A részben oroszok által ellenőrzött szakadár transznisztriai régió helyzete ellenére a mielőbbi uniós csatlakozásban bízik Moldova. Chișinău a kettéosztott Ciprus példájának követését tartja irányadónak, és ezzel a megoldással Brüsszel is egyetért. Szakértők szerint az integrációs folyamat nem lesz gyors és zökkenőmentes.

A Moldovai Köztársaság „maximális sebességgel” halad az európai integráció útján, és nem adja fel a Dnyeszteren túli régiót – jelentette ki a moldovai külügyminiszter. Nicu Popescu szerint Chișinău európai irányvonala nincs összefüggésben a transznisztriai rendezéssel. A Moszkva-barát Transznisztria területén békefenntartás címén jelenleg is tartózkodnak orosz katonák. A térség az 1992-es polgárháború után nyilvánította ki függetlenségét Moldovától, de ezt egyetlen ENSZ-tagállam sem ismerte el. 

Popescu azt mondta, egyetért Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel abban, hogy Moldova követheti Ciprus példáját, amely ma is területi konfliktussal küzdő EU-tagállam. „Ezt a véleményt korábban európai partnereink privátban közölték. Most nyilvánosan is uniós véleményként hangzott el. Ez egy olyan állásfoglalás, amely megkönnyítheti az európai utat” – nyilatkozta a chișinăui Pro TV-nek a külügyminiszter. 

Törökország 1974. júliusi katonai beavatkozása óta Ciprus északi része (37 százaléka) török katonai megszállás, míg déli része a ciprusi kormány ellenőrzése alatt áll. 1983-ban északon a török ciprióták kikiáltották az Észak Ciprusi Török Köztársaságot, amelyet azonban csupán Ankara ismert el. Ciprus tehát de facto kettéosztott ország, ám a sziget egésze az Európai Unióhoz tartozik. A ciprusi törökök, akik uniós úti okmánnyal rendelkeznek, az EU polgárainak számítanak. Az uniós jogot ugyanakkor felfüggesztették azokon a területeken, amelyek nem állnak a ciprusi kormány tényleges ellenőrzése alatt. Ciprusnak két hivatalos nyelve van: a görög és a török. 

A Moldovai Köztársaság tavaly júliusban kapta meg az uniós tagjelölti státust. Szakértők szerint ennek ellenére évekig elhúzódhat az ország EU-csatlakozása. Barabás T. János, a budapesti Magyar Külügyi Intézet  vezető elemzője korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta, a tagjelöltség nem biztosít automatikus jogot Moldova csatlakozására. „A tagjelölt országnak a csatlakozási folyamat során be kell bizonyítania, hogy megfelel a feltételeknek (jogállamiság, piacgazdaság, adminisztráció, emberi jogok) és képes felvenni az uniós tagsággal járó jogokat, valamint teljesíteni az abból fakadó kötelezettségeket. Moldova esetében alapvető reformokra van szükség például az infrastrukturális és igazgatási képességek területén, valamint harmonizálnia kell az uniós joganyagokkal, normákkal a hazait” – vázolta fel a teendőket az elemző.