Újabb diplomáciai és biztonságpolitikai feszültséget okozott Moldova körül Vlagyimir Putyin rendelete, amely könnyített eljárást biztosítana az orosz állampolgárság megszerzésére a transznisztriai régió lakóinak. A moldovai politikusok szerint Moszkva ezzel nemcsak befolyását erősítené, hanem akár katonai célokra is felhasználhatná az új orosz állampolgárokat.

Transznisztria a Moldovai Köztársaság keleti részén, a Dnyeszter bal partján fekvő régió, amely a Szovjetunió felbomlása után vált ki Chișinău ellenőrzése alól. A területet nem ismeri el önálló államként a nemzetközi közösség, jogilag Moldova része, de saját intézményrendszerrel, orosz katonai jelenléttel és erős moszkvai befolyással működik. Jelentősége éppen ebből fakad: Transznisztria egyszerre befagyott konfliktuszóna, orosz geopolitikai támaszpont és biztonsági kockázat Moldova, Ukrajna és az egész kelet-európai térség számára. Május közepén újabb feszültséget okozott Moldova körül Vlagyimir Putyin rendelete, amely egyszerűsített eljárásban tenné lehetővé az orosz állampolgárság megszerzését a transznisztriai régió lakói számára. 

Miközben a tiraszpoli szakadár vezetés üdvözölte a döntést, Chișinăuban több politikus is úgy értékelte: Moszkva újabb nyomásgyakorlási eszközt vet be Moldova ellen. A május 15-én aláírt rendelet értelmében azok a személyek, akik betöltötték 18. életévüket, és a rendelet hatálybalépésekor Transznisztria területén élnek, könnyített eljárásban kérhetik az orosz állampolgárságot. A kérelmezőknek nem kell öt évig Oroszországban élniük tartózkodási engedély birtokában, és nem kötelesek igazolni az orosz nyelv, történelem és jogrend ismeretét sem. A könnyítések az árva vagy szülői gondoskodás nélkül maradt gyermekekre, valamint a cselekvőképtelen személyekre is vonatkoznak.

A moldovai kormánypárt, a PAS egyik képviselője, Lilian Carp, aki a parlament biztonsági, honvédelmi és közrendi bizottságát vezeti, a Európa Szabad Rádiónak úgy nyilatkozott: Putyin döntése illeszkedik abba a „törvénytelenségek sorába”, amelyet szerinte Oroszország 1992 óta követ el Moldovával szemben. Carp szerint Moszkva már korábban is „illegálisan és tömegesen” adott orosz állampolgárságot a Dnyeszter bal partján élőknek. A moldovai politikus ugyanakkor úgy véli, a mostani lépés elsősorban „szimbolikus gesztus”, amellyel Moszkva azt akarja üzenni Transznisztriának: „nem hagyja hátra a sajátjait”. 

Kapcsolódó

Transznisztria egy lépéssel közelebb került Oroszországhoz

Aláírta az Oroszországhoz való csatlakozást kimondó rendeletet Jevgenyij Sevcsuk, a szakadár Dnyeszteren Túli Köztársaság elnöke. Ez a lépés évek óta esedékes volt, ugyanis a Moldovai Köztársaságtól de facto 26 éve önállósult terület félmillió lakójának 97 százaléka egy 2006-os referendumon emellett tette le voksát.

Transznisztria Jevgenyij Sevcsuk Oroszország Moldovai Köztársaság

A rendeletet Ukrajnában is aggodalommal figyelik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a Kreml lépése „nagyon beszédes”, és akár azt is szolgálhatja, hogy Oroszország új katonákat toborozzon. Kijev ezért azt javasolta, hogy Ukrajna és Moldova működjön együtt a döntés következményeinek kezelésében. Lilian Carp szerint ez az együttműködés elsősorban a Dnyeszter bal partján élő moldovai állampolgárok biztonságának garantálásáról szólhat. Úgy fogalmazott: meg kell akadályozni, hogy az embereket az orosz állampolgárság ígéretével „becsalogassák”, majd a háborús frontra toborozzák Ukrajna ellen.

A Putyin-rendeletet a magát Európa-pártiként meghatározó ellenzéki Demokrácia Otthon (DA) párt is elítélte. Vasile Costiuc, a párt vezetője szerint a döntés „a moszkvai cár megfélemlítéseinek folytatása”. Úgy véli, Putyin vagy transznisztriai lakosokat akar toborozni az Ukrajna elleni háborúba, vagy „diverziót” próbál előkészíteni. Costiuc szerint fennáll a veszélye annak is, hogy Moszkva később ürügyként használja fel az orosz állampolgárság tömeges kiosztását.

„Lehetséges, hogy Putyin azért adja egyszerűbben az állampolgárságot, hogy később legyen ürügye azt mondani: meg kell védenie saját állampolgárait a chișinăui kormánnyal szemben” – mondta. A moldovai oroszbarát ellenzék egyelőre nem reagált érdemben. A szocialista Grigore Novac azt mondta, még nem látta a Moszkvában kiadott rendeletet, és nem érti, miért kellene más államok jogi aktusait kommentálni. A moldovai Reintegrációs Iroda ugyanakkor világossá tette: „egy másik állam által elfogadott aktusok nem fejtenek ki joghatást egy másik állam területén”. Ez a mondat lényegében Chișinău hivatalos álláspontját tükrözi: Transznisztria Moldova része, ezért Moszkva döntése nem változtathatja meg a régió jogi státuszát.

Tiraszpolban egészen másként értékelték Putyin rendeletét

A szakadár hatóságok „fontos intézkedésnek” nevezték a döntést, amely szerintük „támogatni fogja a Transznisztriában állandó jelleggel élő több százezer orosz honfitársat”. A régió úgynevezett külügyminisztériuma azt állította, hogy Moszkva döntése olyan helyzetben született, amikor Transznisztria „példátlan nyomással, blokáddal és gazdasági agresszióval” néz szembe Chișinău részéről. A valóságban a régió gazdasági nehézségei jelentősen felerősödtek 2025 elején, miután Transznisztria már nem jutott ingyenes orosz gázhoz Ukrajnán keresztül. Kérdéses ugyanakkor, hányan élnének ténylegesen a könnyített honosítás lehetőségével. 

Oroszország moldovai nagykövete, Oleg Ozerov szerint a chișinăui orosz nagykövetség „rendszeresen nagy számú kérelmet” kap transznisztriai lakosoktól az orosz állampolgárság megszerzésére. Ezzel szemben a régiót figyelő szakértők óvatosabbak. Vadim Vieru, a Promo-LEX emberi jogi szervezet programigazgatója szerint nem várható tömeges érdeklődés. „Úgy gondolom, még ezer ember sem lesz, aki ilyen módszerekkel akarná megszerezni az Oroszországi Föderáció állampolgárságát, hacsak nem kényszerítik őket adminisztratív eszközökkel” – mondta. 

Vieru szerint elképzelhető, hogy egyeseket nyomás alá helyeznek: például nem alkalmazzák őket a helyi adminisztratív struktúrákban, vagy elbocsátással fenyegetik őket, ha nem rendelkeznek orosz állampolgársággal. A pontos számok bizonytalanok: nincsenek hiteles adatok arról, hogy jelenleg hány transznisztriai lakos rendelkezik orosz állampolgársággal. A tiraszpoli adminisztráció és különböző orosz tisztviselők körülbelül 220 ezer főről beszélnek.

A moldovai adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a régió lakosságának döntő többsége Moldova állampolgára is. A Közszolgáltatási Ügynökség szerint tavaly év végén mintegy 357 ezer, a Dnyeszter bal partján és Tighina városában élő személy rendelkezett moldovai állampolgársággal. Ez a Reintegrációs Iroda becslései szerint a teljes lakosság körülbelül 98 százalékát jelenti. Moldova engedélyezi a kettős állampolgárságot, de az államfő visszavonhatja a moldovai állampolgárságot azoktól, akik csalással szerezték meg, önként idegen fegyveres erőkhöz csatlakoztak és az agresszor oldalán harcolnak, vagy súlyos cselekményeket követtek el az állam biztonsága ellen.

Putyin rendelete ezért messze túlmutat egy egyszerű állampolgársági könnyítésen. A döntés egyszerre üzenet Tiraszpolnak, nyomásgyakorlás Chișinău felé, és potenciális biztonsági kihívás Ukrajna számára is. A két Dnyeszter-parton most ugyanazt a lépést teljesen másként olvassák: Tiraszpol hálát, Chișinău fenyegetést lát benne.