Legalább három, az amerikai elnök belső köréhez tartozó személy megkísérelt „beszivárogni” Grönlandra, hogy a helyi lakosságot Dániától való elszakadásra buzdítsa, tárta fel a DR dán közszolgálati televízió. Washington nem cáfolta konkrétan a vádat, helyette arra biztatta Koppenhágát, hogy „nyugodjon le”.

A dán külügyminisztérium augusztus 27-én beidézte az Egyesült Államok koppenhágai nagykövetségének ügyvivőjét, hogy hivatalosan tiltakozzon amerikaiak Grönladon folytatott hírszerzési és befolyásolási műveletei ellen. Nem ez volt az első ilyen diplomáciai incidens: májusban a jelenlegi amerikai ügyvivő elődjével „beszélgettek el” a dán külügyben, miután a The Wall Street Journal megírta, hogy Washington fokozni szándékozik megfigyelési műveleteit a Dániához tartozó autonóm területen, amelynek megszerzéséről az első elnöksége óta álmodozik Donald Trump. A két ország közötti feszültségek jele, hogy az Egyesült Államok dániai nagyköveti posztja tavasz óta betöltetlen.

A dán köztévé nyolc névtelen forrásra hivatkozva azonosított legalább három, az amerikai elnökhöz közel álló személyt, akik rendszeresen látogatták a szigetet. Egyikük állítólag összeállított egy listát azokkal a grönlandiakkal, akik a leginkább szimpatizálnak az amerikai elnökkel, és adott esetben mozgósíthatók lennének egy elszakadási mozgalomban. Emellett állítólag a washingtoni tervek leghevesebb ellenzőit is azonosította.

Bár nincs cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy a három amerikai a washingtoni kormány utasítására járt el Grönlandon, a DR szerint az egyik szóban forgó amerikai férfi többször mutatkozott nyilvánosan Donald Trump társaságában, nemrégiben pedig olyan pozícióba nevezték ki, ahonnan befolyást gyakorolhat az amerikai biztonságpolitikára. A másik két amerikai, aki az elmúlt években rendszeresen megfordult Grönlandon, korábban a Trump-adminisztrációnak dolgozott. A DR nem hozta nyilvánosságra a kilétüket, hogy saját forrásait védje.

A dán újságírók kormányzati és hírszerzési forrásai úgy vélték, az ügynökök célja belülről gyengíteni az autonóm terület Dániával fenntartott kapcsolatait, és megbarátkoztatni a grönlandiakat az Egyesült Államokhoz való tartozás gondolatával. „Amit látunk, az a puha hatalom (soft power) és a befolyásolás felhasználása, valamint kísérlet a belső megosztottság megteremtésére” – mondta az egyik forrás.

Az értékelést a dán Biztonsági és Hírszerző Szolgálat (PET) is megerősítette mondván, hogy „Grönland különféle befolyásolási kampányok célpontja, különösen a jelenlegi helyzetben”. A PET szerint ezeknek a műveleteknek a célja a sziget és Dánia közötti viszály szítása „meglévő vagy kitalált nézeteltérések kihasználásával”.

A DR egyik forrása megjegyezte, hogy a nyári hónapokban az amerikai aktivitás látszólag csökkent a szigeten, viszont ezt „vihar előtti csendként” értelmezte, és annak a számlájára írta, hogy „profi intézmények” léphettek működésbe Grönlandon, amelyek jobban tudják leplezni a tevékenységüket. A forrás utalt a The Wall Street Journal májusi értesülésére, miszerint az amerikai hírszerző ügynökségeket utasították, hogy fokozzák tevékenységüket Grönlandon, tudjanak meg többet a sziget függetlenségi mozgalmáról, illetve mit gondolnak a helyiek a természeti erőforrások esetleges USA általi kiaknázásáról. Mette Frederiksen dán miniszterelnök dühösen reagált a cikkre. „Nem kémkedhetsz egy szövetségesed ellen” – jelentette ki a NATO-alapító Dánia kormányfője.

Frederiksen most azt mondta, kormánya annál is inkább komolyan veszi az ügyet, mert „az amerikaiak ma nem utasították el egyértelműen a DR-jelentést”. Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában megerősítette, hogy tud olyan „külföldi szereplőkről”, akik érdeklődést mutatnak Grönland Dánián belüli pozíciója iránt. Hozzátette, hogy Dánia világossá teszi az Egyesült Államok számára, hogy bármilyen részvétel „befolyásolási kampányokban” ellentétes a nemzetközi szabályokkal.

A Fehér Ház egyik tisztviselője nem erősítette meg, hogy amerikai befolyásolási kampány folyik Grönlandon, ellenben kijelentette: „úgy gondoljuk, hogy a dánoknak le kellene nyugodniuk” – írta a BBC.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője annyit mondott, hogy a koppenhágai a külügyminisztériumban Mark Stroh ügyvivő „termékeny beszélgetést” folytatott, amely „megerősítette az erős kapcsolatokat” Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között. A szóvivő nem kommentálta „amerikai magánszemélyek grönlandi cselekedeteit”, illetve hozzátette, hogy az Egyesült Államok mindig is tiszteletben tartotta a grönlandi nép jogát, hogy „saját jövőjéről döntsön".

A DR jelentése szerint az amerikai ügynökök elsősorban olyan kérdésekről próbáltak információkat gyűjteni, amelyek feszültséget kelthetnek Grönland és Dánia között, illetve felhasználhatók Dánia rossz színben való feltüntetésére az amerikai sajtóban. Ilyen például a grönlandi őslakos gyermekek erőszakos kiemelése a családjukból, valamint az eszkimó (inuit) népesség kényszerabortusszal és titkolt fogamzásgátlással való szabályozása a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben, ami máig fájó pont a sziget és a királyság viszonyában. Három évvel a botrány kirobbanása után, múlt szerdán Mette Frederiksen nyilvánosan megkövette a többezer grönlandi nőt, akit megakadályoztak a gyermekvállalásban az eszkimó őslakosság „túlszaporodásának” meggátolására irányuló kampány részeként. A Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök hivatalával közösen kiadott nyilatkozatban a dán kormányfő nemcsak a kényszersterilizálásért kért bocsánatot, hanem minden olyan esetért, amikor a grönlandiakat „szisztematikusan másképp és rosszabbul kezelték, mint a Királyság többi polgárát”.

Kapcsolódó

Trump nem zárta ki, hogy az USA katonai erővel szerezné meg Grönlandot

Az azért pozitívum, hogy az amerikai elnök nem a fegyveres hódítást tartja az első számú opciónak.  

Amerikai Egyesült Államok Grönland Donald Trump Dánia

A régóta várt gesztus várhatóan enyhíti a feszültséget Koppenhága és Nuuk között, de a dán kormány mozgástere mindenképpen meglehetősen szűk. „Egyfelől Dánia meg akar győződni, hogy Grönland lakói értesülnek arról, hogy amerikai szereplők titokban megpróbálják befolyásolni a grönlandi társadalom jövőjét. Másrészt Dánia erősen vonakodik beavatkozni Grönland belügyeibe” – magyarázta a DR.

Amióta januárban visszatért a Fehér Házba, Trump többször is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági szempontok miatt szüksége van Grönlandra, mivel az Északi-sarkvidéken új hajózási útvonalak nyílnak meg – az általa amúgy tagadott globális felmelegedés hatására. Megfigyelők szerint ez az érvelés azért is sántít, mert Dánia tagja a NATO-nak, és ebben a minőségében maximálisan együttműködik Washingtonnal. Mellesleg 1945 óta van amerikai katonai jelenlét Grönlandon, egy 1951 óta érvényes védelmi megállapodás pedig „bőséges lehetőséget kínál” az Egyesült Államok számára, hogy a mostaninál sokkal erősebb katonai jelenléttel rendelkezzen a szigeten. Mindenesetre Trump nem zárja ki a katonai erőt sem mint lehetőséget a sziget megszerzése érdekében.