Sárgamellényesek után egyenruhásokkal gyűlt meg a baja a francia elnöknek

Jókora felhördülést okozott Franciaországban a fegyveres erők mintegy ezer tagja, köztük húsz nyugállományú tábornok nyílt levele, amelyben gyakorlatilag katonai puccsal fenyegették meg Emmanuel Macron elnököt. A kormányzat első nekifutásra lesajnálta az aláírókat, majd kemény szankciókat lobogtatott meg. A lépés felpörgetheti a franciaországi szélsőjobb kampányát egy évvel a küszöbön álló elnökválasztás előtt.

Kéttucatnyi nyugalmazott tábornok arra „figyelmeztette” Emmanuel Macron francia elnököt, hogy ha nem szorítja vissza az antirasszista mozgalmakat, aktív szolgálatot teljesítő társaik kénytelenek lesznek „beavatkozni a civilizációnk értékeinek védelmében”. A mintegy ezer aktív szolgálatot teljesítő katona által is aláírt nyílt levél gyakorlatilag puccsal fenyegeti a „fanatikus partizánokkal” szemben túlságosan „szelídnek” talált köztársasági elnököt.

A levelet keményen bírálták a párizsi kormány és a baloldali pártok képviselői, ugyanakkor védelmébe vette az aláírókat a Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés párt elnöke, aki Macron legfélelmetesebb kihívója lehet a jövő évi elnökválasztáson.

Történelmi előzmények

A puccs(fenyegetés) nem teljesen előzménytelen Franciaország újkori történelmében, hiszen az ország jelenlegi alkotmánya valójában egy államcsíny-kísérletben gyökerezik, emlékeztetnek elemzők. Franciaország 1958-ban – az algériai gyarmati háború teljében – a hadsereg nyomására „temette el” a Negyedik Köztársaságot, és cserélte a korábbi parlamenti rezsimet a jelenleg is érvényes félelnöki rendszerre. A politikába akkor– egy évtizednyi szünet után – visszatért Charles de Gaulle kormánya ellen aztán szintén puccsot kíséreltek meg a tábornokok, kevesebb mint három évvel később.

A mostani felhívás április 21-én jelent meg a Valeurs Actuelles (Időszerű Értékek) című folyóiratban. Az időzítés nem véletlen: hatvan évvel ezelőtt ugyanezen a napon történt a már említett, a tábornokok puccsa néven (Putsch des généraux) emlegetett sikertelen államcsíny-kísérlet. Ezzel akarták rákényszeríteni de Gaulle-t, hogy ne adja fel a francia Algériát, illetve ne vonuljon ki onnan az európai közösséggel és a franciabarát muszlimokkal együtt. Tehát mindkét esetben az indítékok között megtalálható a muszlimellenesség.

Iszlám és „külvárosi hordák”

„A helyzet nyugtalanító, Franciaországra számtalan halálos veszély leselkedik” – indít a nyílt levél. A „halálos veszélyek” között első helyen az iszlamizmust és a külvárosi hordákat („hordes de banlieue”) emlegetik – utalva Párizs körüli szegénynegyedekre, ahol az egykori francia gyarmatok nagy bevándorló közösségei élnek –, amelyek „az ország egyes részeit az alkotmányunkkal ellentétes dogmák alá kényszerített zónákká alakították”.

Élesen bírálják a rasszizmusellenes mozgalmakat, amelyek szerintük „gyűlölködést szítanak a közösségek között” azzal, hogy a gyarmati időkhöz kötődő történelmi személyiségeket és a francia történelem egyéb aspektusait támadják. Egyúttal kritizálják a kormányt, amiért a rendőrség keményen elfojtotta a sárgamellényes tüntetéseket az utóbbi években.Emmanuel Macron | Fotó: Agerpres/EPA

„Nem lehet tovább késlekedni, máskülönben holnap polgárháború fog véget vetni a növekvő káosznak, és ezrek fognak meghalni, amiért önöket terheli majd a felelősség” – zárták az elnöknek, a kormány és a parlament tagjainak címzett levelüket a tábornokok, jelezve, hogy „készen állnak olyan politikusokat támogatni, akiknek fontos a nemzet megóvása”.

A párizsi kormány kezdetben ignorálta a felhívást, néhány nap elteltével azonban Florance Parly védelmi miniszter is fontosnak tartotta megszólalni. Twitter-bejegyzésében emlékeztetett, hogy a katonaságnak semlegesen kell viszonyulnia a politikához. „A haderő nem azért van, hogy kampányoljon, hanem hogy megvédje Franciaországot és megvédje a franciákat” – szögezte le. A miniszter arra is figyelmeztetett, hogy megbüntetik az aláírók bármelyikét, aki esetleg továbbra is aktív szolgálatot teljesít.

Le Pen a tábornokok mellé állt

A szélsőjobboldali Marine Le Pen – aki Emmanuel Macron fő vetélytársa volt 2017-ben, és a hivatalban lévő elnök legfontosabb kihívója lehet a jövő évben esedékes elnökválasztáson – támogatásáról biztosította a levél aláíróit. „Felkérem önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk a következő csatában, amely Franciaország csatája lesz” – írta válaszcikkében a politikus. Azt is hozzátette, hogy az ország problémáit – amelyek lényegében a tábornokok felhívásában is megjelentek („törvényen kívüli zónák”, bűnözés, „öngyűlölet és a hazafiság vezetőink általi elutasítása”) csakis a politika oldhatja meg.

Le Pen szavai sokakat megleptek, hiszen a Nemzeti Gyűlés elnöke az utóbbi időben „cukiságkampányba” kezdett, a jobbközép szavazók megnyerése érdekében jócskán visszavett radikális hangvételéből, beleértve Európai Unióval szembeni kritikát is (miután 2012-ben még a Frexit, vagyis Franciaország EU-ból való kilépése volt elnökválasztási kampányának egyik fő pontja). A polgárháborúval fenyegető tábornokok támogatása nem illik abba a képbe, amelyet a magát az Élysée-palotában vizionáló politikus újabban megpróbált kialakítani.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Egyes szakértők szerint Le Pen azzal kalkulálhatott, hogy álláspontja elnyeri a franciák nagy részének támogatását – olyanokét, akik egyetértenek a levél tartalmával, bár azt soha nem ismernék el a nyilvánosság előtt. Figyelembe véve a tágabb kontextust, egy ilyen számítás nem teljesen elrugaszkodott a valóságtól. Az utóbbi években Franciaországot egy sor terrortámadás rázta meg, köztük Samuel Paty történelemtanár októberi lefejezése. Éppen Le Pen cikkének megjelenése napján halálra késeltek egy rendőrnőt. Egy friss felmérés szerint a franciákat foglalkoztató közpolitikai kérdések között a biztonság és a terrorizmus elleni harc áll az első helyen.

Megfigyelők szerint az elnökségét „sem jobb-, sem baloldali jelöltként” elnyert Macron maga is fokozatosan jobbra tolódott. Az ország megosztottságáért például „az Egyesült Államokból importált társadalomtudományi elméleteket” teszi felelőssé. Ugyanakkor igyekszik tettekkel is igazolni, hogy harcol az iszlám radikalizmus ellen. Múlt hónap elején a párizsi törvényhozás felsőháza elfogadott egy „szeparatizmusellenes” törvénytervezetet, amely előirányozza egyebek mellett a közoktatás reformját a muszlim gyerekek iskolaelhagyásának csökkentése érdekében, valamint a mecsetek és muszlim prédikátorok szigorúbb ellenőrzését.

A francia elnöknek nem először gyűlik meg a baja katonai vezetőkkel. Korábban Pierre de Villiers vezérkari főnök bejelentette lemondását a költségvetési megszorítások elleni tiltakozásul. Valószínűleg ő lesz Macron egyik kihívója a jövő évi elnökválasztáson.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?