Grönlandról is tárgyal jövő héten Koppenhágában Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Miközben élesedik az ellentét az Egyesült Államok és Dánia, illetve az európai szövetségesek között, az elemzők arra emlékeztetnek, hogy az Északi-sark körüli harc nem új, a régióban tapasztalt gyors ütemű klímaváltozás pedig felértékeli a térséget.     

Az Infostart által idézett dán védelmi minisztérium megerősítette, továbbra is érvényben van egy 1952-es katonai utasítás, amely szerint egy invázió esetén katonai egységeinek azonnal harcba kell lépniük, nem kell parancsra várniuk. A koppenhágai tárca azután tartotta ezt fontosnak közölni, hogy Donald Trump amerikai elnök megismételte követelését, miszerint az Egyesült Államoknak meg kell szereznie a Dániához tartozó, autonóm Grönlandot.

Washington felvetette, megvenné a szigetet, Koppenhága viszont határozottan elutasította az ajánlatot. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán újságíróknak nyilatkozva közölte: jövő héten találkozik dán tisztségviselőkkel, hogy Grönlandról tárgyaljanak. „Amennyiben a mindenkori elnök az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető veszélyt lát, akkor megvan a lehetősége arra is, hogy azt katonai eszközökkel hárítsa el. Diplomatákként […] azonban inkább más módszerekkel próbáljuk megoldani a problémákat, beleértve Venezuelát is” – mondta Rubio.

A Politico is arról írt, hogy Grönland lehet a következő terület, amit megszerezhet az Egyesült Államok. A Mandiner által idézett brüsszeli lap megjegyzi, hogy amennyiben Grönland teljes mértékben függetlenné válna Dániától, megegyezéseket köthetne az Egyesült Államokkal, amelyhez jelenleg Dánia hozzájárulása is szükséges. A függetlenné válásról a grönlandiaknak népszavazáson kellene dönteniük.

Egy 2025-ös felmérés szerint a grönlandiak 56 százaléka a függetlenné válás mellett szavazna, és mindössze 28 százaléka ellenezné azt. Dánia azzal vádolja Washingtont, hogy különböző „befolyásolási műveleteket” hajt végre Grönlandon. A Politicónak nyilatkozó Felix Karte „digitális politika szakértő” ezzel kapcsolatban párhuzamot vont „Oroszország befolyásoló tevékenységével”, amely szerinte Moldovában, valamint Romániában is tapasztalható.

Kapcsolódó

Figyelmeztet a dán miniszterelnök: a NATO megszűnését jelenti, ha az USA megszállja Grönlandot

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint komolyan kell venni Trump szavait. 

Dánia Grönland Donald Trump Venezuela

Siklósi Péter külpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek azt mondta: egy esetleges erőszakos amerikai lépés komoly feszültséget eredményezne, és gyakorlatilag hadiállapotot hozna létre Dánia és az Egyesült Államok között. Mint fogalmazott, annektálásról kizárólag akkor lehetne beszélni jogszerűen, ha minden érintett fél beleegyezik ebbe. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erről szó sincs. Mint mondta, az ügyben három érintett fél van: az egyik az Egyesült Államok, a másik Dánia és a harmadik Grönland maga.

Njord Wegge és Kathrin Keil kutatók már egy nyolc évvel ezelőtti publikációjukban elemzik azt, hogy az Arktisz miért lehet a nemzetközi folyamatok laboratóriuma.

„Elméleti hipotézis helyett az Északi-sark fizikai földrajzában bekövetkező valódi változások lehetővé teszik az államok közötti politika, a hatalmi struktúrák és a földrajzi változások közötti kapcsoltatok elemzését” – idéz az Oeconomus a 2018-as elemzésből. Megjegyzi: az elmúlt évtizedekben elsődlegesen a régióban tapasztalt gyors ütemű klímaváltozás volt a meghatározó tényező a geopolitikai viszonyokban, és a térség felértékelődésében. Ugyanakkor a történelmi folyamatokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Az Arktisz geopolitikai jelentősége

„Az Arktisz története is példázza geopolitikai jelentőségét. Miközben az Északi-sarkvidékről kevés szó esik, mégis az elmúlt 150 év geopolitikai történéseiben fontos szerep jutott a térségnek. A 19. század utolsó harmadában (...) a legnagyobb és feltörekvő hatalmak egyaránt igyekeztek élen járni a térség felfedezésében. Ezt a korszakot összevethetjük az űrhajózás 20. századi fejlődésével, amikor a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező államok jelentős forrásokat fektettek az ismeretlen területek feltérképezésébe, és ami együtt járt a technológia gyors fejlődésével is” – írja Németh Viktória senior kutató.

Az Oeconomus cikke arra emlékeztet, hogy az Északi-sarkvidék a második világháborúban, majd a hidegháború alatt is stratégiai fontosságú helyszín volt. Majd sajátos módon a hidegháborús enyhülés is éppen a térségben indult el. „Az 1989-ben kezdődő megbeszélések eredményeként 1991-ben írták alá az északi-sarkvidéki államok, közöttük Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok az ún. Arctic Environmental Protection Strategy elnevezésű dokumentumot (az Északi-sarki Környezetvédelmi Stratégia), amely alapja lett az 1996-ban életre hívott egyeztető fórumnak, az Északi-sarkvidéki Tanácsnak” – áll a cikkben. 

Az Oeconomus elemzése arra emlékeztet, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után éppen e térségben indult el az elhidegülés a nyugati szereplők és Oroszország között, az északi egyeztető fórum munkájának felfüggesztésével.

Mióta Donald Trump bejelentette vásárlási szándékát Grönlandra, az Egyesült Államok és szövetségesei közötti ellentét felerősödött, miközben az orosz és az amerikai elnök tavalyi találkozóját északon, Alaszkában tartották. Az Északi-sarkvidéken az olvadó jégtakarók új hajózási útvonalakat nyitnak meg, amelyek alapvető módon alakíthatják át a kereskedelmet. Grönland ugyanakkor olajban, gázban és ritkaföldfémekben is gazdag.