Míg Svédország NATO-tagságának kérdése gyakorlatilag már a kedden kezdődő kétnapos vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt eldőlt, Ukrajna gyors csatlakozása esélytelen, a kérdés inkább az, hogy szorosabb formát ölt-e a katonai szövetség és Kijev viszonya. A szakértő szerint „semmi szükség  arra, hogy Ukrajnát lekenyerezzék a NATO-csatlakozás reményével”.

Recep Tayyip Erdogan török elnök beleegyezett, hogy haladéktalanul továbbítja a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet a török parlamentnek. „Svédország NATO-csatlakozása történelmi lépés, amely minden NATO-tagország biztonságának javára válik ezekben a kritikus időkben. Ez mindannyiunkat erősebbé és biztonságosabbá fog tenni” – idézte a főtitkárt az MTI. Konkrét dátumot ugyanakkor nem tudott mondani, hogy Svédország mikor csatlakozhat a katonai szövetséghez. Ehhez szükség van arra is, hogy az eddig kiváró két állam, Törökország és Magyarország parlamentje is megszavazza a lépést. 

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter közben közölte:  „Svédország kapcsán pedig szintén világos az álláspontunk: a kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztettük már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé. Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása.”

A litvániai csúcs másik kiemelt témája Ukrajna tagsága, amelyről nincs egyetértés. A szövetség két részre oszlott az ukrán tagság kapcsán: néhány ország egyáltalán nem támogatja a csatlakozást, amíg az Oroszországgal fennálló konfliktus tart, vannak azonban olyanok, akik minél hamarabb felvennék a védelmi szövetséghez. Az amerikai elnök szava a NATO-n belül a legmeghatározóbb, Joe Biden szerint ugyanakkor Ukrajna még nem áll készen a csatlakozásra. Sajtóértesülések szerint Németország azt tervezi, hogy késlelteti Ukrajna NATO-csatlakozását a vilniusi csúcstalálkozón. Az Telegraph egy NATO-tisztviselőre hivatkozva arról ír, hogy Berlin attól tart:  az ukrán tagság háborúhoz vezethet a NATO és Oroszország között. A román elnöki hivatal közleménye szerint „Klaus Iohannis ismételten meg fogja erősíteni, hogy Románia határozottan támogatja Ukrajnát, többek között az ország NATO-csatlakozását, valamint legsebezhetőbb partnereit, különösen a Moldovai Köztársaságot”. 

Robert C. Castel erdélyi származású biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek azt mondta, amit Ukrajna kapni fog, az valószínűleg pénz. „Mint tudjuk, az a probléma, amit pénzzel meg lehet oldani, az nem is probléma, arról nem beszélve, hogy dollárokat lehet nyomtatni, 155 mm-es gránátokat nem” – fogalmazott Castel. Megjegyezte, hogy „semmi szükség nincs arra, hogy Ukrajnát lekenyerezzék a NATO-csatlakozás reményével. Úgysincs más választása, mint harcolni Oroszország ellen”. 

Caroline Galactéros, a francia hadsereg műveleti tartalékos ezredese, a párizsi székhelyű Geopragma elemzőközpont vezetője szerint ugyanakkor más garanciát is kaphat Ukrajna. „A NATO keresi a módját arra, hogy Ukrajnát a védelmébe vegye anélkül, hogy nagyszabású katonai konfliktusba keveredne Oroszországgal. Lehetséges ez? Nem tudom. De feltételezhető, hogy Ukrajna garanciákat kap arra, hogy számos más erőt is bevetnek, ha olyan csapást mérnének rá, amelyet elfogadhatatlannak tartanak. Szerintem van olyan kockázat, hogy a NATO valamennyi vagy egyes országai Ukrajna mellett bevonódik a konfliktusba - idézte a lap Caroline Galactérost.