A nyugati kormányok példátlan szankciócsomaggal fenyegetik Oroszországot, hogy eltántorítsák Vlagyimir Putyin elnököt Ukrajna megszállásától, és a jelek szerint semmi nem ösztönözheti visszafogottságra a Kremlt olyan mértékben, mint egy elsőre technikai apróságnak tűnő intézkedés: Oroszország „kirúgása” a SWIFT hálózatból. A „nukleáris opcióként" emlegetett döntéssel gyakorlatilag leválasztanák Oroszországot a globális bankrendszerről – írja a CNN. A szankció Európán múlik, viszont lapértesülés szerint szintén mérlegelik a lépést.

Oroszország eltávolítása a bankközi fizetési rendszerből néhány hete merült fel, mégpedig amerikai törvényhozók részéről. Válaszul vezető orosz parlamenti képviselők azt mondták, hogy ha ez megtörténne, leállnának az olaj-, gáz- és fémszállítások Európába.

„Ha Oroszországot leválasztják a SWIFT-ről, akkor nem kapunk [devizát], de a vásárlók, elsősorban az európai országok nem kapják meg áruinkat – kőolajt, gázt, fémeket és más fontos alkatrészeket" – idézte a TASZSZ orosz állami hírügynökség Nyikolaj Zsuravlevet, az orosz parlament felsőháza (Szövetségi Tanács) elnökhelyettesét.

Mi az a SWIFT?

A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT, jelentése gyors) egy magas biztonságú hálózat, amely több ezer pénzintézetet köt össze világszerte. 1973-ban alakult a telexet helyettesítendő, és 1977-ben kezdte el működését. Ma már több mint tizenegyezer pénzintézet használja biztonságos üzenetek és fizetési megbízások továbbítására.

A globális pénzügyekben a SWIFT-nek nem nagyon van alternatívája. Ha tehát Oroszországot „kirúgnák” a hálózatból, az orosz pénzintézetek számára szinte lehetetlenné válna a nemzetközi pénzküldés, illetve fogadás, az orosz gazdaságot pedig GDP-százalékokban mérhető veszteség érné. A sokk – a fent jelzett alternatívahiány miatt – jóformán kivédhetetlen. Készülni lehet rá, de inkább csak lélekben.

A SWIFT-ből való kizárásra létezik precedens. A szervezet 2012-ben lekapcsolta az iráni bankokat az ország nukleáris programja miatt elrendelt európai uniós szankciók részeként. A lépés következményeként Irán elvesztette olajexport-bevételeinek csaknem felét és külkereskedelmének 30 százalékát – emlékeztetett Maria Shagina, a Finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézete munkatársa a CNN-nek nyilatkozva.

Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter becslése szerint Oroszország gazdasága 5 százalékkal zsugorodna kizárás esetén.

Reális opció?

A negatív hatásokat az orosz vállalatok külföldi ügyfelei is megéreznék, különösen az amerikai dollárban bonyolított olaj- és gázügyletek szereplői. Éppen ezért kérdéses, hogy reálisnak tekinthető-e a „nukleáris opció”.

A magát „független közszolgáltatásként” meghatározó SWIFT szerdán közleményben reagált az Oroszországgal kapcsolatos spekulációkra. „A SWIFT egy semleges globális együttműködés, amelyet a saját közössége javára hoztak létre és működtetnek. Az egyes országokkal vagy jogalanyokkal szembeni szankciók kiszabására vonatkozó bármely döntés kizárólag az illetékes kormányzati szervek és az alkalmazandó jogalkotók hatáskörébe tartozik” – áll a dokumentumban, amely szó szerint idéz a szervezet weboldalán egyébként elérhető tájékoztatóanyagból.

Ugyanott olvasható, hogy mivel a szankciókat a világ különböző joghatóságaiban egymástól függetlenül szabják ki, a SWIFT nem választhatja meg önkényesen, hogy melyik joghatóság szankciórendszerét kövesse. Ugyanakkor, mivel székhelye Belgiumban található, a belga törvények hatálya alá tartozik, ami azt is jelenti, hogy meg kell felelnie a vonatkozó uniós döntéseknek, „amint azokat a belga kormány is megerősíti”.

A már említett iráni precedens kapcsán a szervezet megjegyzi, hogy a 2012 márciusában hozott uniós rendelet (267/2012/EU) tételesen megtiltotta a SWIFT-nek, hogy pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásokat nyújtson az EU által szankcionált iráni bankoknak. Közülük többet töröltek az EU-s feketelistáról 2016 januárjában, ezt követően újra csatlakozhattak a SWIFT-hez.

Nem világos, hogy az Egyesült Államok szövetségesei támogatnák-e az Oroszország elleni hasonló fellépést. Mindenesetre több jel is arra utal, hogy mérlegelik a lehetőséget. A Financial Times értesülései szerint az Európai Központi Bank (EKB) a napokban figyelmeztette az orosz piacon jelentős kitettséggel rendelkező pénzintézeteket, hogy készüljenek fel a Moszkva elleni szankciókra. A lap úgy tudja, hogy az EKB a különböző forgatókönyvekről is konzultált a bankokkal, beleértve az oroszok SWIFT-hozzáférésének megszüntetését.

Az egyik bank vezető tisztségviselője szerint a szankciók főleg a befektetési bankoknak jelentene kockázatot – amelyek nagy multinacionális vállalatokkal és oligarchákkal üzletelnek –, nem pedig a főként közepes méretű vállalatokkal foglalkozó kereskedelmi bankokra. Azt is hozzátette, hogy az orosz jegybank azt tervezi, szükség esetén saját bankközi fizetési rendszert aktivál a SWIFT helyett.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Nagy-Britannia fontolóra vette, hogy csapaterősítéseket küld Kelet-Európába

Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában – közölte vasárnap a Downing Street. A londoni miniszterelnöki hivatal szerint ennek célja az európai határok megerősítése lenne „a fokozódó orosz agresszióval szemben”.

orosz-ukrán konfliktus Nagy-Britannia hadsereg Boris Johnson

A CNN ennek kapcsán emlékeztet, hogy Moszkva a Krím-félsziget annektálását követő nyugati szankciók idején elkezdett kiépíteni egy alternatív fizetési rendszert. Az SPFS-nek jelenleg körülbelül 400 felhasználója van az orosz központi bank szerint, de még a belföldi utalásoknak is csak mintegy ötödét bonyolítja. Kína is létrehozott egy saját bankközi fizetési rendszert (CIPS), illetve végső esetben Moszkva folyamodhat kriptovaluták használatához is, de ezek egyike sem túl vonzó alternatíva.

Oroszország kitiltását az Egyesült Államok mellett főleg Nagy-Britannia szorgalmazza. Boris Johnson brit miniszterelnök kedden a londoni alsóházban azt mondta, kormánya tárgyal a kérdésről az Egyesült Államokkal. „Kétségtelen, hogy ez nagyon erős fegyver lenne. Attól tartok, hogy valóban csak az Egyesült Államok segítségével lehet bevetni. Erről tárgyalunk” – mondta.

Az orosz felsőház elnökhelyettese ezzel szemben azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia döntése „határozottan nem elegendő”, a SWIFT „európai vállalkozás”, Oroszország leválasztásához „az összes résztvevő ország egységes döntésére van szükség. ". Zsuravlev a TASZSZ szerint hozzátette: nem hiszi, hogy különösen azok az államok, amelyek jelentős kereskedelmet folytatnak Oroszországgal, támogatni fogják a leállást.