A szakadár, oroszbarát vezetésű Transznisztria nélkül csatlakozna az Európai Unióba a Moldovai Köztársaság. Ezt a megoldást a chișinăui vezetés és Brüsszel is járhat útnak tartja. Moldova abban bízik, hogy hét év múlva megszerzi az EU-tagságot.       

Maia Sandu moldova államfő szerint országa 2030-ig „két lépésben" az Európai Unió tagjává válhat. „Az első lépés az Oroszország által ellenőrzött szeparatista régió, Transznisztria nélkül történne” – mondta az elnök a Radio Chișinăunak adott interjújában. Hozzátette: a Dnyeszteren túli régió továbbra is részesülne az EU-hoz való közeledés „bizonyos elemeiből”, beleértve a szabadkereskedelmi megállapodást. 

„Politikai megoldást szeretnénk a konfliktusra, de az nem merülhet fel, hogy a Moldovai Köztársaság csak a transznisztriai megoldása után csatlakozzon az EU-hoz, hiszen azzal a Kreml vétójoghoz jutna az integrációs folyamatban” - fogalmazott Maia Sandu. Mint mondta, Moldova Transznisztria nélküli uniós csatlakozása után a Dnyeszter folyótól keletre is látják majd az életszínvonal növekedését, s ugyanazt az utat fogják követni. Az államfő abban bízik, hogy az Európai Tanács decemberben megszavazza a Moldovai Köztársaság és Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. 

Hétfőn  Mihai Răzvan Ungureanu volt román miniszterelnök is arról beszélt egy interjúban, hogy Moldovának fel kell adnia Transznisztriát az Európai Unióba való integráció érdekében. A politikus szerint a szakadár régió „egy ballasztot, mérgező elemet képvisel a Pruton túli fiatal demokrácia számára". Mint fogalmazott, Chișinăunak meg kell értenie, hogy a helyes út követéséhez néha áldozatokat kell hozni. „Transznisztria ilyen áldozattá válhat" - mondta Ungureanu.

Az Európai Unió moldovai képviseletének vezetője, Jānis Mažeiks is hasonlóan vélekedett. Bár kiemelte, hogy bízik a transznisztriai helyzet megoldásában még a Moldovai Köztársaság uniós csatlakozása előtt, lehetőségként említette a szakadár régió nélküli csatlakozást. 

Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták között. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, melyet az orosz haderő körülbelül ezerötszáz „békefenntartóval” a mai napig „ellenőriz”. A mintegy 400 ezer lakosú régió, Tiraspol fővárossal még abban az évben kiáltotta függetlenségét, de azt egyetlen ENSZ-tagállam sem ismerte el. Transznisztriában tavaly a legmagasabb fokú készültséget vezették be, miután – állítólag ukrajnai hátterű – ismeretlen elkövetők több helyen is robbantottak. Kijevből cáfolták a tiraspoli gyanúsítást.

(Nyitókép forrása: Maia sandu Facebook oldala)