Az EU ahelyett, hogy világosan kommunikálná, hogy nincs szükség illegális bevándorlásra, egy olyan csomag elfogadása felé halad, amely azt az üzenetet hordozza: gyertek csak, valahogy úgyis itt maradtok - véli szakértő a brüsszeli terrortámadás kapcsán. Közben a svéd miniszterelnök a határbiztonság megerősítését sürgette. 

A hétfői brüsszeli terrortámadás egyértelműen megmutatja az európai migrációs és menekültügyi rendszer csődjét – mondta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója feltette a kérdést: hogyan lehet az, hogy egy személy, akinek semmi joga nem volt Európában tartózkodni, aki számos alkalommal került már a hatóságok látókörébe, végrehajthatott egy terrortámadást?

A merénylő a hétfői Belgium–Svédország EB-selejtező mérkőzés alatt csapott le, két, svéd szurkolói mezt viselő férfit megölt és egy taxisofőrt súlyosan megsebesített. A merénylet elkövetője, a 45 éves tunéziai Abdesszalam Lasszúd illegális bevándorlóként érkezett az országba, és bár menekültkérelmét 2019-ben elutasították, továbbra is Belgiumban maradt. Mint arra a lap felhívja a figyelmet, Lasszúd nem először került összeütközésbe a törvénnyel, már Tunéziában is meggyűlt a baja a hatóságokkal a szélsőségesekkel való szimpatizálás miatt, és Belgiumban is köztörvényes bűncselekményeket követett el – legutóbb például megfenyegette az egyik menekültközpont lakóját. Épp a támadást követő napon, október 17-én kellett volna megjelennie a rendőrségen, hogy kihallgassák.

„A merényletet egy Kalasnyikovval követték el. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a nyugat-európai haderőkénél nincs rendszeresítve ez a fegyver. Ez a Kalasnyikov illegálisan került Európába, nagy valószínűséggel a nyugat-balkáni embercsempészhálózatoktól, akik elsősorban Albániából szereznek fegyvereket” – mondta az egyetemi oktató. Az Europol által kiadott, terrorista bűncselekményeket elemző TE–SAT-jelentésre hivatkozva Marsai Viktor elmondta: a szélsőséges iszlamista csoportokhoz köthető esetek száma csökkent 2021-hez (11) és 2020-hoz (13) képest – ez javarészt az elhárító szolgálatok munkájának köszönhető –, ám megfigyelhető, hogy bizonyos személyek esetében a radikalizálódás megakadályozhatatlan, és az elítélt szélsőségesek száma évente százas nagyságrendű Európában.

A Migrációkutató Intézet igazgatója aggasztónak nevezte, hogy a világjárvány óta folyamatosan nő az illegális határátlépések száma az Európai Unió külső határain, és mint mondta, nem lát olyan tényezőt, amely gyengítené ezt az erősödő tendenciát a következő fél évben.

„Az Izrael–palesztin konfliktus jelenleg nem hat ki az Európára nehezedő migrációs nyomásra, ugyanis Gáza le van zárva. Amennyiben azonban Egyiptom – ahol már egyébként is tízmillió bevándorló és menekült él – megnyitja a határait, vagy ha eszkalálódik-e a konfliktus a régióban, akkor percek alatt megváltozhat a helyzet” – mondta a Magyar Nemzetnek a szakértő. Hozzátette, április óta zajlik a szudáni polgárháború, ami miatt több mint egymillió ember hagyta már el az országot Egyiptomba és Csádba érkeztek közülük a legtöbben. „Az EU  ahelyett, hogy világosan kommunikálná, hogy nincs szükség illegális bevándorlásra, egy olyan csomag elfogadása felé halad, amely azt az üzenetet hordozza: gyertek csak, valahogy úgyis itt maradtok. Egyre többen fognak elindulni így az Unió felé. A statisztikákon pedig látszik, aki bejut, azt szinte képtelenség hazatoloncolni” – jelentette ki Marsai Viktor. Mint kifejtette, az embercsempészhálózatok is ösztönzik az elindulni vágyókat, ugyanis arra kérik a célországba megérkező bevándorlókat, hogy megérkezésükről töltsék fel, osszák meg a hírt a közösségimédia-felületükön, hirdessék a csempészek szolgáltatását.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben, a hétfőn elkövetett terrortámadás helyszínén megtartott megemlékezésen arról beszélt, hogy az európaiaknak kell meghatározniuk, ki és milyen körülmények között léphet be az Európai Unióba. „Európában nincs helye gyűlöletnek, sőt, zéró tolerancia van vele szemben" - fogalmazott, majd kijelentette: a gyűlölet és a gyűlöletbeszéd terrorcselekményekhez vezet, veszélyeztetve az emberek biztonságát, függetlenül hitüktől, nemzetiségüktől vagy véleményüktől. „Gondoskodni kell arról, hogy ha valakit kiutasítanak az Európai Unió területéről, akkor valóban távozzon. Ennek érdekében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy ha valaki nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősül, akkor a tagállamoknak legyen joguk távozásra kényszeríteni. Ez szerepel egyebek között az unió új, elfogadásra váró migrációs és menekültügyi paktumában” - idézte az MTI Ursula von der Leyent. Szavai szerint ez egy újabb ok arra, hogy az Európai Unió Tanácsának következő, január elsején kezdődő belga elnöksége alatt a tagállamok elfogadják az új migrációs és menekültügyi csomagot.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a megemlékezésen kijelentette: az a tény, hogy egy elutasított tunéziai menedékkérő követett el terrortámadást, arra utal, hogy az Európai Uniónak meg kell erősítenie határbiztonságát, különben nem lehet majd fenntartani a Schengen-övezeten belüli szabad mozgást.