Magas rangú amerikai delegáció látogat Grönlandra a héten. Eredetileg „csak” az amerikai alelnök felesége, valamint Donald Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és energiaügyi minisztere utazott volna a Dánia fennhatósága alá tartozó szigetre. Miután a hívatlan vendégek érkezése szokatlan kifakadásra ösztönözte a grönlandi és a dán vezetőket, J. D. Vance közölte, hogy nem hagyja „egyedül szórakozni” a feleségét.

„Ne is álmodj róla!” – üzenték Donald Trumpnak a grönlandi amerikai konzulátus előtt tüntető helybéliek december végén, miután a beiktatásra váró amerikai elnök „abszolút szükségszerűségnek” nevezte „a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés” megszerzését. Az grönlandiak álláspontja azóta sem változott az USA-hoz való csatlakozást illetően. Ami új: Washington retorikája agresszívebbé vált, a grönlandi vezetők pedig félretették az óvatoskodást, és nyíltan a szemébe mondják Trumpnak, hogy nem kérnek a rámenősségéből.

Múte Egede grönlandi miniszterelnök keserűen állapította meg vasárnap, hogy a grönlandiak hiába próbáltak diplomatikusak maradni, igyekezetük egyszerűen „lepereg Donald Trumpról és adminisztrációjáról”, amely „küldetésének tekinti Grönlandot birtokolni és ellenőrizni”. A szokatlan kifakadást az a washingtoni bejelentés váltotta ki, hogy a hét folyamán Grönlandra látogat Usha Vance, J. D. Vance amerikai alelnök neje, valamint Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Chris Wright energiaügyi miniszter. Usha Vance különböző kulturális programokon vesz részt, illetve egyik fia társaságában megtekinti a hagyományos kutyaszánhajtó versenyt (Avannaata Qimussersu).

Egede „rendkívül agresszív lépésként” értékelte a Trump-kormányzat magas rangú tisztviselőinek tervezett útját. A Sermitsiaq című helyi lapnak adott nyilatkozatában főként Waltz jelenlétét kifogásolta. „Mit keres a nemzetbiztonsági tanácsadó Grönlandon? Az egyetlen célja, hogy a hatalmát demonstrálja felettünk” – fakadt ki a grönlandi miniszterelnök hozzátéve, hogy Mike Waltz „a puszta jelenlétével kétségtelenül fűti az amerikaiak hitét Trump küldetésében, és a nyomás növekedni fog”.

Más helyi hivatalosságok a látogatás időzítését kifogásolták. Grönlandon március 11-én tartották a parlamenti választásokat, és még nem alakult meg az új kormány. Az amerikai delegáció látogatásának időzítése, miközben „az amerikaiak nagyon jól tudják, hogy javában zajlanak a kormányalakítási tárgyalások”, „újabb bizonyítéka a grönlandi néppel szembeni tisztelet hiányának” – jelentette ki a választásokat a szavazatok 30 százalékával megnyerő Demokraták párt elnöke, Jens-Frederik Nielsen.

A Dánia fennhatósága alatt álló, de széleskörű autonómiával rendelkező sziget azután került hirtelen a globális közvélemény középpontjába, hogy az amerikai elnök kijelentette: az Egyesült Államok „így vagy úgy megszerzi”. Egy másik nyilatkozatában Trump nem zárta ki a katonai kényszer alkalmazását sem.

A nuuki politikusok mindeddig visszafogottan reagáltak – még azután is, hogy Donald Trump beiktatása után a republikánus elnök MAGA mozgalmához tartozó influenszerek tucatjai rohamozták meg Grönland fővárosát, és az ország egyetlen bevásárlóközpontja előtt MAGA-sapkákkal, valamint százdolláros bankókkal lepték meg az arra járó suhancokat. Szintén magánlátogatásra érkezett január elején Donald Trump Jr., viszont az ott tartózkodása alatt készült felvételekkel igyekezett azt a látszatot kelteni, mintha a helyiek támogatnák a sziget csatlakozását az Egyesült Államokhoz.

Trump azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági szempontok miatt van szüksége Grönlandra, mivel az Északi-sarkvidéken új hajózási útvonalak nyílnak meg – az általa amúgy tagadott globális felmelegedés hatására. Megfigyelők szerint ez az érvelés erősen sántít, hiszen Dánia tagja a NATO-nak, és ebben a minőségében maximálisan együttműködik Washingtonnal, amelynek ráadásul jelenleg is van működő katonai bázisa Grönlandon.

Trump vonzódása sokkal inkább magyarázható a szigeten található ásványi anyagokkal, amelyek kitermelése iránt bőven akad érdeklődő az amerikai elnököt körülvevő milliárdosok körében. A grönlandiak ezzel nagyon is tisztában vannak, és ez az egyik fő oka annak, hogy nem szeretnének az USA 51-ik államává válni – miközben sokan örültek a Trump nyilatkozatai által gerjesztett figyelemnek, amely közelebb viheti őket a rég áhított függetlenséghez. Csakhogy a grönlandi inuitok azt is látják, hogy az Egyesült Államok nem bánik feltétlenül nagyvonalúan a területén élő őslakosokkal, főleg akkor nem, ha az életformájuk megőrzése összeütközésbe kerül jövedelmező ipari projektekkel, mutatott rá a BBC-nek nyilatkozva Pipaluk Lynge grönlandi politikus.

A Grönlandot három évszázada birtokló Dánia kormánya 2009-ben kiterjedt autonómiával ruházta fel a 57 ezer lakosú szigetet. A védelmet és a külügyet leszámítva jóformán minden kérdésben a 31 tagú nuuki parlament dönt. Emellett Dánia évente mintegy 600 millió euróval támogatja a helyi intézmények működését. Mindezek ellenére az utóbbi években felerősödött a Grönland függetlenségét célzó mozgalom.

A Dániával kötött megállapodás értelmében Grönland törvényesen kikiálthatja függetlenségét, ha a grönlandi szavazók többsége népszavazáson támogatja az elszakadást. A márciusi választást megnyerő Demokraták a fokozatos függetlenedést támogatja, miközben a második helyen végzett Naleraq párt az azonnali elszakadást sürgeti. Utóbbi egyik törvényhozója, Kuno Fencker részt vett Trump beiktatásán. A kormányzó Inuit Ataqatigiit párt és partnere, a Siumut szintén a lassú függetlenedés híve – ők együttesen a szavazatok 36 százalékát szerezték meg.

Nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki rá akarja tenni a kezét Grönlandra. Elsőként 1868-ban a korabeli amerikai külügyminiszter, William Seward vetette fel az ötletet, közvetlenül Alaszka megvásárlása után. A gondolat a két világháborút követően ismételten foglalkoztatta a washingtoni döntéshozókat, de a kezdeményezés mindkét alkalommal elbukott Dánia ellenállásán.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök jelezte: az amerikai hivatalosságok grönlandi látogatására nem lehet az eddigi nyilvános nyilatkozatoktól függetlenül tekinteni. Dánia együtt akar működni az Egyesült Államokkal, de ennek az együttműködésnek olyan alapvető értékekre kell épülnie, mint a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, tette hozzá.

Mintegy a dán miniszterelnök elítélő nyilatkozatára reagálva az amerikai alelnök bejelentette, hogy elkíséri feleségét. „Annyi izgalom volt Usha pénteki grönlandi látogatása miatt, hogy úgy döntöttem, nem fog egyedül szórakozni, ezért vele tartok” – mondja J. D. Vance a videóban, amelyben egyúttal ismételten Dániát ostorozta, amiért „túl sokáig elhanyagolta Grönlandot”.

J. D. Vance egy vasárnapi interjúban úgy fogalmazott: a Grönland irányítását ellátó Dánia nem jól végzi a dolgát, és nem jó szövetséges. Majd azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok számára ez egy megoldandó nemzetbiztonsági probléma, amit meg fog oldani. „Ha ehhez az kell, hogy területi érdekeltséget szerezzünk Grönlandon, akkor Trump elnök ezt meg fogja tenni, mert ő nem törődik azzal, hogy az európaiak mit rikácsolnak, őt az érdekli, hogy az amerikaiak érdeke legyen az első” – fogalmazott az amerikai alelnök.