A romániai és lengyelországi rakétavédelmi rendszer fenyegetést jelent Oroszország számára, jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz államelnök, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkozott. Putyin először szólalt meg nyilvánosan a közelmúltban kiéleződött orosz-ukrán konfliktusról.

Putyin szerint az Amerikai Egyesült Államok és a NATO figyelmen kívül hagyta Oroszország legfőbb biztonsági követeléseit: a NATO keleti terjeszkedésének és az orosz határok közelében történő fegyverkezés leállítását, illetve a szervezet visszavonulását az 1997-es határok közé. „Ígéretet kaptunk arra, hogy a NATO infrastruktúrája egy centiméterrel se közelít kelet felé” – fogalmazott Putyin, hozzátéve, hogy jelenleg Lengyelországban, Romániában és a balti államokban is állomásoznak NATO-csapatok. „Egyet mondtak és mást csináltak. Egyszerűen átvertek” – mondta az orosz elnök.

Putyin szerint a romániai és lengyelországi rakétavédelmi rendszer támadásra is alkalmas, ezért fenyegetést jelent Oroszország számára.

Az orosz államfő arról is beszélt, hogy Ukrajna esetleges csatlakozása a NATO-hoz háborúhoz vezetne a Krím-félsziget ellenőrzéséért. „Képzeljük el, hogy Ukrajna, mint NATO-tagállam katonai akciót indít a Krím ellenőrzéséért. Akkor mit csinálunk? Harcba szállunk a NATO ellen? Gondolt valaki erre? Úgy tűnik, nem!” – fogalmazott Putyin az Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatón. A Krím-félsziget 2014-es orosz megszállását egyébként a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el.

Putyin hozzátette, az Amerikai Egyesült Államok fő célja Oroszország kordában tartása, Ukrajnát pedig eszközként használja arra, hogy fegyveres konfliktusba keverje Oroszországot és a legkeményebb szankciókban részesítse. Mint mondta, bízik benne, hogy sikerül megoldást találni a helyzetre, még ha ez nem is lesz könnyű.

Az Amerikai Egyesült Államok ezzel szemben azzal vádolja Oroszországot, hogy katonák tízezreit vezényelte az ukrán határ közelébe, és invázióra készül. Az Oroszország biztonsági követeléseire adott válaszban az Egyesült Államok visszautasította a NATO csapatainak és fegyvereinek visszavonását Kelet-Európából, és Ukrajna esetleges jövőbeni csatlakozásának kizárását, de leszögezte, hogy a fegyverzetellenőrzés és a bizalomépítő intézkedések kérdésében kész a párbeszédre.