Hangszereket égettek a tálibok Afganisztánban arra hivatkozva, hogy a zene az „erkölcsi romlás okozója" – írta hétfőn internetes hírportálján a BBC brit műsorszolgáltató.

Több ezer dollár értékű hangszer vált füstté egy máglyán szombaton a nyugat-afganisztáni Herát tartományban. A tálibok 2021. évi hatalomátvételük óta számos korlátozást vezettek be, betiltották a nyilvánosság előtti zenélést is.

Ahmad Szarmaszt, az afganisztáni Nemzeti Zene Intézet alapítója „kulturális népirtásnak és a zenei vandalizmusnak" nevezte a hangszerégetést.

„Afganisztán népét megfosztották a művészi szabadságtól. A heráti hangszerégetés csak egy kis példa a tálib uralom alatt Afganisztánban folyó kulturális népirtásra" – mondta Ahmad Szarmaszt a BBC-nek.

A tálib uralom alatt elhallgattak a zeneiskolák is.

Az interneten közzétett felvételek szerint a Herátban elégetett hangszerek között volt egy gitár, egy harmónium, valamint egy tabla nevű dob, továbbá erősítők és hangszórók. Az eszközök nagy részét lakodalmak helyszínéről kobozták el.

A zene minden formája tilos volt a társasági összejöveteleken, a televízióban és a rádióban a tálibok első uralma alatt, a 1996 és 2001 között.

A tálibok bukását követő két évtizedben felvirágzott a zenei élet, de az iszlamisták 2021. augusztusi visszatérése után sok zenész elmenekült az országból. Az országban maradt zenészek és énekesek bántalmazásról és hátrányos megkülönböztetésről számolnak be.

Az elmúlt két évben a tálibok az iszlám jog szigorú értelmezése szerint számos súlyos korlátozást vezettek be, melyek elsősorban a nőket sújtják, nem járathatnak középiskolába és egyetemre, és nem dolgozhatnak humanitárius szervezeteknél sem. Július elején a tálibok elrendelték a fodrászatok és a szépségszalonok bezárását országszerte.