Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Joe Biden amerikai elnök is népirtással vádolta meg az oroszokat. A háborús bűnök legsúlyosabbikának nagyon szűk jogi definíciója van, ezért nehezen bizonyítható, Oroszország ráadásul nem is tagja a 2002-től állandó jelleggel működő Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Mindazonáltal az ukrajnai atrocitások vizsgálata mégis járhat bizonyos gyakorlati következményekkel a moszkvai vezetőkre nézve.

Az amerikai elnök március 25-én háborús bűnösnek titulálta orosz hivatali kollégáját, majd a következő napokban „rendkívüli retorikai eszkaláció” tanúi lehettünk. Ezzel együtt Joe Biden sokáig tartózkodott attól, hogy népirtással vádolja az oroszokat, még azután is, hogy napvilágra kerültek a Kijev melletti Bucsában elkövetett borzalmak. Joe Biden először múlt kedden beszélt arról, hogy az Ukrajnában feltárt atrocitások népirtásnak minősülnek.

Kapcsolódó

Újabb tömegsírt azonosítottak Mariupol közelében

Egy harmadik tömegsírt is találtak Mariupol közelében – közölte az orosz erők által ostromlott kikötőváros polgármestere kedden az ukrán televízióval a CNN szerint.

orosz–ukrán háború tömegsír Ukrajna Oroszország háborús bűnök

„Egyre világosabbá válik, hogy (Vlagyimir Putyin orosz elnök) egyszerűen megpróbálja eltörölni még az ukránság gondolatát is. Egyre több a bizonyíték” – fogalmazott az amerikai elnök. Azzal zárta nyilatkozatát, hogy végső soron „a jogászoknak kell eldönteniük nemzetközi szinten”, hogy az ukrajnai atrocitások népirtásnak minősülnek-e, „de nekem úgy tűnik, hogy igen”.

Nem sokkal korábban Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan azt mondta, hogy Ukrajnában „láttunk atrocitásokat, láttunk háborús bűnöket, de nem láttuk az ukrán életek olyan szintű szisztematikus felszámolását, amely megütné a népirtás mércéjét”. A CNN újságírójának kérdésére hozzátette, hogy „a címke kevésbé fontos”, sokkal fontosabb, hogy „ezek a cselekmények kegyetlenek, bűnösek, helytelenek és gonoszak, és határozottan reagálni kell rájuk".

Mi a népirtás?

A népirtás nemzetközi jogi fogalmát a genocídium bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1948-ban született ENSZ-egyezmény határozza meg. Eszerint a népirtás olyan bűncselekmény, amelyet valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával követnek el.

Az elmúlt hetekben az ukrán főügyészség számtalan bizonyítékot gyűjtött össze főként az orosz által korábban megszállva tartott Kijev környéki településekről, az ott elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. A népirtás vádja azonban nehezen bizonyítható, mivel – ellentétben az emberiesség elleni vagy a háborús bűnökkel – nemcsak az adott cselekmény hatásait kell alátámasztani, ha az elkövető szándékát is.

Kapcsolódó

Macron: A bucsai mészárlás napvilágra kerülése óta megrekedt a párbeszéd Putyinnal

A bucsai mészárlás napvilágra kerülése óta megrekedt a párbeszéd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – mondta el Emmanuel Macron francia elnök.

orosz–ukrán háború bucsai mészárlás háborús bűnök

Nem véletlen, hogy mindössze három elmarasztaló ítélet született, mióta a népirtás 1948-ban a nemzetközi humanitárius jog részévé vált. Az 1970-es években a vörös khmerek óvatos becslés szerint 1,7 millió nem khmer etnikumú kambodzsait mészároltak le; 1994-ben Ruandában a hutuk mintegy 800 ezer tuszit gyilkoltak meg; 1995-ben Srebrenicában a szerbek nyolcezer muszlim bosnyákot irtottak ki.

Az 1993-ban létrejött Nemzetközi Törvényszék szintén rendelkezik joghatósággal a népirtási egyezmény alapján, és jelenleg két ügyet tárgyal. Az egyik szerint Mianmar népirtást követett el a muszlim rohingyák ellen. A másikat éppen Ukrajna indította el azzal érvelve, hogy Oroszország hamis ürügyként használja fel a népirtás vádját a mostani invázióhoz.

Árulkodó részletek

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) már februárban vizsgálatot indított az Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús és emberiesség elleni bűncselekmények ügyében. Ez az intézmény joghatósággal rendelkezik a népirtás ügyében is. A szudáni exelnök, Omar al-Bashir ellen például ezzel a váddal adtak ki elfogatóparancsot, mivel hiányában nem kezdődhet meg a perének tárgyalása Hágában.

Oroszország mellesleg nem is tagja a 2002-től állandó jelleggel működő Nemzetközi Büntetőbíróságnak – ahogy az Egyesült Államok és Ukrajna sem az. Emiatt – figyelmeztetett Karim Khan, az ICC főügyésze a Bucsa és Borodianka városokban tett látogatása során – nehéz lenne garantálni, hogy az ukrán áldozatoknak igazságot szolgáltatnak. Mivel Oroszország visszavonta aláírását a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányáról, nem köteles kiadni az elnökét vagy a tábornokait, amennyiben vád alá helyeznék őket.

Kapcsolódó

Az ukrán ügyészek Hága elé terjesztenék az oroszok által elkövetett közel 4500 háborús bűntettet

A Kijev körüli, felszabadított falvak „megkínzott, pokoli képet adnak”.

orosz–ukrán háború háborús bűnök

A vizsgálat elindítása mégis járhat gyakorlati következményekkel. Ha ugyanis az ICC főügyésze elfogatóparancsot ad ki az ukrajnai atrocitásokért felelősnek tartott orosz katonai és/vagy politikai vezetők ellen, az érintettek nem hagyhatják el Oroszország területét anélkül, hogy a letartóztatást kockáztatnák.

Khan amúgy nem fogalmazott meg semmilyen vádat, csupán annyit mondott, hogy „ésszerű feltételezni, hogy az ICC joghatósága alá tartozó bűncselekményeket követtek el” Ukrajnában.

Az ügy kapcsán két árulkodó részletre hívta fel a figyelmet a CNN. Az egyik az, hogy Putyin elnök kitüntette a 64. gépesített lövészdandárt, amely az ukrajnai invázió első heteiben Bucsában állomásozott. Nima Elbagir oknyomozó újságíró szerint ez a népirtási egyezmény által megkövetelt szándékosság bizonyítékaként értékelhető, azaz a Kijev közeli településen a moszkvai vezetés utasítására követhettek el atrocitásokat civilek ellen.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Berlin a bucsai vérengzés kivizsgálását követeli. Az oroszok visszautasítják a vádakat

Ki kell vizsgálni „az orosz hadsereg bűncselekményeit”, amelyeket a Kijev melletti Bucsában követtek el – közölte vasárnap Olaf Scholz német kancellár. Annalena Baerbock külügyminiszter az Oroszország elleni szankciók szigorítására tett ígéretet az eset miatt.

orosz–ukrán háború Ukrajna Németország háborús bűnök Oroszország bucsai mészárlás

Másfelől Biden és Sullivan fent idézett nyilatkozatai is árulkodók. Amikor egyrészt kimondják az oroszok elleni vádat, másrészt viszont a jogászokra bízzák a tényállás megállapítását, valójában mentséget keresnek Washington tétlenségére. Az 1948-as ENSZ-egyezményben ugyanis a népirtás „megakadályozására és büntetésére” is kötelezettséget vállaltak a szerződő felek, köztük az Amerikai Egyesült Államok. Nem mindegy tehát, hogy milyen címkét kapnak az ukrajnai atrocitások, mivel attól függően kellene – ahogy Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója fogalmazott – „határozottan reagálni rájuk".