Az Afganisztánt közel három éve uraló tálibok egyre erőteljesebben korlátozzák a nők és lányok jogait. Gyakran a saját törvényeikkel ellentétben letartóztatnak embereket, mert nem tartják be az iszlám fejkendő értelmezését vagy kísérő nélkül mernek buszra szállni.  Közben minden harmadik afgán család számára a Világélelmezési Program segélye jelenti az utolsó mentőövet.

Rengeteg afgán gyerek éhesen megy iskolába – figyelmeztet az Világélelmezési Program (WFP). Az ENSZ élelmezési segélyekkel foglalkozó része január 24., az oktatás világnapja alkalmával kongatta meg ismét a vészharangot, és próbálta ráirányítani a figyelmet az Afganisztánban évek óta súlyosbodó humanitárius katasztrófára. A WPF hozzátette, hogy hétszázezer afgán diáknak oszt ki minden reggel fehérjével és vitaminokkal dúsított kekszet. Ezzel arra ösztönzi a nélkülöző családokat, hogy iskolába járassák a gyerekeiket.

Az 1961-ben alapított és 2020-ban Nobel-békedíjas szervezetnek a világ 80 országában vannak irodái. Adatai szerint Afganisztán az egyik „legelőkelőbb” helyet foglalja el az élelmezési válságok sorában. A 40 milliós ázsiai országban széles társadalmi rétegek küszködtek korábban is megélhetési gondokkal, azonban az amerikaiak 2021. augusztusi kivonulása és a tálib uralom visszatérése után „a hihetetlen mértékű humanitárius válság még összetettebbé és súlyosabbá vált”. Rengetegen elveszítették az állásukat, a külföldi segélyszervezetek nagyrészt elmenekültek, és megjelent „egy új éhező társadalmi osztály”.

A WFP szerint 16 millióhoz közelít azoknak az afgánoknak a száma, akik nem jutnak elegendő élelemhez. A gazdaság az összeomlás szélére sodródott, a nemzeti valuta történelmi mélypontra süllyedt, miközben az élelmiszerárak folyamatosan emelkednek. A helyzetet súlyosbítja az október 7-i, 6,3-as erősségű földrengés, amelynek nyomán több mint 2400 ember halt meg, és egész falvak dőltek romba Herat tartományban.

A WFP-nek sürgősen 670 millió dollárra van szüksége, hogy a január-június közötti időszakban életmentő támogatást biztosítson a több mint 15 millió éhező afgánnak. A segélyszervezet hangsúlyozza: minden harmadik afgán család számára a WFP élelmiszersegélye jelenti az egyetlen mentőövet.

Ugyancsak oktatás világnapja alkalmával hívta fel a figyelmet az Amnesty International, hogy a korábbi ígéretei ellenére a tálib rendszer egyre erőteljesebben korlátozza a nők és lányok jogait. Annak ellenére, hogy kezdetben mérsékeltebb uralmat ígértek – szemben a kilencvenes évek első tálib kormányzatával – rögtön a 2021-es hatalomátvétel után kitiltották a nőket a nyilvánosság legtöbb területéről, és megakadályozták, hogy a lányok hatodik osztály fölött iskolába járjanak. A két és fél éve „ideiglenesen” bezárt lányiskolákat azóta sem nyitották meg újra, helyette tovább korlátozták a nők munkavállalási jogát, sőt a szabad mozgását is. Mindezt részben informálisan, a saját törvényeiket is sértve teszik – jegyzi meg egy ENSZ-jelentés, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a világszervezet afganisztáni segítségnyújtó missziója (UNAMA).

A dokumentum szerint afgán nők százai veszítették el a munkahelyüket vagy a szabadságukat 2023 utolsó negyedében a tálib erkölcsrendőrség szerepét ellátó minisztérium intézkedései nyomán. Letartóztattak embereket fogamzásgátló vásárlása miatt, illetve egy egészségügyi intézmény hajadon női alkalmazottainak azt „tanácsolták” az „erény terjesztésével” foglalkozó minisztérium tisztviselői, hogy menjenek férjhez, ha meg akarják őrizni az állásukat, ugyanis „nem helyénvaló, hogy egy hajadon nő dolgozzon”. Sok területen már a tálib hatalomátvétel után „eltanácsolták” a női alkalmazottakat. Akik mégis dolgozhatnak, azoknak sok esetben gyalogolniuk kell a munkahelyükre, ha nem házasok, mert férfi kísérő nélkül nem szállhatnak buszra.

Az ENSZ-jelentés megjegyzi, hogy több nőt önkényesen letartóztattak, mert nem megfelelő hidzsábot (iszlám kendőt) viseltek, és csak azután engedtek szabadon, miután egy férfi hozzátartozójuk (mahram) írásban vállalta – helyettük –, hogy a jövőben betartják a hidzsáb rendeletet. Az intézkedés nemcsak nyugati szemmel nézve abszurd, de ellentmond magának a hidzsábrendeletnek is – mutatott rá az UNAMA.

Hivatalos nem létezik törvény a férfiak gyámságáról sem, de a tálibok úgy tartják, hogy a nők nem mozoghatnak a nyilvános térben anélkül, hogy egy házastárs vagy férfi rokon ne kísérné őket. Decemberben Kandahár tartományban az erkölcsminisztérium tisztviselői meglátogattak egy buszpályaudvart, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a nők nem ülnek távolsági járatokra mahram nélkül, és utasították a buszvezetőket, hogy a kísérő nélküli nőket ne engedjék felszállni.

Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője szerint az ENSZ jelentése többnyire félreértéseken alapul, illetve figyelmen kívül hagyja vagy kritizálja az iszlám jogot. Mivel egy iszlám kormány van hatalmon Afganisztánban, „teljes mértékben végre kell hajtania a saría minden aspektusát mind a férfiak, mind a nők esetében” – bizonygatta az Associated Press által idézett nyilatkozatában a szóvivő hozzátéve, ez azt jelenti, hogy érvényt kell szerezni a hidzsábra, a férfi gyámságra és a nők nemi szegregációjára vonatkozó szabályoknak az oktatásban és a foglalkoztatásban is. Szerinte az UNAMA „a nép hitét sértegeti”, amikor az emberi jogok elleni cselekedetnek minősíti a saría alkalmazását.