Nem rendkívüli, hogy országok hatalmas tartományokat adnak-vesznek, az Egyesült Államok jelenlegi területének legnagyobb része vásárlás által került Washington fennhatósága alá.  

Grönlandról ritkán cikkez a világsajtó, s ha bekerül a hírekbe, akkor az általában Donald Trumpnak köszönhető. Az amerikai elnök már első hivatali ciklusa idején szemet vetett a világ legnagyobb szigetére, az elképzelése az volt, hogy megvásárolja Dániától. Az üzleti terv finoman szólva sem részesült kedvező fogadtatásban Koppenhágában, Mette Fredericksen kormányfő abszurdnak nevezte, amire válaszul, 2019 augusztusában Trump duzzogva lemondta dániai látogatását.

Grönland témáját röviddel második beiktatását követően ismét elővette, a rá jellemző faragatlan stílusban hozva a világ tudomására, hogy katonai erő alkalmazását sem tartja kizártnak a megszerzése érdekében. Mivel az elmúlt hónapokban az elnök az általa kirobbantott fegyveres konfliktusokkal volt elfoglalva, az ügy lekerült a napirendről, hogy aztán a közelmúltban lezajlott törökországi NATO-csúcson újfent előhozakodjon vele, borzolva a szövetséges vezetők idegeit.

Grönland és Izland egy kalap alatt

A hatalmas, Romániánál hozzávetőleg kilencszer nagyobb, mintegy 2,1 millió négyzetkilométeres északi sziget USA általi bekebelezésének az ötlete nem Donald Trump agyában fogalmazódott meg először. Első alkalommal 1867-ben merült fel, s 1868-ban készült is egy ajánlattervezet, melynek értelmében Washington 5,5 millió dollárt fizetett volna Dániának Izlandért és Grönlandért. Ez az összeg, az in2013dollars.com portál szerint 113 millió jelenlegi dollárnak felel meg. Ajánlattételre végül nem került sor, a tervezetet nem terjesztették a kongresszus elé. Az ügy az 1900-as évek elején megint napirendre került, majd konkrétumok nélkül elült. Akkoriban az is felmerült a washingtoni kormányzati körökben, ha Grönland amerikai fennhatóság alá kerülne, az esetleg Kanadát is csatlakozásra ösztönözné, tehát az északi szomszéd bekebelezése sem Trumpnak jutott először eszébe.  

Az, hogy területek adásvétel tárgyát képezzék országok között, egyáltalán nem párját ritkító, jónéhány ilyen tranzakcióra került sor az utóbbi évszázadokban, s különösen az Egyesült Államok volt aktív a vásárlás általi terjeszkedésben.

A sort az a szerződés nyitja, amelyet Németalföld 1626-ban kötött a delavárokként is emlegetett lenni lenapékkel. A törzs 60 guldenért engedte át a hollandoknak a szigetet, amelyet napjainkban Manhattanként, a világ valószínűleg legfontosabb pénzügyi központjaként ismerünk. Az összeg jelenlegi értéken számolva hozzávetőleg 1100 dollárnak felel meg, ami azt jelenti, hogy a J.F.Cooper által bátor harcosokként ábrázolt delavárok jobban értettek a háborúskodáshoz, mint az ingatlanüzlethez.  

Amerika bevásárolt

Az USA 1803-ban hajtotta végre az első területvásárlást, a napóleoni Franciaországtól vette meg annak észak-amerikai birtokait. A terület a Louisiana nevet viselte, s magába foglalta a jelenlegi Oklahoma, Kansas, Nebraska és Dél-Dakota államok egészét, valamint Louisiana, Arkansas, Missouri, Iowa,  Minnesota, Észak-Dakota, Montana, Wyoming, Colorado, Új-Mexikó és Texas egy részét. A kb. 2,1 millió négyzetkilométerért az amerikai kormány először 3 millió dollárt kínált, végül 15 millió dollárért kapta meg, az ügyletet hitelből finanszírozták.  Ezt az értéket az azóta eltelt időszak inflációs rátájával korrigálva, jelenlegi értéken 450 millió dollárt kapunk, különböző internetes források is ehhez közeli adatot adnak meg. Ez négyzetkilométerenként kb. 215 dollárt jelent, vagyis bombaüzletet kötött az amerikai kormányzat. A francia gyarmat megvásárlása révén az Egyesült Államok területe nagyjából megduplázódott.

Az Amerikai Egyesült Államok következő tranzakciója Florida megvásárlása volt. Erre 1819-ben került sor, az eladó Spanyolország volt, a vételár pedig 5 millió dollár, jelenlegi értékben kb. 140 millió. 1867-ben újabb nagy üzletet kötött Washington, 7,2 millió dollár (kb. 160 millió mai dollár) fejében szerezte meg Alaszkát a cári Oroszországtól, mai értéken számolva egy négyzetkilométerért 94 dollárt fizetett. Stratégiai szempontból valószínűleg ez volt a legfontosabb beszerzés, belegondolni is rossz, hogy a Szovjetunió és a putyini Oroszország az amerikai kontinensen is rendelkezett volna, illetve rendelkezne egy hídfőállással. Az 1,7 millió négyzetkilométeres Alaszka az Amerikai Egyesült Államok 49. tagállama.

A jelenlegi Kalifornia, Nevada, Utah és Arizona államok ugyancsak adásvétel által lettek az USA része, 1848-ban Mexikó 15 millió dollárt (kb. 580 millió jelenlegi dollár) kapott értük. Eltérően az előző felvásárlásoktól, washington ezt fegyverrel kényszerítette ki, Mexikó azt követően ment bele a terület átengedésébe, hogy a csatamezőn vereséget szenvedett.

Az USA kötött kevésbé jó üzleteket is, például 1898-ban 20 millió dollárért (kb. 750 millió dollár) megszerezte Spanyolországtól a Fülöp-szigeteket. Az amerikai uralom fél évszázadot sem tartott az ázsiai szigetországban, azonban az ugyanazon szerződéssel megvásárolt Puerto Rico és Guam még mindig Washington fennhatósága alatt áll.

Kapcsolódó

Visszafelé sült el Washington erőszakos „bűbájoffenzívája” Grönlandon

Az Egyesült Államok erőszakos nyomulása a várttal ellentétes hatást váltott ki Grönlandon. A helyi parlamentben azzal a kimondott céllal hozták létre az új kormánykoalíciót, hogy ellenálljon az amerikai közeledésnek.

USA Donald Trump Washington Grönland Dánia

Koppenhága jelenleg hallani sem akar Grönland eladásáról, pedig korábban kötöttek hasonló üzletet Washingtonnal. Az Amerikai Egyesült Államok épp az észak-európai királysággal bonyolította az utolsó ilyen jellegű tranzakciót, 1917-ban 25 millió dollárért (720 millió) vette meg Dán Nyugat-Indiát. Ez egy gyarmat volt a Karib-szigeteken, a tranzakciót követően az Amerikai Virgin-szigetek nevet kapta. A fenti felsorolás az államok közötti terület-adásvételek távolról sem teljes listája. A tranzakciók közös jellemzője, hogy a szerződő feleket a legkevésbé sem érdekelte, mi a véleményük a tulajdonosváltásról a szóban forgó területek lakóinak.

A gigászi anyahajó

Ami Grönlandot illeti, több okból lett fontos a washingtoni vezetés számára. Az elhelyezkedése miatt alkalmas légvédelmi megfigyelő rendszerek kiépítésére, illetve a térség hajóforgalmának az ellenőrzésére. A globális felmelegedés miatt egyre inkább felértékelődnek a Jeges-tenger hajózási útvonalai, valamint a térség tenger alatti nyersanyagkincsei. Oroszország és Kína stratégiai fontosságúnak tartja a térséget, azonban Grönland révén, mely olyan, mint egy gigászi repülőgéphordozó anyahajó, az USA egyértelműen előnybe kerülne a két rivális nagyhatalommal szemben. A sziget altalajában jelentős mennyiségű ásványkincs rejtőzik, valószínűleg kritikus ásványok, kőolaj és földgáz is. A természeti adottságok és a fölöttébb hiányos infrastruktúra miatt ezek kitermelése mostanáig nem lett volna gazdaságos, azonban a sziget legnagyobb részét borító jégtakaró visszahúzódásával ez változhat.

A sziget évszázadokon át Norvégiához tartozott, a 18. század eleje óta pedig Dániához. 1953-ig gyarmati státusa volt, jelenleg Dánia autonóm területe. A gazdaság legfontosabb ágazata a halászat, de nő a turizmus jelentősége is. Az 56 ezer lakosnak két képviselője van a dán parlamentben. A szigeten jelenleg egy amerikai katonai támaszpont van, a két kormány továbbiak megnyitásáról folytat tárgyalásokat.