Trump kitartó fenyegetőzése átírhatja Washington és Brüsszel viszonyát
Az EU külügyi főképviselője szerint Európának sokkal inkább a saját érdekeit szem előtt tartva kell keresnie, hogy tud érvényt szerezni a politikáinak ahelyett, hogy mindössze reagálna az Egyesült Államok lépéseire. Kaja Kallas nyilatkozta egyértelmű eltolódást jelez Washington és Brüsszel viszonyában.
Pár hete nem sokan gondolták volna, hogy Donald Trump érkezésével Európának nemcsak kereskedelmi, hanem biztonsági problémákkal is szembe kell néznie.
.jpg)
A régi-új amerikai elnök a beiktatása után, immár hivatalos minőségében sem feledkezett meg a Grönland megvásárlására tett ajánlatáról, sőt annyira gyakran visszatér a kérdésre, hogy az hovatovább zaklatásnak minősül. Koppenhágában mégsem vették eléggé komolyan a dolgot, legalábbis erre utal, hogy első telefonbeszélgetésük alkalmával Trumpnak sikerült alaposan ráijesztenie Mette Frederiksen miniszterelnökre. Az amerikai elnök a beiktatása előtt öt nappal folytatott, de közel két héttel később kiszivárgott, 45 perces eszmecsere alkalmával állítólag borzalmasan viselkedett, agresszívan fenyegetőzött.
A Fehér Ház nem kommentálta a történteket, Frederiksen hivatala pedig nem erősítette meg az értesülést, legalábbis nem hivatalosan. A dán miniszterelnök viszont éppen úgy viselkedett, mint akire ráijesztettek: segítségért sietett országa legfontosabb európai szövetségeseihez.
A telefonbeszélgetés tartalmát ismerő források a Financial Timesnak megerősítették, hogy a dán miniszterelnök korábban nem vette komolyan Trump fenyegetőzését – még azután sem, hogy az amerikai elnök nem zárta ki katonai eszközök bevetését Grönland megszerzésére. A dán kormányfő felajánlotta az együttműködés bővítését a katonai bázisok és az ásványkincsek kitermelése terén, de Trump hajthatatlan volt: neki a terület tulajdonjoga kell. „A dánok teljesen ki vannak borulva” – mondta egy forrás az FT-nek.
Trump többek között azzal fenyegetőzött, hogy „rendkívül magas” vámokat vet ki a Dániában gyártott termékekre, ha az nem engedi át az Egyesült Államoknak a világ legnagyobb szigetét.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője az Euractiv portálnak korábban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak megvannak az eszközei, melyekkel kezelni tudja „az egyik tagállama ellen alkalmazott gazdasági kényszerítő intézkedéseket”. A szóvivő a Kényszerellenes Eszközre (Anti-Coercion Instrument) utalhatott, melyet Donald Trump előző elnöki ciklusát követően éppen hasonló esetekre hozott létre az Európai Bizottság. Eszerint az uniós végrehajtó testület egyoldalúan, a tagállamok jóváhagyása nélkül is kivethet ellenvámokat.
Az európai kancelláriáknak nemcsak Trump területéhsége miatt kell készülniük az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborúra. A régi-új amerikai elnöknek régi panasza az EU-val szemben, hogy „nem tisztességes” kereskedelmet folytat az Egyesült Államokkal. A múlt heti davosi Világgazdasági Fórumon megismételte, hogy az Európai Unió országai nem vásárolnak amerikai autókat és mezőgazdasági termékeket, miközben Európának évek óta növekvő kereskedelmi többlete van éppen ilyen termékek egyesült államokbeli eladásából.
Valójában az amerikai deficit nem annyira magas, ahogy azt Trump szereti beállítani. Az áruforgalom terén az EU-nak valóban jelentős többlete van, viszont a szolgálatatásokat illetően Európának van hiánya, legnagyobbrészt az amerikai technológiai cégeknek fizetett licencekből.
Trump korábban is nagy jelentőséget tulajdonít a büntetővámoknak, és elnöksége első hete után úgy érezheti, hogy az egy működő eszköz. Mexikóhoz, Kanadához és az EU-hoz hasonlóan Kolumbiát is 25 százalékos importtarifával fenyegette meg arra az esetre, ha nem hajlandó fogadni az Egyesült Államokból visszatoloncolt állampolgárait. Pár nappal később a Fehér Ház bejelentette, hogy a vámokat visszavonják, mivel Bogota elfogadta Washington feltételeit.
Az új washingtoni adminisztráció jelentette fenyegetésre az EU-s vezetők két, látszólag egymásnak ellentmondó stratégiát alkalmaznak. Az első – mellyel Mette Frederiksen is próbálkozott –, hogy nyitottságot mutatnak az együttműködésre. Egy nappal a dán miniszterelnök és Trump telefonbeszélgetésének kiszivárgása előtt Kaja Kallas külügyi főképviselő meghívta Brüsszelbe Marco Rubio frissen kinevezett amerikai külügyminisztert, hogy részt vegyen az uniós külügyminiszterek találkozóján. Rubio egyelőre nem válaszolt a meghívásra, sőt Kallas előtt néhány tagállami kollégájával beszélt telefonon – olyan országok külügyminisztereivel, amelyek megközelítik a Trump által szorgalmazott ötszázalékos szintet a védelmi kiadások terén. Megfigyelők szerint az amerikai diplomácia vezetője ezzel is azt üzente, hogy az új amerikai vezetés politikájának fő eszköze a fenyegetés, a régóta fennálló szövetségi kapcsolatok nem sokat jelentenek.
A tagállamok másik stratégiája talán több sikerrel kecsegtet. Az EU-nak az amerikai elnök értésére kell adnia, hogy Európa számára nem az Egyesült Államok az egyetlen fontos globális partner. Éppen ezt tette a Politico szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök a davosi Világgazdasági Fórumon a minap, amikor az EU Indiával és Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatait ecsetelte.
A Le Monde emlékeztet: tavaly novemberben Von der Leyen kompromisszumot javasolt: a vámtarifák megelőzése érdekében Európa vállalná több földgáz beszerzését Amerikából. Davosban a bizottsági elnök ismét olajágat nyújtott a Trump-adminisztrációnak, hangsúlyozva, hogy a globális kereskedelem harmada, 1,5 billió euró forog kockán. „Ezért fő prioritásunk a korai kapcsolatfelvétel, a közös érdekek megvitatása és a tárgyalási készség lesz” – mondta Von der Leyen. Hozzátette viszont, hogy „meg fogjuk védeni érdekeinket és fenn fogjuk tartani értékeinket”.
Nem várt szövetségese akadt az EU-nak a tengeren túl. Melanie Joly kanadai külügyminiszter hétfőn bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy országa Mexikóval, az Egyesült Királysággal és az Európai Unióval közösen adjon összehangolt választ Donald Trump vámtarifa-fenyegetésére. Hangsúlyozta: a tárgyalások célja a „különböző válaszok megtalálása a lehetséges vámokra”, de a fő cél a vámok elkerülése.
CSAK SAJÁT
.jpg)
