Az utóbbi néhány hónapban felpörgött a hajléktalanokkal szembeni agresszív fellépés az Amerikai Egyesült Államok számos nagyvárosában, miután a legfelsőbb bíróság alkotmányosnak nyilvánította a fedélnélküliek kitiltását a közterületekről. Az offenzívában paradox módon éppen a liberális, tehát szociálisan elvileg érzékenyebb elöljárók viszik a prímet.

San Francisco utcáiról egyik napról a másikra jóformán eltűntek a hajléktalanok. A jelenségre több tengerentúli kiadvány is felfigyelt. A kaliforniai nagyváros egyike a liberális fellegváraknak, amelyek évek óta küzdenek a fedél nélküliek illegális területfoglalásával. New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban az utcákon, parkokban mindenfelé hevenyészett sátortáborok „nőttek ki” az elmúlt években, ami szociális, gazdasági és közegészségügyi problémát egyaránt jelentett. A hajléktalantáborok közelében sorra húzták le a rolót a cégek, főleg a vendéglátó-ipari vállalkozások.

Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója az elsők között indított agresszív kampányt indított a sátortáborok és egyéb illegális építmények felszámolására a legfelsőbb bíróság júniusi határozatát követően. A döntés az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek nyilvánította a közterületen való táborozás kriminalizálását.

Az ügy egy oregoni kisvárosból, Grants Passból indult. A városvezetés elkezdett 295 dolláros bírságokat osztogatni az utcákon, parkokban alváson ért személyeknek. A hajléktalanok kérésére a San Franciscó-i székhelyű körzeti bíróság hatályon kívül helyezte a pénzbüntetések alapjául szolgáló helyi jogszabályt, és az amerikai alkotmány nyolcadik kiegészítésére hivatkozva kimondta, hogy mivel az alvás biológiai szükséglet, „kegyetlen és szokatlan büntetésnek” minősül a közterületen való táborozás megtiltása, ha az önkormányzat nem ajánl fel alternatív megoldást, például egy menhelyi ágyat.

Ezt a határozatot helyezte hatályon kívül az alkotmánybíróság szerepét is ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság júniusban. A döntés nyomán számos önkormányzat elkezdte a korábban elfogadott táborozásellenes szabályok betartatását, sőt egyesek új korlátozásokat is életbe léptettek.

Több helyütt, így San Franciscóban is az illegálisan táborozáson ért személyeket őrizetbe veszik, majd elengedik, viszont a javaikat bírósági engedély nélkül átkutatják és esetenként elkobozzák – takarítás címén. Esetenként átmeneti szállást is biztosítanak, de a város saját kimutatása szerint a hajléktalanok kevesebb mint felének tudnak menhelyet biztosítani.

Jogvédők amúgy kételkednek abban, hogy a hajléktalanok elleni agresszív fellépés valóban csökkenti az utcán élők számát. Lehet, hogy a sátrak eltűntek San Francisco utcáiról, viszont a városháza dolgozói megfigyelték, hogy párhuzamosan megugrott a járművekben élők száma.

Demokrata képmutatás

A liberálisok elvileg szociálisan érzékenyebbek, ezért visszásnak tűnik, hogy éppen demokrata politikusok álltak az élére a hajléktalanokkal szembeni agresszív fellépésnek. Ámde ez senkit nem kellene hogy meglepjen a New York Times korábbi tényfeltárása szerint. A Demokrata Párt közpolitikai ajánlatának, illetve gyakorlatának összevetése alapján az egyébként liberális újság arra a megállapításra jutott, hogy „az amerikai egyenlőtlenséget a liberális képmutatás fűti”.

Az úgynevezett kék államokban a legnehezebb megfizethető lakást találni például, ott vannak a legélesebb különbségek az oktatáshoz való hozzáférésben, és ott nő a legnagyobb ütemben a gazdasági egyenlőtlenség. A kék államok közé azokat sorolja a lap, ahol a demokraták dominálják mind a törvényhozást, mind a kormányzást, tehát a liberális program végrehajtását akkor sem tudnák megakadályozni a konzervatívok, ha történetesen akarnák. Egyébként a New York Times szerint – ellentétben a közhiedelemmel, sőt gyakran a republikánusok deklarált céljaival is – a középosztály életminőségének romlásáért nem annyira a konzervatívok, mint inkább a liberálisok közpolitikai döntései okolhatók.

Jövedelmi űr

2022 decemberében a Biden–Harris-kormányzat elfogadott egy „szövetségi stratégiai tervet a hajléktalanság megelőzésére és megszüntetésére”. A dokumentum kiemelt célja a fedél nélküliek 25 százalékos csökkentése az elnök mandátumának lejárta előtt, 2025 januárjáig. Civil szervezetek elismerik, hogy történtek bizonyos lépések, például jelentősen növelték az átmeneti és állandó szálláshelyek számát, ennek ellenére a probléma nem enyhült, hanem éppen ellenkezőleg: a fedélnélküliek száma minden rekordot megdöntött, meghaladva a 653 ezret. Csak 2023-ban 12 százalékkal nőtt a hajléktalanok száma. Nagyjából minden 500 amerikaira jut egy hajléktalan, miközben az Egyesült Államokban összpontosul a globális gazdasági kibocsátás több mint negyede, a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint 26,3 százaléka egészen pontosan, ami közel két évtizede a legmagasabb érték. Az amerikai egy főre eső bruttó termék (GDP) meghaladja a 85 ezer dollárt, több mint másfélszerese az Európai Unió átlagának.

A hajléktalanság növekedésének okai sokrétűek, de a legfontosabb tényező a lakhatási költségek meredek emelkedése. Számos metropoliszban az egekbe szöktek az ingatlanárak, annyira, hogy már San Franciscóban vagy Los Angelesben például a köztisztviselők többsége sem engedheti meg magának, hogy a város „falain” belül éljen.

A hajléktalanság főleg a gazdagabb, demokrata vezetésű államokban és nagyvárosokban jelent problémát. A liberális fellegvárnak számító Kalifornia a világ ötödik legnagyobb gazdasága, azonban a jövedelmi szakadék óriási. Itt él az amerikai fedélnélküliek mintegy harmada, több mint 170 ezer ember hajléktalan az Egyesült Államok legnépesebb és leggazdagabb államában.