű választási győzelmének köszönhetően könnyedén átvihet a kongresszuson. Az új elnök a kampányban López Obrador más vitatható projektjeit is támogatta, köztük a kőolaj-kitermelés többségi állami tulajdonban tartását.

Alkotmányos reform

Sheinbaum megválasztása senkit nem érhetett meglepetésként, mégis a szavazás másnapján a mexikói peso három százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest. A várakozásokat felülmúló győzelem ugyanis megnyitotta az utat a leköszönő elnök által szorgalmazott alkotmányos reformok előtt.

Február elején López Obrador egy húsz tervezetből álló törvénycsomagot terjesztett a kongresszus elé, köztük 18 alkotmánymódosító javaslatot. A bennszülöttek jogaitól a nyugdíjakon át az energiaszektorig jóformán mindenre kiterjedő reform a bírálók szerint számos antidemokratikus előírást tartalmaz. Átalakítana vagy megszüntetne több kormányzati intézményt, sok esetben a demokratikus fékek és ellensúlyok csökkentése céljából. Bevezetné az elsőként 2022 áprilisában javasolt, korábban alkotmányellenesnek minősített választási reformot, és teljesen átrajzolná a mexikói politikai-választási rendszert. A választások megrendezését felügyelő testületet átszerveznék, csökkenne a kongresszus tagjainak száma, és megszűnne az arányos képviselet. Felszámolnának egy sor autonóm felügyeleti és szabályozó szervet, köztük a Nemzeti Átláthatósági, Információhoz való hozzáférési és a Személyes Adatvédelmi Intézetet (INAI). López Obrador egy sor biztonsági és igazságügyi reformot is javasolt, amelyek gyengítenék a hatalmi ágak szétválasztását, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az emberi jogok védelmét.